Esztergom és Vidéke, 1993

1993-01-07 / 1. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Az óévet magunk mögött hagyva kérdéssel fordultunk városunk egy­egy gazdálkodó szervezetének, intéz­ményének vezetőjéhez, hogy rövid véleményt modjanak. Legutóbbi szá­munkban Csirke József, Gergely Lász­ló, Nagy János, Pölzmann Péter és Reményi Károly gondolatait olvashat­ták. Most újabb öt vezető véleményét adjuk közre. Dr. Lepsényi István vezérigazgató, Magyar Suzuki Személygépkocsi Gyártó és Értekesítő RT: -Gyárunkban a termelés beindítása és az értékesítés megkezdése 1992­ben az előirányzott ütemben történt. Ezért jó évnek ítéljük. A jövő évben, terveink szerint, 20.000 gépkocsit kí­vánunk piacra dobni, nagyobb há­nyadban belföldön, de az export bein­dítását is tervezzük. Ujabb modellel is bővülünk. Márkakereskedőink szá­mát is száz körülire gondoljuk. Célunk, hogy a Magyar Suzukiban gyártott kocsik 50 %-ban belföldi sze­relvényből álljanak. Ezért az ITOCHU Corporation, egyik részvényesünk ve­gyesvállalati szerződést készít elő a japán Daikin céggel kuplungszerelvé­nyek gyártására. Az új gyár Tatabá­nyán lesz és 1993 augusztusban kezdi a gyártást. Májusra ünnepélyes napok­ra készülünk. Személyesen jön el hoz­zánk Osamu Suzuki úr, a Suzuki Motor Corporation elnöke. 1992-ben 300 dolgozót vettünk fel Esztergomból és környékéről. Ez év­ben tovább folytatódik a munkásfelvé­tel. A várossal jó kapcsolatot alakítot­tunk ki. Örömmel nyugtázzuk, hogy a gyár hozzájárul Esztergom fejlődésé­hez. Ezúton köszönjük meg az Eszter­gom és Vidék szerkesztőinek, hogy jó együttműködést alakíthattunk ki. Si­kerekben gazdag esztendőt kívánunk Önöknek! Gárdái Zoltán főigazgató, Vitéz János Tanítóképző Főiskola: - Százötven éves intézetünk jelen­tős szerepet vállal a magyar és a nem­zetiségi felsőoktatásban. Különösen most, az oktatási rendszerváltás idején sok a teendőnk. Egy rövid interjúban csak vázlatos képet tudok adni, a tel­jesség igénye nélkül. Intézetünk jó hímévnek örvend, szí­vesen jelentkeznek hozzánk az érett­ségizettek. Az 1992-93-as tanévben 452 nappali tagozatos és 35 levelezős hallgatónk van. Általános iskolai taní­tói, angol nyelv oktatói, művelő­désszervező, szociálpedagógus, óvo­dapedagógus, szlovák nemzetiségi ta­nítói, német nemzetiségi tanítói képe­sítést szerezhetnek nálunk. A tanítói szakon belül különféle szakkollégiu­mokat végezhetnek el (ének-zene, testnevelés, hitoktató, matematika, vagy újságíró). Tizenegy tanszéken folyik a szakmai munka. A tantervi programokat sikerült ésszerűen csök­kenteni, hogy a fakultációs órákra is jusson idő. Nálunk is elfogadhatatlan volt a hallgatók, valamint az oktatók és a műszaki, adminisztratív személy­zet aránya. Ezt javítottuk és anyagiak­ban is előbbre léptünk. A vezetési lép­csőket is ésszerűsítettük. Részt vet­tünk a felsőoktatási törvény előkészí­tésében. A FEFA számítógépes rend­szert kiépítettük, a város közgyűjte­ményeivel és a Hittudományi Főisko­lával közösen. A tornaterem, a díszte­rem átadásával javultak a képzési fel­tételek. A testnevelés feltételeinek ja­vítása érdekében kondicionáló helyi­séget rendeztünk be, iroda helyett. Április utolsó napjaiban emlékülést rendeztünk az esztergomi tanítóképző fennállásának 150. és az óvónőképzés megindulásának 100. évfordulója al­kalmából. Ehhez a Veszprémi Akadé­miai Bizottság és a Magyar Pedagó­giai Társaság is csatlakozott. Főiskolánkon tudományos bizott­ság működik. E bizottság az oktatók tudományos és a hallgatók tudo­mányos diákköri tevékenységét szer­vezi. Ezen belül is kiemelten gondoz­zák az oktatók disszertációinak írását. Vidéki főiskolán kandidátusi érteke­zésről nálunk rendeztek először vitát, dr. Rot Sándor egyetemi tanár és dr. Ladocsi Gáspár hittudományi pro­fesszor részvételével. Nevelésmódszertani, közművelő­dési és nyelvi-irodalmi szekciókban 32 tudományos diákköri pályamunka készült. Az UNESCO, a PHARE, a Molnár Béla elnök, Dunakanyar Termelő, Szolgáltató és Értékesítő Szövetkezet: - Az 1992-es év számunkra aszályt hozott, ezért a gabonatermésünk, de különösen a kukuricatermésünk jelen­tősen elmaradt az előző évitől. Áz ag­rárolló további nyílása, a termelési költségek növekedése megnehezítette a gazdálkodást. Gondjainkat csak nö­velte a szövetkezetek átalakításával kapcsolatos Átmeneti törvény, a Szö­vetkezeti törvény, valamint a Kárpót­lási törvény végrehajtása. A kárpótlási törvénynek megfelelően együttmű­ködtünk az esztergomi, a pilismaróti és a dömösi érdekegyeztető fórumok­kal. Közösen jelöltük ki az árverésre bocsátható földterületeket. Ezt a me­gyei kárrendezési hivatal hagyja jóvá. Az átmeneti törvény szerint megtör­tént a szövetkezeti vagyon nevesítése, az üzletrészek kibocsájtása, valamint tagjaink számára az ingyenes rész­jegy-juttatás. A tagságunk továbbra is a szövetkezeti formát választotta. De­cember 11-én, közgyűlésünkön 235 fővel megalakítottuk a Dunakanyar Termelő Szolgáltató és Érdekegyezte­tő Szövetkezetet. Ez most már a tagok akaratából létrehozott közösség. 1993-tól tehát már ebben a formában MIT HOZOTT AZ 1992-ES ÉV, MIT VÁRNAK 1993-TÓL? (II. RÉSZ) TEMPUS és más nemzetközi szerve­zetek munkájában is részt veszünk. Közvetlen kapcsolataink vannak kül­földi felsőoktatási intézményekkel: a nyitrai pedagógiai főiskolával, a bam­bergi Ottó Friedrich Egyetemmel, a niort-i pedagógiai főiskolával. Külön­féle nemzetközi (FEFA, DAAD, So­ros Alapítvány) és hazai pályázatokon (Pro revonanda cultura Hungáriáé, 1000 éves magyar közoktatás, G -2000 Alapítvány) veszünk részt, az oktatás és a tudományos kutatás segítésére. Megjelentettük oktatóink szakiro­dalmi és művészeti tevékenységének bibliográfiáját. Különös megtisztelte­tés volt számunkra, hogy kiadhattuk és publikussá tehettük dr. Mészáros István: A hazai történettudomány 1948-1992 közötti Mindszenty-képe című munkáját. 1993-ban főiskolánk egyházi tulaj­donba kerül. A tulajdonjoggal és a funkcióval kapcsolatosan már számta­lan fórumot rendeztünk. Itt volt nálunk dr. Korzenszky Richárd miniszteri biztos és dr. Gaál Endre, a Hittudomá­nyi Főiskola rektora. Főiskolánk egy­séges egészben, funkcióinak, képzési rendszerének, szakjainak megtartásá­val kerül a római katolikus egyház tulajdonába. Végezetül szeretném elmondani, hogy főiskolánk arra törekszik, hogy az önkormányzattal jó kapcsolatot ala­kítson ki. Ez nem csupán hozzám kö­tődik. Én előbb-utóbb elmegyek. Fon­tos, hogy a város magáénak érezze a főiskolát! gazdálkodunk. Tagjaink - saját föld­jükön, saját eszközeikkel. így az ő ne­vükben is mondhatom, hogy ettől az évtől elsősorban az agrárolló szűkülé­sét, az agrárpiaci rendtartás bevezeté­sét és bő termést várunk! Dr. Szontagh Csaba orvosigazga­tó, Vaszary Kolos Kórház: - Az elmúlt esztendő intézmé­nyünk számára, mint minden magyar egészségügyi intézmény számára, a változások sokaságát jelentette. Ezek a változások előremutatóak, nagyon fontosak. Mégis megrázkódtatást okoznak. Mind intézményünk szer­kezetében, mind működésében új rendszer kialakítására kényszerítenek. Szegényebbek lettünk azoknak a tá­mogatásoknak az elmaradásával, amelyekre komolyan számíthattunk. Gazdagabbak lettünk azzal a szomorú, de mindeképpen a helyzetet tisztázó tapasztalattal, hogy csak magunkon tudunk segíteni. Ez a segítség látszik a leghatékonyabbnak. Az 1993-asévre várakozással tekin­tünk. A megkezdett reformlépések folytatását, esetenként korrekcióját várjuk. Várunk egy alapvetően fontos intézkedést, amely a teljesítményt fi­zeti meg. Ez-egyformán vonatkozik intézetünkre és annak minden dolgo­zójára. Ezenkívül feltétlenül várjuk, hogy hátrányos helyzetünket elsősor­ban központilag rendezzék. Mert a tel­jesítményarányos költségtérítés csak akkor zajlik normális menetben, ha egyenlő eséllyel indulunk. Évtizedek alatt felgyülemlett és az elmúlt években is konzerválódott el­maradásunk a kialakult helyzetben sú­lyos hátrányt jelent. Ennek következ­ménye lehet az egészségügyi ellátás bizonyos területén mutatkozó bizony­talanság. Csernus Ferenc igazgató. Szabad­időközpont: - A civil társadalom önszerveződé­sének hatására Esztergomban új mű­velődési közösségek alakultak, me­lyek többsége intézményünkhöz kap­csolódik. A Szabadidőközpontban működő klubok, szakkörök, műked­velő művészeti csoportok, egyesüle­tek száma 1992-ben meghaladta a negyvenet. Nagy eredménynek tart­juk, hogy kizárólag alapítványi támo­gatás révén kamaramozit létesítet­tünk. Ez a filmművészet értékeinek bemutatását tűzte ki célul. A filmvetí­tések látogatottsága a vártnál jobb. Színházi jellegű rendezvényeink száma viszonylag alacsony volt. En­nek oka, hogy a lakosság kulturális vásárlóereje érzékelhetően gyengült. Országosan, sőt nemzetközi vissz­hangot kiváltóan rendeztük meg a VIII. Esztergomi Fotobiennálét. Színvona­las rendezvényünk volt. 1992-ben önkormányzati céltámo­gatás révén elkezdődhetett a szerveze­tünkbe tartozó szentgyörgymezei ol­vasókör átalakítása, felújítása. Az elmúlt években az ország műve­lődési otthon-hálózata komoly vér­veszteségeket szenvedett. Sok intéz­mény esett áldozatul. Nagyon remé­lem, hogy Esztergomban ma már min­den számottevő városi fórum egyetért abban, hogy az önkormányzat által fenntartott politikai, ideológiai és gaz­dasági érdekeken kívülálló művelődé­si otthon-jellegű közintézményre hosszú távon szüksége van a telepü­lésnek. Csak ennek tudatában lehet nyugodtan dolgozni és távlatokban tervezni. A közösségi ház-funkciót szeretnénk erősíteni, a várhatóan egyre színeseb­bé váló helyi kulturális-közéleti ön­szerveződés egyik centrumává: ezzel a demokrácia gyakorlásának fontos színterévé tenni. Mivel az intézmény gazdasági helyzetének jobbrafordulá­sára 1993-ban sem számíthatunk, ezért legfontosabb feladatunk a meg­lévő értékeink megőrzése. Arra törek­szünk, hogy épületeinket egész évben célszerűen, folyamatosan üzemeltet­hessük! (folytatjuk) (Pálos) KÖZMEGHALLGATAS Esztergom város képviselő­testülete közmeghallgatást tart 1993. január 15-én, pénteken a Szabadidőközpontban. Téma: a város 1993. évi költségvetése A város vezetői tisztelettel várják Esztergom polgárait!

Next

/
Thumbnails
Contents