Esztergom és Vidéke, 1993

1993-01-21 / 3. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE -Az Esztergon és Vidéke olvasói, az esztergomi hívők nevében köszöntjük Önt, mint az új esztergomi segédpüspököt, és úgy, mint a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkárát. Ön pályája során kevés időt töltött városunkban, így a hívek nem ismerhetik. Kérem, mutassa be eddigi pályáját! - A Sopron megyei Fertőszentmiklóson születtem, 1953-ban. Nagyszüleim földművelők voltak^ szüleim egyszerű munkásemberek. Ók a munka szeretetére és az imádságra neveltek. Kisiskolás koromtól papnak készültem, de elhatározásomat nem tudnám olyan egyedi, nagy élményekhez kötni, mint Jézus tanítványai, akiket a Mesterrel való találkozás és a tőle kapott hívás tett apostolokká. Elhatározásom kiérlelésében nagy segítségemre volt plébánosom és a faluban működő káplánok. Mint ministráns betekinthettem lelkipásztori életükbe, amelyet szépnek és vonzónak találtam. Az isteni híváson tűi bizonyára ez is hozzásegített ahhoz, hogy a győri bencés gimnáziumban szerzett érettségi után jelentkeztem a győri egyházmegye kispapjai közé. De mielőtt a szemináriumba mehettem volna, kétévi katonai szolgálat következett Nagyatádon. Végül 1974-ben kerültem a győri Papnevelő Intézetbe, ahonnan két év elteltével püspököm a budapesti Központi Szemináriumba küldött, amelynek akkori rektora a mai esztergomi bíboros, érsek, dr. Paskai László volt. Később a Hittudományi Akadémián szereztem teológiai doktorátust. 1979-ben szenteltek pappá Győrött. 1980-tól előbb püspöki szertartó, majd titkár voltam. - Ön Rómában is élt, sőt 1991-ben a pápai delegáció tagjaként járt Esztergomban. -Püspököm 1986-ban küldött Rómába, a Pápai Magyar Intézetbe, hogy biblikus ismereteimet dogmatikai tanulmányokkal bővítsem. A Gergely Egyetemen tanultam két évig, dogmatikából szaklicenciátust szereztem. Ott 1988-ban befejeztem tanulmányaimat, s már készülődtem haza, amikor Keresztes Szilárd akkori hajdúdorogi segédpüspököt, a Pápai Magyar Intézet igazgatóját a Szentatya meországi pápalátogatás előkészítésének idejére esett. Ma is hálával gondolok arra, hogy részt vehettem ennek az egyházunk életében oly kiemelkedő jelentőségű eseménynek az előkészítésében és megvalósításában. A rektori feladatokon kívül a Püspöki Kar római ügyvivője voltam, és a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok hivatalának magyar delegátusa. Valamint a szegények orvosának, a Batthyány-Strattmann Lászlónak és Apor Vümos vértanú győri püspöknek a boldoggáavatási ügyeit intéztem, mint posztulátor. - Aztán váratlanul hazakerült... - Elődeim általában hat-nyolc eszDr. Teroyák Csaba segédpüspök: a magyar egyház alkotó mödon őrizze meg történelmi hagyományait, így Esztergom vezető szerepét" gyepüspökké nevezte ki. Paskai bíboros úr, aki egyben az intézet fővédnöke is, a megüresedett rektori beosztásra engem választott ki. Bíborossá kreálása miatt éppen Rómában tartózkodott, és ott közölte velem, hogy ne költözzek haza, mert ideiglenes jelleggel rám bízza a Pápai Magyar Intézet vezetését. Fiatal vagyok én ehhez szabadkoztam. Erre a bíboros úr rám nézett, és mosolyogva azt mondta: „Ne gondolja, hogy maga olyan fiatal!" Egy évi próbaidő után a Szentszéktől megérkezett a hivatalos kinevezés. Római rektorságom éppen a magyartendőt töltenek az intézet élén, ezért nagyon meglepett, amikor a múlt nyáron püspökeink megválasztottak a Püspöki Konferencia titkárának. Szeptember végén vettem át új megbízásomat, amelybe még bele sem tanultam egészen, amikor váratlanul ért a hír, hogy a Szentatya az ősi esztergomi főegyházmegye segédpüspökévé nevez ki. És ő maga kíván püspökké szentelni január 6-án, a római Szent Péter Bazilikában. -Milyen feladatkört jelent az esztergomi segédpüspöki cím? - Maga a segédpüspök megjelölés már jelzi a velejáró feladatokat. A megyés főpásztornak, Paskai bíboros úrnak kell segítségére lennem, hiszen az ő segédpüspöke vagyok. Ó jelöli ki azokat a teendőket, amelyeket rám kíván bízni. Természetesen mindenekelőtt szeretném megismerni a főegyházmegyét, amelyhez már most tartozom, és annak papjait-híveiL - Milyen jövő vár Esztergomra az egyházmegyék átrendezése után? - Ismeretes, hogy az egyházmegyei határok módosításának kérdésével már Mindszenty bíboros is foglalkozott. így ezek a tervek nem újak. A Szentatya magyarországi lelkipásztori látogatása után a magyar egyház zsinati megújulása kapcsán merült fel ismét ez a kérdés. A püspökök lelkipásztori hivatásáról szóló zsinati határozat 22. pontja megkívánja, hogy az egyházmegyei határokat az ésszerűség elve szerint vizsgáljuk felül a lelkipásztorkodás jobb megszervezése érdekében, figyelembe véve a településszerkezet változásait is. Ebben az összefüggésben merült fel Budapest egységes lelkipásztori irányításának szükségessége is. Az érintett Püspökkari Bizottság legfőbb gondja, hogy az a több megoldási lehetőséget felvázoló tervezet, amit a Szentszék javasolni fog, egyrészt feleljen meg ezeknek a zsinati elveknek, másrészt pedig alkotó módon őrizze meg a magyar egyház történelmi hagyományait, így Esztergom vezető szerepét. (Pálos) Január 14-én 15 órakor kezdődött a képviselő-testület ez évi első nyilvános ülése. A főként szabályozási kérdésekkel foglalkozó napirendből az 1993. évi költségvetési rendelet megalkotása, a közterületek használatáról szóló rendelet elfogadása voltak a legfontosabbak. (Ez utóbbi rendelet már november óta a testületi ülések „kedvenc" napirendi pontja, s lehet, egykét testületi ülésen még találkozhatunk vele. Időközben pedig a „szekér halad" - újabban a Monaco Disco újabb és új abb „plakáthullámai" borítják el Esztergom házfalait, kandelábereit-a Szerk.) Dr. Könözsy László polgármester hivatalos köszöntője után azonnal rátért a két ülés közti események ismertetésére. Ezek közül kiemelkedik a polgármester január 12-i látogatása dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érseknél. Esztergom érseke tájékoztatta dr. Könözsy Lászlót a tervezett (és a lakosság körében eleddig elegendő információ hiányában nagy aggodalmat kiváltó - a Szerk.) egyházszervezeti kérdésekről. A tájékoztató után Sipos Imre, a KDNP helyi képviselője kért szót. Ismertette a Magyar Katolikus Püspöki Karhoz és dr. Paskai László bíboroshoz címzett nyilatkozatot, melyet vita nélküli elfogadásra terjesztett a képviselők elé. (Az elfogadott nyilatkozat lapúnk első oldalán olvasható - a Szerk.) Hatodik napirendi pontként (18 óra után) kezdődött a város 1993. évi költségvetésének tárgyalása, melynek előterjesztője a polgármester, részletezője Bauer Lajosné irodavezető volt. A költségvetést szabályozó rendeletet a képviselők egyhangú szavazással fogadták el. Ezt követték a bizottsági elnökök felszólalásai. Elsőként Miavecz Jenő (SZDSZ), az Oktatási Bizottság elnöke foglalt állást a költségvetés tartalmi részéről. Az oktatási Nagyfalusi Tibor a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság álláspontját ismertette. A szükséges 6,8 millió helyett csak 5 millió áll rendelkezésre, így minden, eddig támogatott kulturális feladatra kevesebb, míg az idegenforgalomra „csak kérdőjel" jut, forint helyett! - értékelte a helyzetet a bizottság elnöke. Dr. Sólyom Olympia (SZDSZ) a Sportkollégium véleményét tolmácsolva elmondta, hogy az 1993-ra terKoditek Pál Városházi tudósítása intézmények 13. havi illetményét (ez kb. 30 millió Ft - a Szerk.) a javaslat nem tartalmazza, ezt a minisztériumtól kell kérni. Ha nem kapjuk meg, akkor az 1994. évi költségvetés terhére kell a városnak kigazdálkodnia mondta Miavecz Jenő. A bizottság ezen kívül 8,2 millió Ft intézményi igényt tart jogosnak, de erre nincs fedezet. Az iskoláknál elkerülhetetlen volt a létszámcsökkentés, így 25 fő munkaviszonyát (ebből 8 fő a pedagógus) kell az év során megszüntetni. Megszűnik a Kossuth Lajos Általános Iskola is, ahol további 20 fős létszámcsökkentést tervez a Város. Ezután Sipos Imre kért szót. Hangsúlyozta, az iskoláknak és óvodáknak még további 80 mülió forintot ad a Város az állami hozzájáruláson felül, hogy működőképességük biztosított legyen. vezett összeg reálértékben 20 %-kal, míg az igényekhez képest 50 %-kal kevesebb. A hiány forrásának az igazgatási feladatokra szánt összeget jelölte meg, „ahol 1993-ra növekmény van tervezve" - mondta a képviselőnő. Dr. Könözsy László erre reagálva elmondta, hogy a költségvetéshez csatolt lista szerint az Önkormányzat 29 új igazgatási feladatot kapott a megyétől és a minisztériumoktól. Ezekre nyújt fedezetet a többlet-előirányzat. Dr. Antalics Mihály (MDF) a köztisztasági feladatokra tervezett előirányzat mértéke iránt érdeklődött. A kapott válasz szerint erre 60 milliót tervez a Város 1993-ban. „Ha ez ennyi, akkor mit csinálnak belőle, mert koszos a város!" - szólt a képviselő. (Ezzel a véleményével az utóbbi két hónapban Antalics képviselő nem lehetegyedül - a Szerk.) A költségvetés vitája 21.52-ig tartott Ez idő alatt még többen fejtették ki véleményüket a költségvetésről, illetve ennek kapcsán a testület előtt álló feladatokról. Esztergom költségvetésének 1993. évi főbb számai: A Város bevétele 1993-ban 1 milliárd 895 millió 514 ezer Ft. A tervezett kiadás ugyanennyi. A bevételekből 35.8 % az állami hozzájárulás, 38.6 %-ot kapunk a társadalombiztosítástól (egészségügyi feladatokra), 7.6 % az átengedett adóbevétel és csak 18 %-ot tesznek ki a Város saját bevételei (helyi adók, saját bevételek, fejlesztési hitel). A bevételek 93 %-át kell a Város működési és fenntartási költségeire fordítani (ez 92-ben 89 % volt), míg fejlesztési feladatokra csak 3.5 % (tavaly 6.8 % volt) jut. A folyamatban lévő fejlesztések fedezetét szolgálja 1993-ban a 60 millió Ft-ra tervezett ingatlaneladás és a 15 milliós fejlesztési célú bankhitel. A testület ezúttal sem tárgyalta a közterületek rendjéről szóló rendelettervezetet, mert a költségvetési vita után már csak 15 képviselő maradt a teremben. Ezért csupán az önkormányzati lakások értékesítésének helyzetével foglalkoztak, módosították a piacrendeletet és személyzeti ügyeket tárgyaltak. A képviselő-testület ülése 22.52-kor fejeződött be.