Esztergom és Vidéke, 1993

1993-05-27 / 21. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Esztergom és a magyar-lengyel barátság Atörök csapatok 1683-ban Kara Musztafa vezérletével Bécs ellen vonultak. Szeptember 12-én Sobieski János lengyel király valamint Lotharingiai Károly herceg, II. Miksa bajor és ül. János György szász választófejedelem egyesült serege megfutamította a Bécset körülzárva tartó törököket. A menekülőket üldöző szövetségesek Párkánynál (Okt.12.) ismét súlyos vereséget mértek az ellenségre, majd október 27-én, egyheti ostrom után Esztergom is felszabadult. A Magyar-Len gyei Egysület, Esztergom városa és a vármegye, a Külügyminisztériummal és a lengyel követtel egyetértésben 1933-ban, a város török alóli felszabadulásának 250. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség keretében Sobiski-emlékoszlop felállítását határozták el. Ennek felavatására 1933. szeptember 15én került sor. A II. világháború idején Magyarországon tartózkodó lengyel menekültek számára az esztergomi Sobiski emlékmű zarándokhellyé vált. Sőt a török alóli felszabadulás 260. évfordulója alkalmából Esztergomban tartotta vándorgyűlését a Magyar Mickiewicz Társaság 1943. október 17-én. A forró hangulatú lengyel-magyar ünnepség, a nagy számban megjelent lengyel menekültek és a lengyel szervezetek vezetőinek részvétele miatt németellenes jelleget kapott. AII. világháború után az évrőlévre megszervezésre kerülő Sobiski vízitúra kapcsán júniusban, majd a török uralom alóli felszabadulás 310. évfordulója és az esztergomi Mickiewicz Társaság vándorgyűlés 50. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen októberben emlékezik a hálás utókor a nagy lengyel királyra és a török elleni harcokra. Csombor Erzsébet IKmiliüiSLirsi ERDELYI NAPLÓ Ez a könyv az újjáalakult Erdélyi Szépmíves Céh 1. könyve - olvashatjuk Kós Károly híres történelmi regénye, Az országépítő most megjelent kiadásának belső borítóján. így hát csaknem fél évszázados szünet után ismét működik az ESZC, az a Kós Károly, Kádár Imre, Ligeti Ernő, Nyírő József, Paál Árpád, Zágoni István és Szántó Miklós alapította könyvkiadó, amely 1924-től 1944-ig kiemelkedő szerepet töltött be az erdélyi magyar irodalom istápolásában. Hiszen fennállásának két évtizede alatt 14 sorozatban évente 4-10 kötettel - összesen 166 művet jelentetett meg, az illető korszak szépirodalmi termésének mintegy 10 százalékát. A szerzők sorában megtalálható a két világháború közötti időszak romániai magyar irodalmának számcft kiemelkedő írója, költője: Áprily Lajos, Bánffy Miklós, Bartalis János, Berde Mária, Dsida Jenő, Jékely Zoltán, Karácsony Benő, Kemény János, Kuncz Aladár, Ligeti Ernő, Makkai Sándor, Molter Károly, Nyírő József, Tamási Áron, Reményik Sándor. Az intézmény lelke, szellemi vezére, de ugyanakkor hétköznapi mindenese is Kós Károly volt. Az újjáalakult ESZC méltóbban ki sem fejezhette volna tiszteletét a nagy - szinte reneszánsz formátumú - író-irodalomszervező-képzőmű vészépítész-politikus emléke előtt, mint ennek az 1934-ben megjelent könyvének újrakiadásával. Ez a veretes nyelven megírt mű ezer év távlatából nekünk szól, Szent István kora nekünk üzen... Olvassuk újra, olvassuk el, hogy legyünk erősek... És milyen jó ismét látni ezt az emblémát is... M.Z. Esztergom határában található a Hadzsi-dűlő és a Hadzsi-erdő. A több mint két évszázados földrajzi név egyik magyarázata lehet az a jegyzőkönyv, amelyet 1769. október 4-én vettek fel Esztergom érseki városban Esztergom vármegye tisztviselői az országban található „Török Porta"-i alattvalókról. Gaiszler János és Barmos Imre a feltett kérdésekre rögzítette, hogy az Érseki vízivárosban él „Hadzsi Simon a macedóniai Melenik városban lakó HaA Hadzsi-dűlőről dzsi János görögnek örökbe fogadott fia. Mintegy huszonkét esztendős. Nemzetisége: grúz. Vallása: görög szertartású nem egyesült. Foglalkozása kereskedő, középtermetű, erőteljes alakú, arca hosszúkás, pirospozsgás. Szeme: fekete; ugyanilyen haja és bajusza is. Nőtlen." A török porta fennhatóságát tagadta: „Származásom szerint grúz vagyok, és uralkodóm, Heraclius fejedelem joghatósága alatt állok. Háborúban estem fogságba, majd a macedóniai Melenik városában vásárolt meg engem az előbb nevezett Hadzsi János nevű görög férfiú." Iratai, útlevele nem volt, de Magyarországon akart maradni, ahol idekerülése óta kereskedéssel foglalkozott, többek között dohányt árusított, s most az Érseki vízivárosban Antunovics Demeterrel boltot épített. A Hadzsi-dűlő és Hadzsi-erdő elnevezés tőle is származhat. O. A. Oláh Miklós esztergomi érsek aláírása Az Esztergomi Székesfőkáptálán Hiteleshelyi Levéltára iratai között a magyar történelem igen fontos forrásait találjuk a török háborúk időszakából. Ferdinánd király egy 1559-ben kiadott oklevelén olvasható Nicolaus Olahus esztergomi érseknek, mint magyar kancellárnak az aláírása. A király az oklevelet az Árpád-kori templomáról híres Deáki község ügyében állította ki. OiV sas 5 , ' ' v ' ' „ ;" " v ^ ; ; ' ; T" .„v IDŐ LAPOZÓ szerkesztésben FELTÁMADT KIADÓ