Esztergom és Vidéke, 1993

1993-01-21 / 3. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE HÍREK— ESEMÉNYEK—TUDÓSÍTÁSOK Testületi ülés előtt Dr. Könözsy László, Esztergom polgármestere 1993. január 28-án délután 15 órára összehívta a képviselő-testületet. Kiemelkedő jelentőségű, közérdeklődésre számot tartó napirendi pontok: Esztergom város Egységes Rendezési Tervkoncepciója; Az 1993. évi költségvetés vitája második forduló; Az OPEION Alapítvány és a Településközi Szövetség munkája; Rendelet a közterületek használatáról; Lakossági távfűtés támogatása szociális alapon; Egészségügyi alapellátás vállalkozói formában. A képviselő-testület tagjai, a Városháza apparátusának dolgozói várják Esztergom polgárait: az ülések NYILVÁNOSAK! A Városháza belülről: A KÖLTSÉGVETÉSRŐL Hatalmas előkészítő munka után került a képviselő-testület elé az 1993. évi költségvetés. Az első tárgyalási forduló után kerestem meg az illetékeseket. Dr. Takács Márta jegyzóasszony: - Rettenetesen szoros költségvetés-tervezet született. Nagyon fontosnak tartom, hogy a végeredmény nullszaldós. - A testület különböző bizottságaiban régóta folyt az egyezkedés, egyeztetés. Mikor kezdték? - Október közepe óta dolgozunk a költségvetésen. Sokáig nem tudtuk, mit kapunk, milyen állami támogatásokat. Az Országgyűlés csak december elejére fogadta el a költségvetési törvényt. - Mitől tart a legjobban? - A szociálpolitika területe nagyon feszített. Ez annak is következménye, hogy nincs egészségügyi törvény. Aztán a beruházások fedezeteit kell előteremteni - úgy, hogy az igényelt - és elnyert! - céltámogatások mellé 50, 60 %-ot le kell tennie az önkormányzatnak. - Korábban voltak bizonyos megyei pénzforrások, aki tudta, kapcsolatait kihasználta... - Ez korábban sem sikerült mindig - a kijárás „intézménye" pedig mára teljesen megszűnt. - A város lakossága nemcsak a nyilvános testületi ülésen, hanem közmeghallgatáson is találkozhatott a tervezettel. - Alapjában jól sikerült, bár több résztvevőt vártunk. Gondolom, a helyi tévé egyenes adását sokan figyelték. Ez a dolog egyébként szakmaiságával nem igazán olvasmányos, népszerű. Mi bízunk a megértésben, abban, hogy látják Esztergom polgárai: az alapellátást tudjuk biztosítani, a város intézményei működnek. Bauer Lajosné, a Pénzügyi és Költségvetési Iroda vezetője: - A bevételek nagysága határozza meg mozgásterünket. Nominál (alap) értéken tulajdonképpen szépen növekedett az összeg. - Közel kétmilliárd forintról van szó! , - És mi másfélről indultunk, módosításokkal jutottunk el eddig. Az önkormányzat bevétele az állami hozzájárulásokból64millióvalemelkedett,ez 10.3 %.Deahatalmasszemélyijövedelemadó-elvoná:miatrt3 millióvalkevesebblettapénzünk,sez bizony már mínusz 24 %\ az előző évihezképest. - Sok egyeztető tárgyalás van a hátuk mögött... - Október óta alakulnak a főszámok. Intézményeink igényköltségvetései nagyon elszaladtak, irreális irányba - nem szintentartó, hanem fejlesztő költségvetéseket készítettek. - S erre... - Erre nincs lehetőség. Persze mindenkiben van egy kis ,.rátartás", keményebben nyomják a ceruzát, de a rendkívül jelentős, sokmilliós többletigény egyszerűen kielégíthetetlen. - Mindenki színvonaljavításra törekszik. - Érthető! De központi segítség nélkül nem megy. Nem tudjuk végrehajtani a közalkalmazotti törvényt. Nincs mód bér- és dologi automatizmusra. Itt az ÁFA! A törvényalkotói szándék azt mondja ki, hogy az állam hozzájárul a feladatok megoldásához. Nekünk helyi forrásokból kell kiegészíteni a kapott pénzeket, s ez nagyon nehéz. Ingatlanok eladása, beruházások - mérsékelten vagyok optimista. Félek, hogy jövőre az intézmények működtetése még keservesebb lesz. - Mit tehetnek az iskolák, a kórház? - Az iskoláknak szakképzési pénzek elnyerésével kell kísérletezniük, másoknak alapítványi pénzeket kell megcélozni. De ezek az összegek csak egy-egy rövid időszakban képesek segíteni. Elindul valahol egy fejlesztés - jön a következő év: miből folytassák, miből fejezzék be? - Neuralgikus pont a lakáseladás. - Igazán nem is akarok belemenni ebbe a témába. Az biztos, hogy a tulajdont mindenki másként kezeli. Meg kell nagyon gondolni, mennyi vagyonra van szüksége a városnak mert a működtetés pénzbe kerül. Ugyanakkor semmit sem szabad felelőtlenül kiengedni a kezünkből. - Köszönöm, a második forduló után innen folytatjuk! A Helyi Érdekegyeztető Tanács ülésén szintén a költségvetésről volt szó. Az előző összejövetelek viharos „helybenjárása" után most egészséges hangnemű, egymásban partnert kereső - és remélhetőleg találó - szakemberek összejövetelének lehettünk tanúi. Dr. Könözsy László polgármester irányításának köszönhetően a megbeszélés végig a témánál maradt. Mind a munkavállalói, mind a munkaadói oldal kifejezte, hogy megértik az önkormányzat nehézségeit, méltányolják törekvéseit: a jelen helyzetben képtelenség optimálisabb költségvetést készíteni. A polgármester, mint a soros elnök bevezetőjében összefoglalta azokat a gondokat, melyek a költségvetési törvény tökéletes végrehajtását nehezítik, (ld. másik interjúnkat!), majd így folytatta: - Véleményekre vagyunk kíváncsiak. Folytassuk-e a megkezdett beruházásokat? Hogyan bővítsük finanszírozási lehetőségeinket? Sokat tépelődünk vagyonunk bizonyos részeinek értékesítésén. Ebben kérünk segítséget: véleményt, ellenvetést, támogatást. Nagy terheket vállaltunk magunkra. Még a másutt mostoha sport is kap - csarnok, sportkollégium, strand - 10 millió forintot! Azután: hitelekre van szükségünk. Mit tegyünk? Mi legyen a lakásokkal? Hol, hogyan parcellázzunk? Kölcsönös érdek ez is: a város bevételhez jut, aki építkezne, megfizethető telekhez. Olyan ötleteink is vannak, hogy nyissuk meg a Sötétkaput - Szentgyörgymező azon át jobban megközelíthető. De az egy romhalmaz - fel kell újítani, így használhatatlan. Ez is pénz. Telekkialakításra két helyen van mód: Kertvárosban, a laktanyák és az első utcák épületei között, valamint Szentgyörgymezőn a két temető által közrefogott, gyönyörű panorámájú városi földeken. Ezek folyamatos eladásával a város mintegy 60 millió forinthoz jutna, amiből az ottani közművek kiépítését is finanszírozni tudná: rá kell csatlakozni a szennyvízvezetékre, elektromos energia, gáz, telefon, utak, járdák kellenek. Pintér Zsuzsa, a munkavállalói oldal képviselője köszöntötte a költségvetést, s kéri, hogy az információk a jövőben gyorsabban, pontosabban jussanak el a lakossághoz. - „Mintaváros lehetne Esztergom" - mondták pár évvel ezelőtt. Nekünk ezt meg kell tudnunk valósítani! Kiss Csaba (munkavállalói oldal, a következő soros elnök) szintén elfogad-hatónak találta a Városháza szakembereinek s a bizottságoknak a munkáját. - Mindenképpen folytatni kell a beruházásokat! Egyszerűen pénzt dobunk ki az ablakon, ha valamit abbahagyunk. Közhasznú munkák szervezésével a város többletbevételhez juthat - ezt kell kihasználni! DrMagyarsóki Ferenc osztályvezető urológus főorvos (munkaadók oldala) a kórház gondjait emelte ki. A viták alapja ismét a város és a megye eltérő gondolkodása. Mi legyen az elodázhatatlan fejlesztésekkel? Mit tartson meg a kórház, a város? Ó is, a város polgármestere is úgy látja, nagyon meg kell fontobi, merre, hogyan mozduljon a rendkívüli terheket viselő intézmény. Juhász József a munkaadók oldalán ülve a bevételi oldal kevésnek tűnő fix pontjait elemezte. Nem minden esetben értett egyet a tervezett eladásokkal. - Egy bank éveken át folyamatosan hozza a bérleti díjat! Ne adjunk el mindent! A másik kérdés: a helyi vállalkozók. A standon lévőket támogassa a város, ne a kívülről jövőket! Mindannyian egyetértettek abban, hogy a bizottságok munkáját felül kell vizsgálni. Két év tapasztalatai alapján már tudnak javaslatokat tenni tevékenységük alakításáról. Szóba került a laktanyák sorsa is. - Egyszerűen ki vagyunk szolgáltatva a Kincstári Vagyonkezelőnek mondotta dr. Könözsy László. - Képtelenség megértetni velük, hogy havaiamit kisebb, kevesebb pénzért eladunk, mint ők szeretnék, a város azzal is jól jár, mert nem romlik tovább. Ók azonban ebben nem érdekeltek. Ott vannak a kertvárosi lakások. Beruházunk, csatorna nélkül képtelenség használni őket: ha pedig már eladhatjuk, az is jelentős jövőbeni bevétel. így nem, mert az üres épületek rohamosan romlanak, az őrzésük rengeteget emészt fel. Azt is meg kell valakinek fizetni. Semmi sincs ingyen! Endrédi József, a munkaadók képviselője konstruktív hozzáállásról tett tanúbizonyságot. - Az infrastrukturális fejlesztéseknek prioritást kell adni - mondotta. A lakásokat, lakottan is, el kell adni. A HÉT résztvevői megállapodtak abban, hogy a város folytatja beruházásait. Hiányainak egy részét vagyonértékesítésből, más részét hitelből finanszírozza. A címzett és céltámogatások elnyerése esetén a város jobb helyzetbejuthat: ledolgozódnak az elmaradások. Az összejövetel másik napirendi pontja a munkanélküliség kezelésének kérdése volt - korábban írtunk már annak a bizottságnak a munkájáról, amelyik ezt a kérdést kezeli. A résztvevők megállapították, hogy mind a város, mind a két oldal nem hanyagolja el e téren jelentkező feladatait Kétséges, hogy körzetünket sikerülne-e válságövezetté nyÜvánítlatni - de mindenképpen érdemes megpróbálkozni az előterjesztéssel. Másféle „kezelésben" részesülhetnénk. A tanácskozás résztvevői hét óra után egyetértésben hagyták el a Városházát de volt, aki még beült a Gazdasági Bizottság hosszan elnyúló ülésére...