Esztergom és Vidéke, 1993

1993-05-20 / 20. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A hullámvölgyeket hullámhegyek követik... Kezdés és újrakezdés címmel rendezett konferenciát az Esztergomi Érsekség, Esztergom városa és Komárom-Esztergom megye önkormányzata a magyar katolicizmus központjában, az esztergomi érsek székvárosában. A konferencia előadásai az Árpád-korra, Oláh Miklós XVI. századi esztergomi érsek munkásságára és az ő korát követő időszak egyháztörténetére koncentráltak. A X-XI. század fordulója az a sorsdöntő időszak, amikor a megmaradáshoz - a Kezdéshez - a kereszténység felvétele a feltétel. Géza fejedelem és Szent István „műve", az Újrakezdést biztosító tette volt szükséges ehhez. A Szabadidőközpont csütörtöki rendezvényén résztvevő szakembereket, az Árpád-kor egyháztörténete iránt érdeklődőket dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, dr. Könözsy László polgármester és dr. Kovács György Zoltán, a megyegyűlés elnöke köszöntötte. Bevezetőben Paskai bíboros úr szólt (beszédéből itt közlünk), majd kezdetét vették a korral foglalkozó, a legújabb kutatásokról beszámoló referátumok. G. Beke Margit ismertette Oláh Miklós életútját és pályáját; Adriányi Gábor az Árpád-kori magyar egyház nyugati kapcsolatrendszerét mutatta be. A pátriárkákról, a fogalomról és a hozzá kapcsolódó változatos egyházi méltóságok soráról Erdő Péter beszélt. László Gyula nagysikerű előadása a pogány hit' elemeinek a kereszténységgel való találkozását taglalta; Györffy György Jób esztergomi érseket mutatta be. Az első szünet után építészettörténeti-ikonográfiái előadás következett: az esztergomi Szent Adalbert székesegyházról és főkapujáról, a Porta Speciosáról Takács Imre szólt. Bogyay Tamás Jób érsek és Bizánc kapcsolatáról beszélt, Bertényi Iván Árpád-kori címereket és zászlókat értelmezett. Adélutáni, záró szakasz nagyon várt, pergő előadása volt Horváth Istváné: ő a XII. századi Esztergomot, jelentős feltárásait mutatta be. Ladányi Erzsébet a kiváltságlevél nélküli Esztergom problémáit taglalta, Solymosi László az érseki oklevélkiadás kezdeteit jellemezte. Jelentős előadást hallottunk Ladocsi Gáspártól, aki az érseki székhely teológiai képzését mutatta be; őt Mészáros István követte: egy középkori esztergomi „iskoláskönyvről" szólt. Záró előadásként hangzott el Gerics József tanulmánya: III. András korának nemesi birtoklásjogát elemezte. - A gazdag előadások önálló kötetbe gyűjtve fognak megjelenni mondotta dr. Könözsy László, az ebéd utáni elnök zárszava elején, majd összefoglalta a tudományos tanácskozás tapasztalatait: - A konferencia címének jelentése kettős: egyrészt az ezer év előtti Árpád-házi királyok építőmunkáját és az azt követő, évszázadokon keresztül folytatott újjáépítést, újrakezdést jelenti, de értelmezhetjük úgy is, hogy az országalapításkezdetét és mai napi újrakezdési feladatainkat fejezi ki a cím. A mai konferencián a kezdés koráról hallottunk, az Árpád-korról, amely Magyarországnak és egyben Esztergomnak is legdicsőbb kora. Az ezer éves Esztergom viharos történelme szinte az egész ország sorsát, történelmét ismétli. Ez a régmúlt történelem nem csak Esztergom történelme, hanem Magyarország, a magyar történelem legrégebbi, meghatározó darabja, országunk féltve őrzött kincse. Az Árpád-kortól kezdve Esztergom története szorosan összefonódott az egyházzal, olyannyira, hogy a XIII. században, mikor Esztergom megszűnt Magyarország fővárosa lenni, az esztergomi Vár az esztergomi érsekek tulajdonába került. Ezzel Esztergom és ez a történelmi múlt a gondviselés által szinte rábízatott az Esztergomban székelő Bíboros Érsekségre. Rábízatott ez a feladat ennek összes felelősségével, feladatával, szépségével. Az eltelt évezred alatt építők és építtetők sorát ismerhetjük meg, akik munkájának eredményeként városunk megtartotta rangját. Felvetődik a kérdés: hol vagyunk mi ebben a történelmi folyamatban, mi a mi dolgunk? Egyértelmű, hogy kötelességünk folytatni az építők s az újra-építők nemzetépítő munkáját. Nem szabad pillanatnyi előnyök, kényelem, rövidtávú célok egy tál lencséjéért elkótyavetyélni történelmi lehetőségeinket. Meg vagyok arról győződve, hogy feladataink történelmiek. Van mit újjáépíteni, csak szét kell néznünk a Bazilika körül, a Vízivárosban - egész Esztergomban. A MAGYAR MALTAI SZERETETSZOLGÁLAT ESZTERGOMI CSOPORTJÁNAK FELHÍVÁSA Az 1992 júliusában alakult csoport (Vojczek Éva dr. vezetésével) ezidáig a Budapesten működő központtól s helyi támogatóktól kapott ruha, élelmiszer s egyéb adományokból mintegy 500 családnak tudott ruha- és élei mi szersegélyt adni. Jelentős támogatást kapott még több intézmény, többek között a Vaszary Kolos kórház, a szociális otthonok, az egészségügyi gyermekotthon, a leánynevelő intézet és a Via Bóna ideiglenes szállás. Nem tudjuk mindazokat hiánytalanul felsorolni, akik segítségünkre voltak, de ezúttal is hálás köszönetet mondunk a rászorulók nevében. Mivel közS van mit a lélekben, az erkölcsben. S most adott a lehetőség, hogy rangosan lépjünk be az újjáépítők sorába. Vajon miként fog minket megítélni a történetírás? Ha maradandó értéket hagyunk magunk után, a történelem kisebb emberi gyengeségeink felett gyorsan szemet húny, de a mulasztást soha nem bocsájtja meg. Aki nem épít, az rombol. Bíboros úr megnyitó beszédében említette, hogy a török elől az esztergomi bíborosnak, érseknek Nagyszombatba kellett menekülnie és csak a XIX. század elején tért vissza elsőként a Bazilikaépítő Kopácsy érsek. A közbenső évszázadok alatt a város és a környék fejlődése megállt. Hála Istennek, hogy ma sem a török, sem a szovjet, sem más sötét erő nincs már jelen, amely miatt az évezredes hagyomány megszakadna, amely miatt ezt a status quot meg kellene változtatni. Örülhetünk, hogy ilyen kedvező korban élünk és most már „csak" történelem adta lehetőségeinkkel kell élnünk. Remélem, hogy mai, viharos korunkról a történelem dicső lapjain fog emlékezni. Ne feledjük: ez elsősorban rajtunk múlik. (rafael) pontunk több mint 100 csoport ellátásánál gondoskodik, egyre inkább a helyi lehetőségeket kell kihasználnunk, ezért kérünk minden jószándékú embert, vállalkozást, hogy képességeik szerint támogassák szervezetünket. A segítségkérőket és segíteni akarókat minden hétfőn a volt szovjet laktanyában fogadjuk, a RELABOR KFT. telephelyén, du. 14 órától. Elsősorban a nagycsaládosok s más létminimum alatt élők támogatását tűztük ki cél ül. A hatékonyabb működést sajnos egy iroda s a raktározási helyiségek hiánya jelenleg meglehetősen gátolja. A csoport vezetője Nemeskéri Edvinné. Címünk: Esztergom, Pf.: 36. 2501. A közlemények bedobhatok Esztergom, Petőfi S. u. 1. szám alatti postaládánkba.