Esztergom és Vidéke, 1993

1993-04-08 / 14. szám

ESZTERGOM ES VIDEKE 3 E havi első nyilvános ülését április l-jén, 23 képviselő részvételével tar­totta a Képviselő-testület. Dr. Könözsy László polgármesteri köszöntője után a képviselők az előző ülésen elhang­zott két interpellációra adott hivatalos választ hallgatták meg. A közigazgatási irodavezető régóta betöltetlen álláshelyével kapcsolatban a polgármester bejelentette: a koráb­ban kiírt pályázatra ketten j elenkeztek, de velük a jegyző, mint leendő közvet­len hivatali felettes nem tudott meg­egyezni. Október 15-re a Polgármes­teri Hivatal új pályázatot fog kiírni. (A Képviselők egy része ugyanis úgy tud­ta, a korábbi pályázatra senki, illetve jogász végzettségű pályázó nem je­lentkezett. - a Szerk.) A Bazilika előtti (Béke téri) autó­busz-parkoló - talán olvasóink közül kevesen tudják - a korábbi évtizedek­ben a Mikromed (illetve a jogelőd Re­légyár) kezelésében (tulajdonában) volt. Korábban Brassai György a terü­let tulajdonviszonyainak rendezése ügyében interpellált. Véleménye sze­rint a parkoló további közcélú haszná­latát illetően lett volna mód egy, a város számára előnyös szerződés megkötésére, ám a Város és a Mikro­med közti szerződéskötésre nem ke­rült sor. (A csatolt dokumentumok sze­rint még további egy évre nyílt volna mód a használati szerződés megköté­sére, míg az 1973-ban 20 évre kötött szerződés 1993 júniusában lejár. - a Szerk.) A két interpelláló vitájában Brassai György, dr. Eltér Ödön és Kund Fe­renc képviselők nyilvánítottak véle­ményt. A szervezeti szabályzat értel­mezése után megtartott szavazáson a képviselők többsége tartózkodott (nem foglalt állást), egy része pedig nem fogadta el az interpellációkra adott válaszokat. A Jogi- és Szervezé­si, valamint a Pénzügyi Ellenőrző Bi­zottság bevonásával a következő ülé­sig az interpellációk tárgyában újabb vizsgálat folyik. Brassai György - mint azt lapunk 12. számában közölt SZDSZ-közle­mény előre jelezte - napirend előtti kérdéssel fordult a polgármesterhez: „Kérdezem polgármester urat, ki ter­jesztette elő a kitüntetésre?" Dr. Kö­nözsy László a feltett képviselői kér­désre a következő választ adta: „Nem tudom, ki terjesztett fel és nem isme­rem az ide vonatkozó jogszabályo­kat." A képviselő a választ elfogadta. A több mint egy órára nyúló napi­a Széchenyi téren és a Vörösmarty utcában továbbra is fizető parkoló üzemel. A kollégiumok kihasználtságáról és a további fenntartói feladatokról készült terjedelmes előterjesztést alapos vizsgá­latok előzték meg. Ennek lényege: csök­ken a kollégiumok kihasználtsága, ezért egy kollégiumot meg kell szüntetni, mert a Város nem tudja fenntartani. A testület ezen ülésen nem döntött, hogy a Kőrösy László Kollégiumot (Martos Kollégium) vagy a Bottyán János Szak­középiskolának a régi megyeházán mű­ködő kollégiumát zárj a-e be. (A döntés halasztásában Miavecz Jenőnek, az Ok­Koditek Pál Városházi tudósítása rend előtti vita után a két ülés közti legfontosabb városi eseményekről szóló polgármesteri tájékoztató követ­kezett. A városi parkolók ez évi üzemelte­téséről, bérbe adásáról Balogh Péter al­polgármester adott tájékoztatást 1991­92-ben vállalkozói alapon hirdették meg a parkolók üzemeltetését, azonban ez a hasznosítási mód nem hozott gazdasági eredményt a Városnak. Az alpolgármes­ter javasolta, hogy a testület ez évben a Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezetet (Gamesz) mint saját intézményt bízza meg a parkolók hasznosításával. (A Ga­mesz korábban ebben már üzemeltetői jártasságot szerzett, sőt mint helybeliek eredményesebb munkát végeztek. - a Szerk.) A javaslatot a képviselők elfo­gadták, úgy, hogy a Gamesz 1994 tava­szán számoljon be a testületnek az üze­meltetői tapasztalatokról. A részletes szavazást követően a képviselők úgy döntöttek, hogy a városközpontban nem lesz ingyenes parkoló - a Bástya mögött, tatási Bizottság elnökének felszólalá­sában felvetett újabb szempontok is a halasztás mellett szóltak. - a Szerk.) A képviselők hozzájárultak Balogh Ákosnak, az Opeion Alapítvány eddigi titkára munkaszerződésének közös megegyezéssel történő felbontásához. Egyidejűleg helyreállították a Telepü­lésfejlesztési és Környezetvédelmi Bi­zottságban való tagságát Az ülésen újabb két intézmény kérte nevének megváltoztatását Az eddigi 3. számú óvodát ezután Bánomi Óvodá­nak, a Bottyán János Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskolát pedig - a profilváltás miatt - Bottyán János Műszaki Középiskolának nevezik. A Pilis Állami Parkerdőgazdaság a közeljövőben gazdasági társasággá alakul. Az Erdőgazdaság által megállapí­tott - városunk közigazgatási területé­re eső - vagyonértéket a Gazdasági Bizottság felülvizsgálta és azt 78 %­kai magasabb értéken javasolta meg­állapítani. Ezután 40 perces vita következett a Pilismaróti vámtól a Vadvirág Cam­pingig terjedő zártkerti terület (a 11-es út és a Döbönkúti út által határolt te­rület - a Szerk.) belterületté nyilvání­tásáról. A város legjobb levegőjű, leg­szebb fekvésű területének belterületbe csatolását elvileg minden képviselő támogatta. Az előterjesztéshez hozzá­szólók azonban nyomatékosan felhív­ták a figyelmet, hogy ezen a városré­szen nem szabad „ipari zónának" ki­alakulnia, csupán a legszükségesebb szolgáltató létesítményeket szabad megépíteni. Abban sem zárult le a vita, hogy a közművesítés költségeit később mi­lyen szempontok szerint viseljék az érintettek. A döntést ez ügyben is a további részletes vizsgálatig halasz­tották. A nyilvános testületi ülés 18.47-kor ért véget. Fájdalommal telt szívvel tudatjuk, hogy BESEY LÁSZLÓNÉ Tatárik Erzsébet, a Kossuth Lajos Általános Iskola nyugalmazott tanítónője folyó év március 28-án, életének 81. évében elhunyt. Hamvasztás utáni temetésére szülővárosában, Érsekújvárott kerül sor. Az elhunyt lelki üdvéért gyászmisét az esztergomi Belvárosi templomban tartunk 1993. április 16-án, 17 órakor. Ősz óta egyre több jelzés érkezett arról, hogy az esztergom-párkányi kompkikötőnél az átrándulóktól valu­taüzérek vásárolják fel a csehszlo­vák) korona bankjegyet. A hivatalos pénzváltóhelyek alkal­mazottjai - a tavasz beköszöntével megélénkülő utasforgalom miatt - ma már egyre sűrűbben kénytelenek szembekerülni ezzel a ténnyel. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos engedélyével rendelkező pénzváltó irodák képviselői már korábban is je­lezték ezt a hivatalos szerveknek. Néhány eseti ellenőrzést leszámítva azonban erélyes intézkedés nem tör­tént! Az utóbbi hetekben a valutaüzérek száma egyre szaporodik, a határforga­lom megélénkülésével egyre nagyobb összegek cserélnek feketén gazdát. Az illegális pénzváltók - ellenőrzés és szankcionálás hiányában - már annyi­ra felbátorodtak, hogy 10-20 fillér/ko­ronával magasabb vételi ajánlatukkal a valutapénztárak előtt állókat környé­kezik meg. A minap az is megtörtént, hogy a pénztáros a már kiállított vételi bizonylatot kénytelen volt stornírozni, mert az ügyfelet úgymond az „orra előtt" „csábította el" az egyik nepper! Mostanában a kompról lelépő utaso­kat már a vízparton „lerohanják", s míg a rámpán a partra felérnek, az utasok 40-50 %-a a „pénzváltást" VALUTAÜZÉRKEDÉS ESZTERGOMBAN! (pontosabban pénzcserét) már le is tudta. Mint állam(és város)polgár hívom fel nyomatékkal az érintett hatóságok és a lakosság figyelmét a városunkban egyre terjedő fekete valutázásra. Csupán néhány előírásra és e jelen­ség negatív hatásaira szeretnék rávi­lágítani: 1.) Valuta vétel-eladási tevékenysé­get csak a Magyar Nemzeti Bank en­gedélyével, a feltételek megléte esetén lehet végezni. 2.) A valutaüzérek nemcsak, hogy tiltott tevékenységet folytatnak, ha­nem illegális jövedelemre tesznek szert és e jövedelem után adót nem fizetnek. Tevékenységükkel mestersé­gesen felverik a valuták vételi árfolya­mát, ezáltal a hivatalos eladási árfo­lyamot is növelik. 3.) Az engedéllyel működő valuta­váltók területhasználati díjat, iparűzé­si adót, stb. fizetnek a Városnak és növelik az állami bevételek is. Forgal­muk a valutaüzérek tevékenysége mi­att viszont csökken. Intézkedni tehát addig kell, míg a valutaüzérkedés városunkban (is) nem fejlődik „üzletággá", mely ké­sőbb maga után vonhatja a bűnözés összes, nem kívánatos következmé­nyének megjelenését is. Az ellenőrzésre jogosult szervek­nek nemcsak joga, hanem kötelessége is a jogszabályok betartatása! K.P. Tiszta, szép Város(központ)! A közelmúltban felmérték, Eszter­gom területén 34 darab hivatalos pla­kátragasztó helyet vehet igénybe az, akinek hirdetnivalója akad. Persze több is van, hirdető cégek, újságok segítségét is igénybe lehet venni. De akinek hirdetnivalója fontos, közér­dekű, készíthet(készíttethet) megállító táblát, tablót és igénybe veheti a bol­tosok segítségét is. Tehát, ha szűkösen is, de a rend- és városszerető polgárnak lenne módja arra, hogy ország-világ figyelmét fel­hívja fontos közlendőjére. Ha lenne jóakarat, ha lenne ízlés, ha lenne igé­nyesség, ha...! Van viszont a házak fala, a telefon­fülke, a közvilágítási kandeláber! Van csiriz, korongecset, vödör, röpcédu­la... és szemét, szemét kétméteres szemmagassagig! És van érdek... aki­nek mindez érdekében áll! És nincs, és évek óta nincs, aki min­dennek gátat vessen!?! paulus

Next

/
Thumbnails
Contents