Esztergom és Vidéke, 1992

1992-03-13 / 9. szám

6 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 A Képviselőtestület február 27-én és március 5-én is nyilvános ülést tartott. Az 1992. évi költségvetés ké­szítése és az 199l-es elfogadása a törvényszabta határidők szűkössége és a folyamatban lévő ügyek miatt már január óta heti ülésezesre kény­szerítette a képviselőket. Február 27-én, a Dr. Könöszy László polgármester vezette ülésen a két ülés közti beszámolóból meg­tudtuk, hogy a déli városrészen álló, korszerű volt munkásőr laktanyát a Vagyonügynökségtől a Város kapta meg és ott a munkanélküliek részére képzési központot kíván a jövőben működtetni. Átszervezik a Polgár­mesteri Hivatal ügyfélforgalmát Az Ügyfélszolgálati Irodát a közeli jö­vőben már csak a Bottyán János ut­cai kapun keresztül lehet megköze­líteni, így a különböző irodákba csak indokolt esetben juthatnak el az ügyfelek. Horváth György képviselő január 30-i interpellációját megvizsgálta a Szervezési és Jogi Bizottság. A Vá­rosháza 1990-ben végzett felújítási munkáira 1991-ben benyújtott és 1992. január 15-én kifizetett számla ügyében a bizottság megállapította, hogy a Pénzügyi Ellenőrző Bizott­ság szabálytalanul járt el a kifizetést jóváhagyó döntése előtt A további vizsgálathoz független szakértő be­vonását és az építési napló csatolá­sát kérte a bizottság, A testület Bauer Lajosné irodave­zető előterjesztésében „első olvasat­ban" tárgyalta az 1991. évi költség­vetésről készült rendelettervezetet, majd az időt az áttanulmányozásra kevésnek találva úgy döntött, hogy a rendeletalkotást a következő ülés­re halasztja. Ali. számú főközlekedési út vá­rosi átkelő szakaszának újabb nyomvonal kitűzési tervjavaslatát Brassai György bizottsági elnök is­mertette. Miután ez a javaslat lénye­gében a rendezési tervhez igazodó ún. előterv, a testület a további tár­gyalásokra felhatalmazást adott. Éles nézetkülönbségek csaptak össze a Sportcsarnokban működő és nyerőautomatákat is üzemeltető já­tékterem körül. A szerencsejátékok­ra vonatkozó törvény tiltja ugyanis az iskolák, gyermekintézmények 200 méteres körzeten belüli üzemel­tetését, ráadásul a Sportcsarnokot igen sok fiatalkorú látogatja. Két­ségtelen, hogy a 480 ezer forintos éves díjbevétel csábító, de a képvi­selőktol a játékterem-üzemeltetés mégsem kapott többséget (A testü­let az ügyet bizottságok elé utalta vissza. így a Kulturális és Idegenfor­galmi Bizottság március 2-i ülésén A március 5-i testületi ülést Dr. Könözsy László szabadsága miatt Kund Ferenc alpolgármester vezet­te. Ezen az ülésen az 1991. évi költ­ségvetés teljesítéséről kellett rende­letet alkotni az egyéb napirendi pon­tok mellett Az előző év gazdálkodá­sáról Meggyes Tamás, Dr. Antalics Mihály, Horváth György, Sipos Im­re, Nagyfalusi Tibor, Juhász József­né képviselők mondtak véleményt A hozzászólásokból csak néhány kiragadott gondolatot adhatunk közre: Horváth György szerint már 1991-ben is magas volt a Polgár­mesteri Hivatal „bérkibocsátása". Sokat költöttünk a köztisztaságra és a parkgondozásra, de látszata nem volt Sipos Imre is csatlakozott a Városházi tudósítás tárgyalta újra a játékterem ügyét és többségi szavazással ismét nemle­ges döntést hozott - Szerk.) Az Esztergomi Vasas Sport­egyesület Labdarúgó Szakosztályá­nak támogatására tett javaslatot Horváth György. Az elvi támogatáson túl a képvi­selők sajnos pénzt az egyesületnek felajánlani nem tudtak. A polgár­mester javaslatára elnapolták a vá­rosi médiák helyzetéről készült elő­terjesztés megtárgyalását. Bár erre különös ok nem volt, a képviselők elfogadták az indítványt Döntöttek viszont arról, hogy a franciaországi Cambrai-val a testvérvárosi szerző­dés aláírásának április elején nem lesz akadálya, mely bizonyára nagy örömmel tölti el e „francia kapcso­lat" szorgalmazóit Polgármesteri Hivatal létszám- és bérhelyzetével kapcsolatos véle­ményhez, mert azt O is soknak talál­ja, míg Juhász Józsefné és Meggyes Tamás szerint az 199l-es költségve­tés tapasztalatait kellett volna az 1992-es összeállításnál hasznosíta­ni. Juhász Józsefné szerint az 1991­es pénzmaradvány nem épült be az ez évi költségvetésbe és ez fedezetet nyújthatna a sportra, kultúrára és az intézmények felújítására. A képviselők hosszú, ügyrendi kérdéseket is érintő vita után a szük­séges 2/3-dos szavazataránnyal el­fogadták az előző évi költségvetés rendeletét. A továbbiakban döntöttek a helyi kárpótlási fórum tagjainak megvá­lasztásáról és arról, hogy az Energi­agazdálkodási Intézet tanulmánya szerint a városi távhőellátás raciona­lizálási programtervének készítésé­re 250 ezer forintot biztosítanak. El­fogadták Dr. Antalics Mihály előter­jesztésében - a kormányrendeletre alapozottan - az esztergomi egész­ségügyi és szociális intézmények té­rítési díjainak emelését A gondo­zottak utáni térítési díj ezután 5.000­Ft/hó összeg lesz. A Magyar Szocialista Párt helyi szervezete tiltakozó levelet intézett az önkormányzathoz, miután 1991 nyarán, az épület tatarozásakor a Varos levette az Árpád-házi Szent Erzsébet Szakközépiskola épületé­nek faláról a korábban 19-es hősök terét jelző márványtáblát A levél tartalmát Nagyfalusi Tibor ismertette, majd egyúttal tájékoz­tatta a képviselőket az előzmények­ről. A Városi Tanács még 1990. feb­ruár hó közepén döntött arról (Mind­szenty József-emléktábla avatásá­val egyidőben - Szerk.) hogy a ko­rábbi térelnevezést megváltoztatja Mindszenty József hercegprímás te­rére. így a tábla levétele jogszerű volt, bár erre csak 1991 kora nyarán, az iskola homlokzatfelújításakor ke­rült sor. (A táblát levétele óta a Ba­lassa Bálint Múzeumban őrzik ­Szerk.) Újbóli felállítását kezdemé­nyezni nem kell - mondta a képvise­lő, mert a Kulturális és Idegenfor­galmi Bizottság már 1991. májusá­ban döntött arról, hogy a 19-es pár­kányi csata esztergomi mártírjainak emléktáblát kell állítani. Miután a térnek korábban nevet adó tábla szö­vegezése miatt erre lényegében al­kalmatlan, ezért a párkányi csata év­fordulóján (június elején - Szerk.) az új emléktábla felállítására sor kerül. A testület a választ és indoklást elfogadva felhatalmazta a bizottság elnökét a válaszlevél megírására. Tudósított: Koditek Pál Február 18-án, három nappal a közmeghallgatás után tárgyalta a helyi Érdekegyeztető Tanács a Vá­ros 1992. évi - azóta elfogadott költ­ségvetéstervezetét. A Tanács három résztvevője az önkormányzat, a munkaadói, a munkavállalói oldal. Ezen az ülésen az Önkoríriányzatot Dr. Könözsy László polgármester, Bauer Laiosné irodavezető, Kevei­né M. Irén, a Munkaügyi Központ munkatársa képviselték, míg a mun­kaadói oldalon Juhász József IPOSZ elnök, Endrédi József VOSZ elnök és Hajós Csilla, a Gazdasági és Ipar Kamara titkára foglalt helyet A munkavállalói oldalt Szabó Károly, a Munkanélküliek Egyesülete helyi elnöke, Dr. Magyarsóki Ferenc, az Orvos Kamara helyi képviselője és Kiss Csaba, a Vasas Szakszervezet képviselője, az Érdekegyeztető Ta­nács titkara képviselték. Az 1992. évi költségvetés fogadtatásáról ez­úttal a munkaadói és a munkaválla­lói oldal véleményét ismertetjük, hi­szen a költségvetés képviselőtestü­leti elfogadása az önkormányzat véleményét már tükrözi. A Munkaadói oldal megítélése szerint a Polgármesteri Hivatal a he­lyi adókat „alultervezte", mert csak az iparűzési adóból további 20 mil­lió forint lett volna kivethető. Java­solták a lakások utáni adófizetés (a kommunális adó - Szerk.) bevezeté­sét is, mert az (véleményük szerint ­Szerk.) elsősorban a gazdagokat érintené. Szorgalmazták a gázprog­ram gyorsítását - elsősorban az elér­hető többletbevételek terhére. A Munkavállalói oldal szerint Esztergom foglalkoztatottsági hely­désüket a város adókedvezmények­kel segítse, ugyanakkor támogassa a még működő vállalatokat a munka­helyek megtartása miatt. A munkavállalók képviselőinek javaslata szerint a Polgármesteri Hi­vatal dolgozóinak tervezett béreme­lése (20 %) ne haladja meg a városi átlagos béremelési szintet. A bér- és személyi ügyek kapcsán ők sem ja­A helyi Érdekegyeztető Tanács véleménye zete kritikus, s ez beláthatatlan fe­szültségek forrásává válik, ha sür­gős intézkedések nem történnek. Az elszegényedés tömegessé vált Ta­pasztalatuk szerint az egészségügyi ellátás is romlott Mindezek miatt növekednek az önkormányzattal szembeni elvárások, viszont a város gazdasági feltételeiben és szemléle­tében („elosztás-elköltés") válto­zást nem látnak. Szerintük a helyi adókra és normatívákra épülő költ­ségvetés túldeterminált, nem önte­vékeny, koncepciótlan. A bevételi források növelését többek között ab­ban is látják a munkavállalók, hogy minél több vállalkozó válassza székhelyéül Esztergomot. Letelepe­vasolták a tisztségviselők jutalma­zását (mint tudjuk, a képviselők is így döntöttek a február 27-i zárt ülé­sen - Szerk.). ' » Az évközi többletbevételekből a támogatandó feladatok körébe java­solták felvenni a képzés-átképzés önkormányzati támogatását és azt is, hogy ha valamelyik városrész többletbevételt ért el, azt annak a városrésznek a fejlesztésére hasz­nálják fel. Erről az adott képviselő­csoport, illetve a Részönkormány­zat dönthessen. Az önkormányzat képviselői sze­rint a munkavállalók nem egyeztet­ték álláspontjukat Véleményük fel­készületlenséget tükröz, a vitára és véleménynyilvánításra alkalmatlan, a hangvétel minősíthetetlen. (Ezt a munkavállalói oldal cáfolta - Szerk.) Az Érdekegyeztető Tanács végül három „IGEÍ^" szavazattal javasolta elfogadásra a Képviselőtestületnek az 1992. évi költségvetést, míg a Munkavállalói oldal különvélemé­nyének írásban is hangot adott. Ezt a következők szerint foglalták írás­ba: „A munkavállalói oldal az „elfo­gadhatatlan" érvelések ellenére arra az álláspontra jutott, hogy a felvetett gondok folyamatos megoldására és figyelemmel kísérésére - az ülésen elhangzottak alapján - biztosí­tottnak látszanak a feltételek. Ennek alapján - mivel a költségvetés bizal­mi dolog - a munkavállalói oldal elfogadja és támogatja azt Ezen ál­láspont kialakítására a hÉT (helyi Érdekegyeztető Tanács - Szerk.) ülésén elhangzottakra való tekintet­tel a Munkavállalói Érdekképvisele­ti Kerekasztal felhatalmazta a tár­gyaló csoportot." (Az ülésről készített emlékeztetőt Kiss Csaba, a tanács soros titkára bocsájtotta a Szerkesztőség rendel­kezésére. Köszönjük!) Paulus

Next

/
Thumbnails
Contents