Esztergom és Vidéke, 1992

1992-02-28 / 7. szám

6 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A február 13-i nyilvános ülésen történt, hogy egy városi tulajdonú ingatlan megvételében érdekelt házaspártól az ülést levezető elnök megvonta a szót. Jogosan tette, mert ez a napirendi téma akkor már szabványszerú testületi határozattal lezárult (Egyébként csak eggyel több igen szavazat kellett volna, hogy a döntés a házaspár javára szóljon.) Hogyan szerezhették volna meg a jogot, hogy saját ügyükbe a testület döntéshozó nyilvánossága előtt idejében „beleszóljanak"? Hogyan kaphatja meg bárki, bármely - nem csak magán-, de csoport- vagy közérdekűen városi ügyben, amit a magáénak érez? Az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) alapján. Ennek legalább azokat a rendelkezéseit kellene mindenkinek ismernie, amelyek lehetővé teszik, hogy érvényesülhessen az alaptörvény szelleme: az „önkormányzatiságot" a választó és a választott polgárok összesége minden településen együtt testesítse meg. Ezért közöljük most - a fenti esetet tanulási alkalomnak tekintve - az SZMSZ 7. §-ának idevonatkozó részleteit a képviselőtestület üléséről. „(9) Minden testületi ülésre meghívót kell kapniuk: - a testület teljes jogú, továbbá a tanácskozási joggal rendelkező tagjainak, - a hivatal belső szervezeti egységei vezetőinek, • az országgyűlési képviselőknek, TANULJUNK (KÖNNYEN? GYORSAN?) ,,ÖNKORMÁNYOZNI Beleszólás - a legfelsőbb fórumon - a köztársasági megbízottnak, - a városi bíróság és ügyészség vezetőinek, - a városi rendőrkapitányság vezetőjének. (10) Eseti meghívást kell kapniuk azoknak az előterjesztésben érintett (valóságos, vagy jogi) személyeknek, továbbá szaszólalási jegy útján bejelenti a levezető elnöknek. (12) A testület tagjai felszólalási jeggyel legfejebb egy személyt (szakértőt) jelenthetnek be a napirendi pontoknak megfelelően. A felszólalási jegynek tartalmaznia kell a napirendi pontot, a felkért hozzászólaló (szakértő) foglalkozását és nevét, az ülés kértőknek, akiket az előterjesztők javasolnak. (11) Az ülés egyes napirendi pontjaira vonatkozóan tanácskozási joggal rendelkeznek legfejebb 7 perces időtartalommal: - azok a nem testületi tagok, akik a (9) és (10) bekezdés szerint meghívást kaptak, - akiknek hozzászólását a napirendi pontoknak megfelelően bármely testületi tag az ülés megkezdése előtt 15 perccel feldátumát valamint a testületi tag aláírását (13) A felkért személy (szakértő) és a testületi tag a 7 perces hozzászólási időt egymással ií megoszthatja. (14) Mindazon személyeknek, akik tanácskozási joggal nem rendelkeznek a testület tanácskozási jogot 50 % feletti többséggel adhat Gyakorlatilag tehát minden vá rosi polgár tanácskozási joghoz juthat a testületi üléseken, közvet lenül a saját személyében is, vag) közvetve, felkért „szóvivője* (szakértője) útján. Csak előbb - idejekorán - fordul jon bizalommal bármely képvise lőhöz, persze elsősorban a sajá lakóterületének választottjához. Egy telefon is elég, hogy „ön kormányzó" szavát nyilvánosan döntési helyzetben hallhassa. Könnyen, gyorsan - tudjuk, ta pasztaljuk - aligha megy. Anny azonban bizonyos, hogy megta nulni el kell kezdenünk, és hogy e; csak együtt sikerülhet! Szakképzési területeink: 1. Szakközépiskola, gépgyártástechnológiai szak: 4 év tanulás után érettségit és szakmunkásbizonyítványt ad, főleg CNC technikára készít fel (számítógép-vezérelt forgácsolás). Egy idegen nyelv tanulása kötelező, ez lehet angol vagy német. A következő tanévtől bővíteni szeretnénk a szakmunkáscélú szakközépiskolai képzést a számítástechnikai műszerész, autószerelő, építőipari szakmák bevezetésével. Ezen szakterii letek tárgyi (számítógéppark, autódiagnosztika stb.) és személyi feltételeivel már most rendelkezik az iskola. A szakközépiskolai osztályokba az erős közepes vagy az annál jobb tanulókat várjuk. 2. Szakmunkásképzés: a tanulmányi idő minden szakmában 3 év. E tanévben az alábbi szakmákra lehet jelenkezni: vájár, villanyszerelő, hegesztő, vegyi anyaggyártó, esztergályos és bútorasztalos, marós, cell- és papírgyártó, karoszBeiratkozás előtt és után,;* 317. sz. Szakmunkásképző Intézet és Gépgyártástechnológiai Szakközépiskola szérialakatos, nőiruhakészítő, autószerelő, valamint ács-állványozó, központifűtés-szerelő, szobafestő és mázoló, gázvezeték és készülékszerelő, kőműves, géplakatos, fodrász, vas- és fémszerk. lakatos, műanyagipari feldolgozó. Változások az előző évekhez képest: fodrász, gázvezeték és -készülékszerelő szakmákra is képezünk diákokat, viszont átmenetileg szünetel a látszerész, a kályhás és a kerámiaformázó szakemberek képzése, mivel környezetünk munkaadóinak igénye így alakult. Továbbra is képezzük az ún. IPOSZ-osztályokat kőműves, ács-állványozó és autószerelő szakmában. Ezekben a gyakorlat aránya az elmélethez képest nőtt és az elméleti ismeretek jobban illeszkednek a szakma követelményeihez. Az első évfolyamon csak egy illetve két nap a gyakorlati oktatás, a második és harmadik évfolyamon viszont sokkal több a gyakorlati napok száma. Az itt tanulók már az első osztályban „letudják" a közismereti tárgyakat (matematika, fizika, magyar, történelem), így a második és a harmadik osztályban jobban tudnak koncentrálni a szakmai ismeretekre. Ezek a tantervek hatékonyabbá teszik a tanulást, mivel jobban alkalmazkodnak a tanulók életkorához és a szakmák jellegéhez. Azzal is nagyobb lehetőséget adnak a jelenlegi követelmények kielégítésére, hogy ezekben az osztályokban német nyelvet, valamint, számítástechnikai és vállalkozási alapismereteket is tanítunk. Az IPOSZ-osztályokon kívül tanulóink a szakkörökben a német nyelv és a számítástechnika tanulására is vállalkozhatnak. 3. Kiegészítő képzés - középiskolát végzettek számára A középiskolát végzettek elvileg az iskolában oktatott bármely szakmára jelenkezhetnek: csoportos oktatást (egy hét elmélet, egy hét gyakorlat) a létszámtól függően szervezünk. Az eddigi gyakorlat szerint csoportos oktatás folyt és folyik a rádió- és televízióműszerész, az autóvillamossági szerelő, az elektronikai műszerész szakmában. A lányok részére lehetőség van a nőiruhakészítő szakma tanulására is. Kollégiumot fiúknak és lányoknak egyaránt tudunk biztosítani. Vájár szakmára tanulókat az ország bármely részéről felveszünk. Iskolánk a munkaviszonyban lévő dolgozóknak és munkanélkülieknek is rendszeresen végez átképzést, továbbképzést és szakmunkásvizsgáztatást. Felvilágosítást Sinkó Gyula igazgató illetve Válent Ferencné iskolatitkár ad.