Esztergom és Vidéke, 1992

1992-02-28 / 7. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Már negyedévenként! A Komárom-Esztergom megyei tudományos szemle, a LIMES ez évtől kezdve folyóiratként jelenik meg. Célja a megyében élő tudományos kutatók és a megyével foglalkozó szerzők írásainak publikálása. Szerkesztőbizottsága tematikus - társadalom- és természettudományi - számok kiadását tervezi a jövőben is; ilyen összeállításokat az eddigi számokban is olvashattunk. A címben szereplő limesnek megfelelően az 1989-es kezdéstől rendszeresen jelentek meg írások a Duna túlsó partjáról, nevezetesen a volt Esztergom és Komárom vármegyei területekről. Esztergom és környéke olvasói számára is ajánlja tehát a folyóiratot a szerkesztőbizottság, amely Esztergomban a Gran Tours Utazási Irodában és a Babits Mihály Városi Könyvtárban vásárolható meg. A Limes 19911l-es egyháztörténeti számában városunkat és környékét érintő alábbi tanulmányok jelentek meg: Gergely Jenő: A keresztényszociálista bányamunkás mozgalom 1919-1944, Nagy Márta: Az esztergomi ortodox templom Apostol-frize, Ortutay András: Az esztergomi és Esztergom vármegyei zsidóság története a kezdetektől a szabad királyi városba való befogadásáig, Németh György: Az esztergomi református egyház első évtizede (1881-1889), Wágenhoffer Vilmos: Máriahalom, a történeti Kirva község egyháztörténetéből. A Széchenyi Kaszinó is megrendezte a háború utáni második hangversenyét. Ezen Weber Margit (hegedű) és Potzko Sarolta (zongora) lépett fel. A június 11-én alakult 26 tagú Polgári Fúvószenekar alig néhány hónappal később, november 13-14-én megtartotta bemutatkozó előadását Rákosy Jenő 50 éves, jubileumi irodalmi estjének keretében. A következő esztendőben (1921-ben) Székely Zoltán ismét közönség elé lépett. Ezúttal a Kultur Mozgó adott otthont hangversenyének. Ahelyi erők aktivizálódásának eredményeként rendszeresen hallatott magáról - a Szent Tamás Vízivárosi Polgári Körben, s a városon kívül, Tokodon tartott hangversenyei révén a Nemesseghy István vezette Esztergomi Műkedvelő Ifjak együttese, s hosszú hallgatás után életjelt adott magáról a Zeneegylet is, amely Eitner Irén (ének) és Huszti Gyula (hegedű) felléptével szeptember 22-én megrendezte első hangversenyét. A Széchenyi kaszinó októberben Beethoven-, novemberben Grieg-estet rendezett. A sort decemberben Ticharich Zdenka (1900-?) zongoraművésznő hangversenye folytatta. Ám a Zeneegylet mellett mások is jeleskedtek a hangversenyek rendezésében. így került sor 1922-ben Zsolt Nándor szerzői estjére, a Keresztény Zene és Színművészet Szövetségének hangversenyére, a Mátyás Templom, s a Szent István Bazilika szólistáiból alakult első Magyar Női Vonóskvartett fellépésére a Fürdő Szállóban. Az egyre aktívabbá váló Zeneegylet 1923-ban négy hangversenyt rendezett. Ebből egyet a Dorogi Bányászzenekarral közösen Zebegényben, a többit a városban. A helyi erőket felvonultató XIII. Zeneegyleti hangversenyen Eitner Irén, Taky Gyuláné és Magyarász Béláné Hándel és Haydn műveket énekelt, s részleteket adott elő a Don Jüanból és a Traviatából. A produkcióban közreműködött az Egylet 60 tagú zenekara Buchner Antal vezényletével. A Vármegyeháza zsúfolt terme láttán fellelkesülve azt tervezték, hogy a hangversenyeket a jövőben havonta, kéthavonta tartják majd. S valóban, kevéssel a sikeres estet követően bemutatkozott az Eitner-Zsámboky-Szikla kvartett, majd ismét pódiumra lépett az első Magyar Női Vonóskvartett. A középiskolákban folyó színvonalas zeneoktatás biszeptember 8-án a frissen felújított orgonát Antalffy Zsiross Dezső. Műsorán Bach, Franck, Mendelssohn, Clérambault orgonadarabjai és saját művei szerepeltek. A Turista Dalárda önálló koncertjének bevételével járult hozzá a Turista Egyesület vaskapui menedékházának bővítéséhez, de közreműködött a Belvárosi Templom egyik miséjén is. 1925-ben ismét két hangvesenyt adott a Zeneegylet. Az egyiken maguk, a másikon a Budapesti Filharmonikusok adták a programot. A következő zenei esemény Ammar József új belvárosi káplán miséjének bemutatása volt az újjászervezett templomi énekkar, valamint a ZsoltZenemüvészet, zeneoktatás Esztergomban (1919-1944) Hangversenyélet zonyítékaként, az 1922/23-as tanév zárásaként május* végén közös hangversenyt adott a Vármegyeháza nagytermében a Szent Benedekrendi Szent István Főgimnázium, az Államilag Segélyezett Községi Szent Imre Főreáliskola és a Tata Kegyesrendi Főgimnázium énekkara. 1924-ben két hangversenyt rendezett a Zeneegylet. Az egyiken a Vármegyeháza nagytermében Buchner Antal műveit szólaltatta meg az Operaház több tagjaival kiegészített helybéli szimfónikus zenekar és nőikar, a szerző vezényletével. A másikon a Budapesti Filharmóniai Társaság 30 tagú zenekara szerepelt az Operaház első karnagyának Tittel Bemhard (1873-?) a vezényletével. A Belvárosi Plébániatemplom visszatérő vendégeként avatta fel Berencz-Raymann-Obermüller kvartett közreműködésével. Folytatódott az orgonafelújítások sora. A Várady és Borokovits rákospalotai műorgona építő cég restaurálta a Vízivárosi Plébániatemplom XVIII. századi orgonáját, mely így nyolc évi hallgatás után ismét megszólalt. A hangszer újrafestését és aranyozását a szenttamási Mochocsek Fridolin és Fia cég végezte díjtalanul. A megalakulásának tizedik évfordulóját ünneplő Esztergomi Zeneegylet 1926-ban ismét két hangversenyt rendezett. Az egyiket a Szent Ferencrendi Templom orgonájának felújítására. Ezen Haydn: A Megváltó hét szava a keresztfán című művét adták elő. A másikon Melles Béla (1889-1939), a m. kir. Operaház hangversenymestere, kiváló hegedűművész, Antalffy Zsiross Dezső zongora és orgonaművész (itt jegyezzük meg, hogy a Zeneművészeti lexikon Bp. 1965. vonatkozó címszava tévedhet, mert abban az áll, hogy Antalffy 1921-től az USA-ban él. Szinte kizárt, hogy évente, két évente hangversenykörútra jött volna haza, s ennek keretében játszott volna ily gyakran Esztergomban is. Valószínűbb, hogy 1933-tól élt az USA-ban. S így sajtóhibáról van szó); Laurischen Lajos operaénekes, Dobos István klarinét és Heinz (?) oboaművészek, továbbá az Opera és a Filharmonikus zenekar 15 tagja. Tíz esztendő húsz hangversenyének programja s az Egylet hangversenyszerző tevékenységének ismeretében megállapítható, hogy teljesítették céljukat, sikerült „...a szép, és komoly és klasszikus zenét kultiválni, zenekultuszt teremteni... a közönség zenei ízlését fejleszteni és a legszebb lelki szórakozást nyújtani." Sikerült fenntartaniuk azt a színvonalat, amelyet a Bartók Bélával levelező, nemzetközi koncertkörutak sorát maga mögött tudó Geyer Stefi (1888-1956) hegedűművésznő első hangversenyükön történt fellépésével határoztak meg. Az 1926-os esztendőben Fráter Lóránd (1872-1930) lépett pódiumra. A könnyű műfaj iránti igények kielégítését még két operett est szolgálta. Az egyiken Sándor Jenő rendőrkapitány, nótaszerző mellett fellépett Hegyi Anna énekesnő, a Magyar Színház tagja, Bihary Sándor baritonista és Harmat Pál újságíró, mint konferáns, a másikon Körmendy Árpád szerepelt a kevéssel azelőtt felszentelt Legényegylet színpadán. (Folytatjuk) dr. Bárdos István KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TUDOMÁNYOS SZEMLE A TARTALOMBÓL: Ecyhárt&láBetl tzám Gergely Jenő: A keresztényszocialista bányamunkái mozgatom 1919-1944 • Tóth Zoltán: Három komáromi templom története • Nagy Márta: Az esztergomi orthodox templom Apóstol-frfee • Ortutay András: Az esztergomi ót Esztergom vármegyei zsidóság története a kezdetektől a szabad királyi városba való befogadásig • tfj. OyOszi László: Adalékok és dokumentumok a tatai zsidóság múltjából • Kelta György: A tatai piarista gimnázium története 1765-1948 • Németh Gyöngyi: Az esztergomi református egyház első évtizede (1881-1889) • Wágenhoffer Vilmos: Máriahalom, a történeti Kirva község egyháztörténetéből • Beszélgetés Kardos Mihály máriahalmi plébánossal