Esztergom és Vidéke, 1992

1992-02-28 / 7. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 A február 20-ára összehívott testületi ülést dr. Könözsy László polgármester nyitotta meg. A fő napirendi pont az 1992-es költségvetés jóváhagyása volt. Miután a közmeghallgatáson a tervezetet módosító lakossági észrevétel nem fogalmazódott meg, így erre az ülésre csak a költségvetési rendelet megalkotása maradt. Költségvetésünk főbb számadatai: Esztergom 1992-ben 1.520.745 ezer Ft bevétellel gazdálkodhat, melyből 1.361.513 ezer forintot fordíthatunk a költségvetési intézményekre és a városüzemeltetésre. A működésen felüli 159.232 ezer forintból 97.652 ezer maradt a legfontosabb fejlesztési kiadásokra, a gázprogramra és a csatornázásra. Az intézmények felújítására 6.000 ezer forint jut; 50.580 ezer Ft a cél- és 5.000 ezer Ft az általános tartalék. A költségvetés számszaki részeinek további ,finomítása" után a költségvetési rendeletalkotás végrehajtásának elveit és szabályait vitatták meg a képviselők. Horváth György képviselő bírálta a rendelettervezet azon részét, mely a tisztségviselők jutalmazására vonatkozó elveket rögzíti. A képviselő felsorolta kifogáigénybe, de végül, 18 óra 53 perckor, a képviselőtestület 3 tartózkodással elfogadta a város 1992. évi költségvetését! (Ennek ismertetésére a következő lapszámainkban még visszatérünk.) A testület még egyszer meghallgatta dr. Antalics Városházi tudósítás * Elkészült koftstégvetés . • * Működésre Í.36L513 ezer ¥% • • fejlesztésre atíg 10Ö * Mégis \mMm Aranyhegyi bölcsőde! | sait, melyekhez Meggyes Tamás is csatlakozott. A vita kiteljesedése előtt zárt ülést rendeltek el. Ezen az érintettek nem voltak jelen. A jutalom megállapíthatóságára vonatkozó szövegrész végül is nem kapta meg az ilyenkor előírt hos többséget. A rendelet további paragrafusainak pontosítása is sok időt vett Mihály mb. bizottsági elnök előterjesztésében az Aranyhegyi bölcsőde átmeneti bezárására vonatkozó indítványt Az ismert indokok alapján a képviselőtestület 3 tartózkodással fogdta el az előterjesztést, így a bölcsődét március 31-én bezárják. A szeptembertől óvodáskorú gyermekeket a gondozónőkkel együtt a körzeti óvodákba, 6 gyermeket pedig a Budai Nagy Antal úti bölcsődébe irányítottak át Mint azt már megírtuk, az épületben hamarosan öregek napközi otthona nyílik. (Amint az átalakításhoz szükséges fedezet meglesz.) Az 1991. évi társadalmi munka értékelésére vonatkozóan a testület ideiglenes bizottság felállításáról döntött. Elnöke Kund Ferenc alpolgármester, tagjai Juhász Albin, Horváth György, Mitter Iván képviselők és Parraghy György városházi munkatárs lettek. A következő testületi ülésre március 5-én kerül sor, amikor a testület - egyebek között - a városunkkal már két éve baráti kapcsolatot ápoló franciaországi Cambrai testvérvárossá fogadásának feltételeiről, a helyi médiákról (a városi újságok és a televizió), valamint a március 15-i ünnepség előkészületeiről tárgyalnak a képviselők. Tudósított: Koditek Pál KAKATHvagyPÁRKÁNY A történelmi múltban valóságos, fegyveres harcok dúltak városunk és erődje birtoklásáért. Ma, a jelenidőben pedig egyes szlovák körök intrikákkal és harcos nemzeti tudattal írt újságcikkekben támadják városunk önkormányzatát, a város minden lakosát akik a történelmi név visszaállítását akarják. A szlovák közvéleményt igyekeznek a város ellen hangolni, magyarosítással vádolnak mindenkit, aki PARKAN (PÁRKÁNY) nevet tartja városunkhoz illőnek. A sok ócsárló és becsmérlő írás közül is kiemelkedik az, amelyet a ZMENA hetilap 1991/48 számában „Stur a szemétdombra?" címmel közöl Laco Zrubec hírhedt és szorgalmas történelemhamisító. A fő tétele az volt, hogy városunk legrégibb neve a KOKOT volt. Ezt senki nem tagadja és a magyar nyelvű itteni őskalosság az összes többi változattal, a Kakath-tal és a Kakad-dal együtt magáénak érzi, mindig is kakast értvén alatta, mint ahogy a név eredeti fordítói azt dokumentálták. Zrubec az említett név mai szlovák jelentésénél elidőzik, elrágódik rajta és úgy gondolja, hogy ez a név ebben az őáltala sugallt csúfolódó értelmében ragadt a városra. Az angol nyelv szavainak több mint 40-50 %-a idegen eredetű, azért olyan gazdag. A magyar nyelv is nyitott nyelv. A szomszéd népekkel való érintkezés során sok idegen szót átvett és saját hangzásvilágához és jellegéhez alakított. Ez nem szégyen, ez a szomszédok iránti megbecsülés jele, a nyelvi gazdagság bizonyítéka. Ilyen szó volt a délszláv (nem szlovák) kokot - kakas-jelentésű szó is. Zrubec talán azt sem tudja, hogy az ő saját neve tulajdonképpen PÁRKÁNYÉPÍTÓ. Ha a korabeli német fordító a PARKAN szót Blockhaus-nak írta, ami szlovákul: zrub, a zrubec pedig olyasvalaki, aki zrub-ot, vagyis Párkányt, sáncerődöt készít. Tehát egy Párkány ellenes Párkányépítővel vagy akár Párkányépítő Párkányrombolóval van dolgunk. Fonák dolog. Persze Zrubec nem volna következetes eddigi epés írásaihoz, ha ezúttal is nem ábrándozna el azon, hogy milyen szép is volna kiebrudalni innen a magyarokat. Burkoltan ezt szóról szóra így fejti ki: „Ha például Surányban, Komjáton, Bánkeszin vagy Tótmegyeren megszavaztatnák a népet: ki van amellett, hogy egy bizonyos etnikai csoport kiköltözzön hazánk határain túlra sokan egyetértésüket fejeznék ki. Hasonló példa rengeteg van." Végezetül, hogy a magyar nyelv változatosságát szemléltessem: a zrub szó tönk- vagy tőkeépítménynek is fordítható, a zrubec pedig olyan személynek, aki ilyeneket készít, de ha ezt nem túl jól végzi, akkor tákol. Ha írásai minőségét nézem, úgy a párkány - vagyis sáncerőd csak tőketákolmány lehetne. Ez pedig még gondolatban sem fogadható el: „tőketákolmány-eszkábáló főmester." Ing. Bartusz Gyula (Párkány és Vidéke 1992/1. sz.) & mániákus anomániás ...kérések keresztüzébe került, főszerkesztője esztergomi írásokat kér, rövideket, irodalmi mentora folyamatos termelésre biztatja, ő maga ugyanakkor korszerűtlenül tűnődne a világról, mely nem hagyja magát megváltoztatni, de megváltani sem. Mi a teendő? hogy egy éppen nem aktuális világmegforgatótól idézzek. Másfél év alatt helyi világlapunkban elég sokat írtam városunk mindennemű állapotjáról. Mai napig sem tudom, hogy volt-e ennek értelme. Két rövid fellángolástól eltekintve Esztergom mocskosabb, mint valaha. Miért? Éppen átszervezik a Városgazdálkodási Vállalatot - ahol inkább megsértődtek, olvasva-hallva a kritikát, mint feltárták volna, nyilvánoságra hozták volna, miért nincs rend, söprű, mennyi a kevés pénz, az mire elég etc. etc. Újfent leírjam? Se a helybélit, se a látogatót a magyarázatok nem érdeklik. Ó arcra zuhan a járdából kiálló csavarokban, undorodva nem-sétái a Kis Duna partján, a szennyes, ősztől ittmaradt levélözönben. A látvány: balkáni állapotok a városban, a Balkán vadromantikája nélkül, vandalizmus nyomai úton-útfélen, tátogó betonbunker - szétvert WC - egy lakótelep aljában, a tündéri Szent István -kápolna mellett - minek soroljuk. S közben a város határában épül Közép-Európa legmodernebb gyára, elgondolható rendjével, leendő patika-tisztaságával. Tehetetlenségemben számolni kezdtem: 48 türelmetlen, kisagyig lenyúló, sértő dudaszóval jelezte egy polgárunk szombat délelőtt a Városközpontban, hogy egy Mercedes elállta az ő Audijának helyét. Vártam, mikor kezdik ütni egymást. Most csak a szemek villogtak - édes anyanyelvünk közben tűrt, tűrt. De van, aki éjszaka dudál fel lakásába, nem kaputelefonon, hanem kocsijából. Mit szónokoljon akkor itt egy irodalmi széplélek? Egyszer még valaki kezembe rakja a fogaimat. Ezért nehéz most megszólalni. Legszívesebben vennék egy söprőgépet (amilyet a fiam kapott Karácsonyra, legóból való), s bár nehezen kelő éjszakai bagoly vagyok, hajnalanta járnám az utcákat, járdákat kis ketyerémmel. Oly sok szó esett bizonyos nagytakarításról. Hogy a kosz helyett rend legyen. Hogy a sokat emlegetett új Európa (tudom, hülyepénz) hasonlítson ránk. Illetve mi... Illetve... Szóval valakiknek: söprés. Rafael Balázs Az Esztergom é$ Vidéke már É^iérgom-Kértváimbai) k kapható Mandáklstváimé ajándéjfcbottjábaiii ...; (Wesselényi u; 6*}