Esztergom és Vidéke, 1992

1992-02-28 / 7. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 A február 20-ára összehívott testületi ülést dr. Könözsy László polgármester nyitotta meg. A fő napirendi pont az 1992-es költség­vetés jóváhagyása volt. Miután a közmeghallgatáson a tervezetet módosító lakossági észrevétel nem fogalmazódott meg, így erre az ülésre csak a költségvetési rende­let megalkotása maradt. Költség­vetésünk főbb számadatai: Esztergom 1992-ben 1.520.745 ezer Ft bevétellel gazdálkodhat, melyből 1.361.513 ezer forintot fordíthatunk a költségvetési intéz­ményekre és a városüzemeltetés­re. A működésen felüli 159.232 ezer forintból 97.652 ezer maradt a legfontosabb fejlesztési kiadá­sokra, a gázprogramra és a csator­názásra. Az intézmények felújítá­sára 6.000 ezer forint jut; 50.580 ezer Ft a cél- és 5.000 ezer Ft az általános tartalék. A költségvetés számszaki részeinek további ,fi­nomítása" után a költségvetési rendeletalkotás végrehajtásának elveit és szabályait vitatták meg a képviselők. Horváth György képviselő bí­rálta a rendelettervezet azon ré­szét, mely a tisztségviselők jutal­mazására vonatkozó elveket rög­zíti. A képviselő felsorolta kifogá­igénybe, de végül, 18 óra 53 perc­kor, a képviselőtestület 3 tartózko­dással elfogadta a város 1992. évi költségvetését! (Ennek ismerteté­sére a következő lapszámainkban még visszatérünk.) A testület még egyszer meghallgatta dr. Antalics Városházi tudósítás * Elkészült koftstégvetés . • * Működésre Í.36L513 ezer ¥% • • fejlesztésre atíg 10Ö * Mégis \mMm Aranyhegyi bölcsőde! | sait, melyekhez Meggyes Tamás is csatlakozott. A vita kiteljesedése előtt zárt ülést rendeltek el. Ezen az érintettek nem voltak jelen. A jutalom megállapíthatóságára vo­natkozó szövegrész végül is nem kapta meg az ilyenkor előírt h­os többséget. A rendelet további paragrafusa­inak pontosítása is sok időt vett Mihály mb. bizottsági elnök elő­terjesztésében az Aranyhegyi böl­csőde átmeneti bezárására vonat­kozó indítványt Az ismert indokok alapján a képviselőtestület 3 tartózkodással fogdta el az előterjesztést, így a bölcsődét március 31-én bezárják. A szeptembertől óvodáskorú gyer­mekeket a gondozónőkkel együtt a körzeti óvodákba, 6 gyermeket pedig a Budai Nagy Antal úti böl­csődébe irányítottak át Mint azt már megírtuk, az épü­letben hamarosan öregek napközi otthona nyílik. (Amint az átalakí­táshoz szükséges fedezet meg­lesz.) Az 1991. évi társadalmi munka értékelésére vonatkozóan a testü­let ideiglenes bizottság felállításá­ról döntött. Elnöke Kund Ferenc alpolgármester, tagjai Juhász Al­bin, Horváth György, Mitter Iván képviselők és Parraghy György városházi munkatárs lettek. A következő testületi ülésre március 5-én kerül sor, amikor a testület - egyebek között - a váro­sunkkal már két éve baráti kapcso­latot ápoló franciaországi Camb­rai testvérvárossá fogadásának feltételeiről, a helyi médiákról (a városi újságok és a televizió), va­lamint a március 15-i ünnepség előkészületeiről tárgyalnak a kép­viselők. Tudósított: Koditek Pál KAKATHvagyPÁRKÁNY A történelmi múltban valósá­gos, fegyveres harcok dúltak váro­sunk és erődje birtoklásáért. Ma, a jelenidőben pedig egyes szlovák körök intrikákkal és harcos nem­zeti tudattal írt újságcikkekben tá­madják városunk önkormányza­tát, a város minden lakosát akik a történelmi név visszaállítását akarják. A szlovák közvéleményt igyekeznek a város ellen hangolni, magyarosítással vádolnak min­denkit, aki PARKAN (PÁR­KÁNY) nevet tartja városunkhoz illőnek. A sok ócsárló és becsmérlő írás közül is kiemelkedik az, amelyet a ZMENA hetilap 1991/48 számá­ban „Stur a szemétdombra?" cím­mel közöl Laco Zrubec hírhedt és szorgalmas történelemhamisító. A fő tétele az volt, hogy városunk legrégibb neve a KOKOT volt. Ezt senki nem tagadja és a magyar nyelvű itteni őskalosság az összes többi változattal, a Kakath-tal és a Kakad-dal együtt magáénak érzi, mindig is kakast értvén alatta, mint ahogy a név eredeti fordítói azt dokumentálták. Zrubec az em­lített név mai szlovák jelentésénél elidőzik, elrágódik rajta és úgy gondolja, hogy ez a név ebben az őáltala sugallt csúfolódó értelmé­ben ragadt a városra. Az angol nyelv szavainak több mint 40-50 %-a idegen eredetű, azért olyan gazdag. A magyar nyelv is nyitott nyelv. A szomszéd népekkel való érintkezés során sok idegen szót átvett és saját hangzásvilágához és jellegéhez alakított. Ez nem szégyen, ez a szomszédok iránti megbecsülés jele, a nyelvi gazdagság bizo­nyítéka. Ilyen szó volt a délszláv (nem szlovák) kokot - kakas-je­lentésű szó is. Zrubec talán azt sem tudja, hogy az ő saját neve tulajdonképpen PÁRKÁNYÉPÍ­TÓ. Ha a korabeli német fordító a PARKAN szót Blockhaus-nak ír­ta, ami szlovákul: zrub, a zrubec pedig olyasvalaki, aki zrub-ot, va­gyis Párkányt, sáncerődöt készít. Tehát egy Párkány ellenes Pár­kányépítővel vagy akár Párkányé­pítő Párkányrombolóval van dol­gunk. Fonák dolog. Persze Zrubec nem volna következetes eddigi epés írásaihoz, ha ezúttal is nem ábrándozna el azon, hogy milyen szép is volna kiebrudalni innen a magyarokat. Burkoltan ezt szóról szóra így fejti ki: „Ha például Su­rányban, Komjáton, Bánkeszin vagy Tótmegyeren megszavaztat­nák a népet: ki van amellett, hogy egy bizonyos etnikai csoport ki­költözzön hazánk határain túlra ­sokan egyetértésüket fejeznék ki. Hasonló példa rengeteg van." Végezetül, hogy a magyar nyelv változatosságát szemléltessem: a zrub szó tönk- vagy tőkeépít­ménynek is fordítható, a zrubec pedig olyan személynek, aki ilye­neket készít, de ha ezt nem túl jól végzi, akkor tákol. Ha írásai minő­ségét nézem, úgy a párkány - va­gyis sáncerőd csak tőketákolmány lehetne. Ez pedig még gondolat­ban sem fogadható el: „tőketákol­mány-eszkábáló főmester." Ing. Bartusz Gyula (Párkány és Vidéke 1992/1. sz.) & mániákus anomániás ...kérések keresztüzébe került, főszerkesztője esztergomi íráso­kat kér, rövideket, irodalmi men­tora folyamatos termelésre biztat­ja, ő maga ugyanakkor korszerűt­lenül tűnődne a világról, mely nem hagyja magát megváltoztatni, de megváltani sem. Mi a teendő? ­hogy egy éppen nem aktuális vi­lágmegforgatótól idézzek. Másfél év alatt helyi világla­punkban elég sokat írtam váro­sunk mindennemű állapotjáról. Mai napig sem tudom, hogy volt-e ennek értelme. Két rövid fellángo­lástól eltekintve Esztergom mocs­kosabb, mint valaha. Miért? Ép­pen átszervezik a Városgazdálko­dási Vállalatot - ahol inkább meg­sértődtek, olvasva-hallva a kriti­kát, mint feltárták volna, nyilvá­noságra hozták volna, miért nincs rend, söprű, mennyi a kevés pénz, az mire elég etc. etc. Újfent leír­jam? Se a helybélit, se a látogatót a magyarázatok nem érdeklik. Ó arcra zuhan a járdából kiálló csa­varokban, undorodva nem-sétái a Kis Duna partján, a szennyes, ősz­től ittmaradt levélözönben. A lát­vány: balkáni állapotok a város­ban, a Balkán vadromantikája nél­kül, vandalizmus nyomai úton-út­félen, tátogó betonbunker - szét­vert WC - egy lakótelep aljában, a tündéri Szent István -kápolna mel­lett - minek soroljuk. S közben a város határában épül Közép-Euró­pa legmodernebb gyára, elgondol­ható rendjével, leendő patika-tisz­taságával. Tehetetlenségemben számolni kezdtem: 48 türelmetlen, kisagyig lenyúló, sértő dudaszóval jelezte egy polgárunk szombat délelőtt a Városközpontban, hogy egy Mer­cedes elállta az ő Audijának he­lyét. Vártam, mikor kezdik ütni egymást. Most csak a szemek vil­logtak - édes anyanyelvünk köz­ben tűrt, tűrt. De van, aki éjszaka dudál fel lakásába, nem kaputele­fonon, hanem kocsijából. Mit szó­nokoljon akkor itt egy irodalmi széplélek? Egyszer még valaki ke­zembe rakja a fogaimat. Ezért nehéz most megszólalni. Legszívesebben vennék egy söp­rőgépet (amilyet a fiam kapott Ka­rácsonyra, legóból való), s bár ne­hezen kelő éjszakai bagoly va­gyok, hajnalanta járnám az utcá­kat, járdákat kis ketyerémmel. Oly sok szó esett bizonyos nagytakarí­tásról. Hogy a kosz helyett rend legyen. Hogy a sokat emlegetett új Európa (tudom, hülyepénz) ha­sonlítson ránk. Illetve mi... Illet­ve... Szóval valakiknek: söprés. Rafael Balázs Az Esztergom é$ Vidéke már É^iérgom-Kértváimbai) k kapható Mandáklstváimé ajándéjfcbottjábaiii ...; (Wesselényi u; 6*}

Next

/
Thumbnails
Contents