Esztergom és Vidéke, 1992

1992-02-28 / 7. szám

4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 IDOLAPOZO mmmá Kastélyok, várak, templomok a régi Esztergom vármegyében A bélai kastély Párkánytól alig 10 km-re fekszik egy néhány száz lelket számláló kisközség, Béla. Itt áll Esztergom vármegye párkányijárásának legimpozánsabb uradalmi építménye, a Baldácsy-kastély. A XVDI. századi barokk-rokokó épület egy esztergomi építőmester, Mayer Jakab munkája, ki korábban a Bottyán-palota terveit is készítette. Az építést a kápolnával kezdték, melynek belső térmegoldása érett barokk. Értékes freskóit utoljára 1868ban újították fel. Belülről szépen helyreállítva jelenleg a falu templomául szolgál. Alatta, az 1850-ből származó kriptában a Baldácsy család tagjai nyugszanak. Az első birtokos Török András generális volt, de a XIX. század elején már báró Baldácsy Antal tulajdonában találjuk a kastélyt ó a birtokbavétel után szinte várszerűen kibővítette, fallal és árokkal vette körül, őrséget tartott valóságos kényura volt a környéknek. Baldácsy idejében születhettek a kastély dísztermeinek klasszicista falfestményei. A főleg mitológiai tárgyú freskókat ,195l-ben lemeszelték. A berendezésről 1912-ben Dvilahy Géza még a következőket írta: „Bútorzatát - cédrus, mahagóni és ébenfából külön tervek után - aranyveretekkel és művészi mozaikberakásokkal készíttette. A régi lelkiismeretes műiparnak olyan remekei láthatók még a kastélyban, melyeknek párját hiába keresnők. Messze földről, vagyont érő ritkaságok, kínai és japán régiségek, bútorok, fegyverek és kincsek voltak itt felhalmozva, s képtára egyike volt a régi mesterek műveiből válogatott leggazdagabb műtárnak." A XX. század elején még egy jelentős, eklektikus átalakítást kapott az épület. Az uradalom utolsó tulajdonosa a báró Ullmann család volt egészen 1945-ig. A háború után két évig mezőgazdasági iskola, majd javítóintézet működött itt Ezután 1990-ig raktárnak használták, mígnem annyira tönkrement hogy életveszélyessé vált. A födém több helyen beszakadt a klasszicista freskók málladoznak. A berendezést még a háború alatt széthordták, a könyvtárat felgyújtották. A valaha szépen gondozott parknak egy részét fölszántották, ami megmaradt az gondozatlan, teljesen elvadult. Esztergom vármegye építészeti emlékeinek egy jelentős példája pusztul el így napjainkban. Brenner Júlia 1902-ben a Sissay u. 1. szám alatt nyitotta meg zongoraiskoláját amivel Esztergomban megteremtette a színvonalas, korszerű zongoratanítást. A tanítás mellett az esztergomi Kaszinóban rendezett hangversenyeken is rendszeresen fellépett, a város zenei életének szintjét emelendő. A hangversenyek meghívói szerint például 1903. október 11 -én a Kaszinó „Rákóczy emlékezetére" rendezett hangversenyén két zongoraszámmal is szerepelt: „Rákóczy kesergője Hűbér Sándortól. Zongorán előadja Brenner Juliska úrihölgy." Utolsó számként szerepel: „Rákóczy induló Liszt Ferenctől, zongorán előadja Brenner Juliska úrihölgy." Önzetlenségére jellemző, hogy 1904. január 24-én jótékony célú hangversenyen játszott az esztergomi Kereskedő-ifjak önképző egyletének könyvtáralapja javára is, melyről fennmaradt a köszönő levél. „... Nagysádnak azon lekötelező szívességéért, hogy ... a könyvtár-alap javára rendezett hangverseny sikerének emelésére művészi zongorajátékával hathatósan hozzájárulni kegyeskedett..." Aláírás: ,.Rózsa Vitái elnök és Szatzlauer Gyula titkár." Az első világháború alatt a Kaszinóban rendezett növendékhangversenyeit a rokkantok javára adta; erről tanúskodik az esztergomi cs. és kir. 26. sz. gyalogezred rokkantjait segélyező alap számára 1918. március 3-án rendezett hangversenye. Műsorán: 2. Szendy: Aforizmák, Grieg: Brautzug, előadja Marosi Katinka. Érdemes megemlíteni, hogy az akkor 15 éves Marosi Katinka a zeneiskola mai tanárának, Marosi Miklósnak a nagynénye volt. A műsorban szerepelt még Bach, Chaminade, Reinhold, Clementi, Beethowen, Grieg Rachmanyinov és Chopin, összesen 17 számmal. A meghívó mellett fennmaradt a háziezred köszönő levele is: „A Nagysád elismert kitűnő vezetése alatt álló zeneiskolának hangversenye K 805.50 f.-el gyarapította ezredünk rokkantalapját. E tekintélyes adományért fenkölt és nemesen hazafias gondoskodásáért fogadja kérem segélyre szoruló hőseink és azok hozzátartozói nevén hálás köszönetemet. Igaz nagyrabecsüléssel „olvashatatlan aláírás." Az összeg nagysága azért is érdemel figyelmet, mert a belépődíjak „1-10. sorig 3 K, a többi sorok 2 K." hogy - az azonnali oltás ellenére nemcsak az árukészlet, de a ház is szinte teljesen leégett. A kárt a biztosító 100.000 arany Koronára becsülte, de kijelentette, hogy azt kifizetni nem tudja, ezért a Takarékpénztártól igen nagy összeget kellett felvenniök. A négy felnőtt fiú a fronton volt, így a fiatal Józsefen kívül, aki az üzeletet vezette, egyedül a kereső Júlia állhatott özvegy édesanyja mellé. Ebben a nehéz helyzetben méginkább csodálatos, hogy így tudott jótékonykodni! Egyéniségének kialakulására igen nagy hatással volt az országos hírű, tudós és szentéletű Prohászka Ottokár, aki papi pályáját Esztergomban, a belBRENNERJÚLIA (1876-1960) II. A zongoratanár érzékeltetik, hány esztergomit vonzott e koncert. A zenetanárnő emberi nagyságához még annyit: Brenner Júlia ezt az összeget akkor adta át, amikor a háború anyagilag teljesen tönkretette a Brenner családot! 1913-ban meghalt a jólétet biztosító édesapa, aki az üzletet a kereskedőnek tanult kisebbik fiára, Józsefre hagyta. Az első hadifoglyok érkezésekor „megalakult" Esztergom-tábor. A merész fiatalember e tábor egész élelmiszer-ellátását vállalta, ehhez nagy árukészletet halmozott fel az üzletház (ma Arany János u. 4.) padlásán. 1915. szeptember 24-re virradó éjjel - a padláson levő transzformátor szikrájától az ott lévő áru kigyulladt. A petróleumos hordók a tüzet annyira táplálták, városi templom káplánjaként kezdte 1882-ben. Itt csak két évig működött, de ez idő alatt megismerkedett a belvárosi családokkal, így Brennerékkel is. 1884-ben Prohászka szemináriumi tanár lett (1904-ig). Nagy irodalmi munkásságát itt alapozta meg, de továbbra is tartotta a kapcsolatokat az esztergomi családokkal, akiknek utódai még ma is őriik emlékét. 1904-ben Budapesten egyetemi tanár, majd egy év múlva székesfehérvári püspök. Ettől kezdve levelezés útján „irányította" a hozzáfordulókat Brenner Júlia is megőrzött néhány lapot és levelet, amelyekből láthatjuk, hogy Júlia belső békéjének, természetfölötti derűjének és nagylelkűségének kialakításában nagy szerepe volt Prohászka lelki „vezetésének". 1905. január 14-én Budapestről így ír: „... kívánom, hogy feltalálja illetve fejlesztje ki önmagában azt a harmóniát amelynek a hangok országában úgyis kultiválója." Prohászka az általa alapított Esztergom című újságnak Székesfehérvárott is olvasója volt erre utal 1906. július 11-i lapja, amelyben így ír: „Épp most olvasom az Esztergom-ban az évzáró vizsga fényes sikerét Szívből gratulálok és a sok harmóniához a legédesebb harmóniát kívánom: amely a lélekben cseng." A képeslap, amelyen e sorok olvashatók, az esztergomi nagyszeminárium kápolnájának főoltár feletti üvegablakát ábrázolj^, Szt. István országfelajánlásával. 1907. december 30-án Újévre ír: „a keresztény ember a pozitív erő a világban. Áramok belőlünk indulnak ki. Ne csüggedjünk! Ezt az aktív lelkületet kívánom és várom Júliától. Híve P.O." - Egy év múlva, 1908. december 30-án:,fogadja szívből fakadó jókívánataimat Merítsen bőven s üdüljön föl azokból az édes evangéliumi forrásokból..." Ezt a lelkesítést újabb levelében így folytatja: „Fejlessze az Istennel való egyesülést úgy, hogy az emberekben szeresse az Istent.. Itt és most s lendületesen élni." Az ünnepelt székesfehérvári püspök 1926. január 30-án így válaszol egy bizonyára karácsonyi-újévi üdvözletre: „Viszonzok mint ős esztergomi minden jót és kívánok kegyelmet egészséget és jókedvet. Ugye ezzel megélünk?!" CFolytatjuk) Prokoppné dr. Stengl Marianna