Esztergom és Vidéke, 1992

1992-02-28 / 7. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 ...a Vidéké •'Esztergom legpatinásabb, de örökifjú harsonája! fizesse eló Ön is! Qran Tours utazási iroda, Széchenyi tér 25. Hűséges marad-e? A kertvárosi vita tovább tart Néha szóval, néha balkánian. Most egy szórólapként terjesztett vitairatot teszünk közié. KÖZÖSSÉG A KÖZÖSSÉGÉRT? A 24 ÓRA szerkesztőségének bátorítására kapcsolódom az Esztergom-Kertváros kiválásáról megjelent híradások és az ezzel kapcsolatban kialakult viták, vélemények nyilvánosságra hozatalához. Úgy érzem, ezt azért is meg kell tennem, hogy kellőképpen felhívjam a közömbösséget tanúsító lakótársak - állampolgárok - figyelmét arra a veszélyre, amit a demokrácia nevében kisebb csoportok, vagy egyes személyek öncélú törekvéseik megvalósításához kihasználhatnak. Bár Mező Árpád írásában pozitívnak ítélte meg a Kertvárosért Baráti Egyesület kezdeményezését a lakóközösség életkörülményeinek javítása érdekében „kissé önzőnek" csak azért nevezte, mert nem vette figyelembe a város törekvéseit. Azóta az élet rácáfolt, mert nem csak a várost érte kellemetlenül a „kertvárosiak" népszavazásának eredménye, hanem azokat a közömbösséget tanúsítókat is, akik távolmaradásukkal próbálták kifejezni véleményüket az egész kezdeméiwezés komolytalanságát illetően. Ok, akik a népszavazást követően döbbentek rá, hogy közömbösségükkel egy önző, öncélú kezdeményezés „támogatói" voltak, most utólag kívánták véleményüket kinyüvánítani a „sok" aláírást összegyűjtő és a népszavazást kierőszakoló „névtelen" kezdeményezőkkel szemben. De kik Ök? Kik azok, akik a most már rendszeresen megjelenő „Kertvárosi Híradó" és a Kertvárosért Baráti Egyesület nevében nyilatkoznak, és a közömbösségükből felrázott, véleményüknek hangot adó többségben lévő kertvárosiakat „sötétben bujkáló, aknamunkát végző embereknek" titulálják? De mégis: kik azok a sötétben bujkálók? Kik azok, akiknek közel 6 hónapos „kemény munka" kellett ahhoz, hogy a népszavazás kierőszakolásához összegyűjtsék a szükséges aláírásokat? Kik azok, akik a sötétben bujkálva a levélszekrényekből kiszedték a polgármesternek a lakossághoz szóló üzenetét? Kik azok, akik a részönkormányzatra bízott költségvetés tervezését és az önálló gazdálkodást visszautasították? A közömbösségükből felrázottak ezekre a kérdésekre is választ vártak a Kertvárosért Baráti Egyesület hétfő esti összejövetelén. Ok, akik a választást követően „kisebbségben" maradtak - bár a lakosság 57 %-áról van szó - jelentős erőt képviselnek, mert szinte egyik napról a másikra több mint ezren nyilvánítottak véleményt olyan dologban, amihez másoknak közel fél évet kellett „keményen dolgozni". Mező Árpád írásában feltételezte a leválást kezdeményezők átlagon felüli komrommisszumkészségét, és bölcsességükben, előrelátásukban bízva tett egy példaértékűjavaslatot a településrész és a város kapcsolatának alakítására. Az idő erre a feltételezésre is rácáfolt, mert komprommisszumkészségből elégtelenre, bölcsességből közepesre vizsgáztak akkor, amikor a felvetett kérdésekre csak „bölcs" hallgatásuk volt a válasz. Azt hiszem, a kertvárosi népszavazás tényét már nem lehet meg nem történtté nyüvánítani, de végső kimenetelét illetően talán még lehet változtatni. Bízom abban, hogy a köztársasági megbízott az alkotmányosság szellemében elégtelennek ítéli a 42 %-os részvételi aránnyal történt „eredményességet" megállapító szavazást és hitelesítésekor figyelembe ve szi a „kisebbségi" véleményt is. Ez az eset másoknak is szolgáljon tanulságul, azoknak, akik közömbösségből nem vesznek részt a „népakarat" kinyilvánításában, de szolgáljon tanulságul a hasonló helyzetbe kerülő önkormányzatok számára is, hogy vegyék komolyabban a lakosság jogos elvárásait, gondjaik, problémáik megoldását, mert könnyen az események áldozatává válhatnak. Sebestyén István ® Telefonra várúk* flgyelemt «ar Tájékoztatjuk a kedves lakosságot, hogy a térség távközlési hálózatának fejlesztésére megalakult az EGOM. COM Rt. az érintett területek önkormányzata, valamint a Műszertechnika RL részvételével. A megépülő távközlési hálózat alkalmas a helyi, helyközi és nemzetközi távhívásra, valamint magában foglalja a kábeltelevízió és a biztonságtechnikai rendszer bizonyos elemeit. Mibe fog ez kerülni? A telefonvonal ára 1 db alapkészülékkel: magánszemélyeknek: 15.000 Ft, akik ápr. 15-ig befizetik; 22.000 Ft, akik júl. 15-ig befizetik a belépési díjat Egyéni vállalkozók, gazdálkodó szervek részére: 30.000 Ft, akik ápr. 15-ig befizetik; 45.000 Ft, akik ápr. 15. után befizetik a belépési díjat. A később belépők díját az igazgatóság állapítja meg. Néhány szó az al^szolgáltatáson felüli kábeltelevíziós és vagyonvédelmi rendszerről. Mivel a kábeltévé átviteltechnikai részének egy része az alapszolgáltatás keretében megépül, ezért ezen szolgáltatásunk beruházási hozzájárulása jóval alatta marad a szokásos közösségi, kisközösségi televízió-rendszerek árának, melyeknek várható összege nem éri el a 10.000 forintot Vagyonvédelmi rendszerünk árfekvése hasonlóan kedvező, mint az alapszolgáltatásban adott telefoné, illetve a kábeltévé ára, de itt az egyedi kialakítás, az esetleges bonyolultság miatt a pontos ár egyedi megállapodás következménye. A kábeltévé és a vagyonvédelem belépési díját a lakásba való beszereléskor kell befizetni. A rendszer üzembe helyezésének ideje legkésőbb 1993 negyedik negyede. A jelenleg telefonnal rendelkezők szíves figyelmét is felhívjuk: fontolják meg, csatlakozni kívánnak-e a technikailag korszerűbb rendszerhez. Az előbb említett fizetési feltételek rájuk is érvényesek. A kiépített kábeltévével rendelkező települések csatlakozásának lehetőségét az RT felülvizsgálja, amennyiben a rendszer a követelményeknek megfelel, akkor a 33-as körzetben működő stúdió szolgáltatásait biztosítja. Mit kérünk Önöktől? Az igényfelmérő lapot a választott szolgáltatások megjelölésével kérjük 1992. február 29-ig a helyi polgármesteri hivatalhoz megküldeni. Ezzel igénybejelentését előjegyzésbe vesszük. A telefonigény bejelentése esetén kéljük a megadott határidőre a megfelelő összeget befizetni. Csekket a polgármesteri hivatalnál a kitöltött igényfelmérő lap leadásakor lehet átvenni. A pénz befizetésével igényét megerősítette, s ezáltal ÖN szerződéses partnerünkké vált. Bízzunk abban, hogy a kedvező áru, magas műszaki színvonalú szolgáltatásaink megnyerik az ÖN tetszését és hamarosan szerződéses partnereink sorában üdvözölhetjük. Dorog, 1992. január Dr. Török István ügyvezető igazgató Figyelő A Magyar Közlöny 1992/16 száma ismerteti a munkaügyi miniszter rendeletét az 1992. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről. A rendelet 1-3. paragrafusa a következő: l.§ (1.) E rendelet hatálya kiteljed - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatott munkavállalókra. (2) E rendelet nem érinti a megszakítás nélkül üzemelő (folyamatos) és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjét 2. § Az 1992. évi munkaszüneti napok körül - a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó - munkarend a következő: augusztus 21., péntek, szabadnap, augusztus 29., szombat, munkanap, december 19., szombat, munkanap, december 24., csütörtök, szabadnap. 3. § A lakossági ellátást és szolgáltatást végző, valamint az általánostól eltérő munkaidőbeosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje a 2. parag.tól eltérően is meghatározható.