Esztergom és Vidéke, 1992

1992-12-24 / 50-51. szám

3 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE „BÍZOM ABBAN. HOGY ESZTERGOM POLGÁRAI MEGÉRTIK FELELŐSSÉGÜKET" (Folytatás az 1 oldalról) Kényszerű elhelyezés volt, mert az épület erre a célra nem volt alkal­mas, igazi átalakításra sem volt le­hetőség. A rendszerváltozás lehető­séget nyújtott alkalmasabb megol­dásra, annál is inkább, hogy a Szat­mári Nővérek régi anyaházukban újrakezdhessék közösségi életüket. Bár a régi szemináriumból a szovjet katonai kórház eltávozott, részint az épület leromlott állapota és a szük­séges anyagiak hiánya miatt, részint az épület régi szerkezete miatt, amelynek a modernizálása nem le­hetséges, más megoldást kellett ke­resnünk. Megvettük a Volán Szál­lót, amelyet a következő évben tu­dunk úgy alakítani, hogy a Papneve­lő Intézet számára alkalmasabb le­gyen. Az oktatás, vagyis a Hittudo­mányi Főiskola a Bibliotéka épüle­tében kap helyet. Ezzel együtt a Szatmári Nővérek visszatérhetnek régi rendházukba. Külön is köszönettel tartozunk az esztergomi Önkormányzatnak, hogy az épületnek azt a részét, amelyben lakók voltak, év végére kiürítve a Nővérek rendelkezésére bocsájtot­ta. Itt a nővérek nemcsak közös éle­tüket kezdték el, hanem leánykollé­giumot is vezetnek, bár a jelentke­zőket teljes számban a hely szűke miatt nem tudták felvenni. Augusz­tus 6-án a Bazilikában öt jelölt öltö­zött be és kezdte meg az újoncidőt. Augusztus 29-én pedig a Szatmári Nővérek rendje alapításának 150. évfordulójára emlékeztünk, ünne­pélyes keretek között. Bízzunk ab­ban, hogy a Nővérek közössége megerősödik és áldásos tevékenysé­gükkel ismét Esztergomot fogják szolgálni. Az esztendő kiemelkedő esemé­nye volt Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek szü­letése századik évfordulójának meg­ünneplése. Ennek keretében a Szent Anna plébánia iskolája felvette a „Mindszenty Iskola" nevet. A hiva­talos ünnepségen megjelent Antall József miniszterelnök is, aki emlé­kező beszéde után a Ferences Gim­náziumban kiosztotta a Mindszenty­pályázatok jutalmait. Ezt követően tudományos üléssel emlékeztünk a mártír főpapra, ugyancsak a feren­ces gimnáziumban. Tudományos ülés keretében em­lékeztünk Simor János bíboros, her­cegprímás, esztergomi érsek halálá­nak századik évfordulójára. Bár az előző évben volt az évforduló, de Mindszenty hercegprímás hamvai­nak hazahozatala és a Szentatya lá­togatása miatt erre akkor nem volt lehetőség. De illendőnek tartottuk a megemlékezést, mert élete és neve szorosan kapcsolódik Esztergom városához és a Főegyházmegyéhez. Külön is ki kell emelnem a padovai Szent István plébánia és az esztergomi Szent Anna plébánia közti kapcsola­tot A két plébánia között igen gyö­mölcsöző kapcsolat alakult ki, amely lendületet ad a lelkipásztori élethez, a Mindszenty-iskolához. E kapcsolat révén augusztus 15-én este került sor a Bazilika mellett a „Forza, Venite Gente" című, Assisi Szent Ferenc éle­téről szóló zenés színdarab előadásá­ra, amelyet a Padovakörnyéki fiatalok önkéntesen, nagy lelkesedéssel és színvonalasan adtak elő. A nagyszá­mú résztvevő lelki és művészi él­erőfeszítéseinknek az eredménye is megvolt. Sok örömet szerzett, hogy papok és hívek nagy számban közösen és önzetlenül fáradoztak a kitűzött cél elérésében. Mindez reményt ad a jö­vő építésére. Érthetően külön fel­adatunk az ifjúság nevelése. Ered­ményes kezdeményezések voltak a hitoktatásban, a katolikus iskolák indításában. Ezek közé tartozik az esztergomi Mindszenty-iskola is. Az öröm mellett szomorúság is vegyült az elmúló esztendőkhöz. A ménnyel gazdagodva tért haza az előadásról. Ebben az évben indult el a Kol­ping Család-mozgalom a Belvárosi plébánián. Május l-jén volt az ünne­pélyes kezdet. Mindnyájan bízzunk abban, hogy megerősödve a fiatalo­kat, főleg az ipari fiatalokat fogja segíteni, nevelni. Nem hagyhatom ki a Főszékes­egyház belső örömét és ünnepét sem. Június 20-án a Bazilikában papszentelés volt. Október 17-én pedig ismét püspökszentelés volt a Bazilikában. Bálás Béla bajnai plé­bános veszprémi segédpüspöki ki­nevezést kapott. Püspökszentelés­kor a főtemplomot megtöltötte a fia­talság, melynek pasztorációjával so­kat foglalkozott. - Mit hozott Bíboros úrnak az elmúlt év? - A rendszerváltozás után egyhá­zunk megújulásának szolgálata a legfontosabb feladat. Ezt szolgáltuk közösen az elmúló esztendőben. Sok munkát, fáradságot jelentett, de négy évtizedes vallási elnyomás kö­vetkezményeként sokakban tapasz­talható közömbösség, sőt ellen­szenv is az egyház iránt. A társadal­mi és gazdasági feszültségek a rend­szerváltoztatást követően sok indo­kolatlan indulatot, sőt ellenségeske­dést is magával hoztak. Különösen is elszomorít, hogy szép számmal vannak olyanok, akik a régi rend­szertől visszamaradt ellenszenvvel tekintenek az egyház működésére, főleg az egyházi iskolákra. - Milyen feladatok várnak 1993-ban a Föegyházmegyére, Esztergomra? -Eddigi munkánkat, kezdemé­nyezéseinket fokozottabban kell folytatnunk egyházi életünk meg­újításában. Elsősorban várakozással és reményekkel tekintek az egyházi zsinat elé, amely július 4-e és 10-e között lesz. Az első ilyen zsinat fél évszázad eltelte után jelentős ese­mény a Főegyházmegye életében, ugyanígy Esztergom életében is. Az új szemináriumi épület bővíté­se és a romos állapotban lévő Bibli­otéka renoválása is a következő év feladata. Ehhez kapcsolódik a régi szemináriumi épület felújításának és hasznosításának az elkezdése is. Mindkettő a város szellemi életének és külső megjelenésének jobbítását is szolgálja. Feladat és gond a romos állapot­ban visszakapott Mindszenty iskola épületének a helyrehozatala is. Öröm, hogy van igény az egyházi iskola iránt, de gond a működéséhez szükséges külső és belső feltételek biztosítása. - Mit üzen az esztergomiaknak karácsonyra, újvére? - Elsősorban megismételem azt, amit a Püspöki kar karácsonyi nyi­latkozata tartalmaz. A rend­szerváltozás mindenkitől nagy áldo­zatokat követel, amelyek sok feszült­ség forrásai is. ,Ember- és nemzet­ellenes bűn lenne a meglévő nehéz­ségeket demagóg módon kihasznál­ni és bármiféle könnyű megoldás ígéretével áltatni az embereket. Saj­nálattal tapasztaljuk, hogy a foko­zott áldozatvállalás mindenkit in­gerlékennyé, türelmetlenné és egy­más gondjai iránt egyre érzéketle­nebbé tesz. Ezért karácsony köze­ledtével arra kérjük híveinket és minden magyar testvérünket, hogy emelkedjék felül a szeretetlenség és gyűlölködés kísértésén. Bárcsak vi­lágítana be minden magyar szívbe karácsony fényessége, meghozva az igazi kiengesztelődést egymással és Istennel! Bízom abban, hogy Esztergom polgárai megértik felelősségüket a jelen nehéz helyzetben, és az alapta­lan feszültségek leküzdésével közös erővel fáradoznak városunk jobb jö­vőjének megteremtésében. Emellett azt is kívánom, hogy ka­rácsony ünnepe nemcsak külsősé­gekben mutatkozzék meg. Őseink hagyománya és hite. szerint Jézus Krisztus születésében mindenki is­merje fel Üdvözítő Istenünk ember­szeretetét. Vigyen mindenkit köze­lebb Istenhez, Isten szavának meg­hallgatásához, befogadásához és megtartásához. így remélhetjük, hogy a békesség Istentől származó öröme tölti be lelkünket kará­csonykor, áldása végigkísér az újesztendőben. Szívből kívánok Esztergom minden polgárának Isten áldásá­ban bőséges karácsonyt és újesz­tendő!. - Bíboros úr! Köszönjük az inter­jút. Köszönjük olvasóink és minden polgár nevénem a jókívánságokat! Kívánjuk Esztergomnak, hogy a Főegyházmegye, az esztergomi ér­sek minél jobban járuljon hozzá Esztergom gazdagodásához! (Pálos)

Next

/
Thumbnails
Contents