Esztergom és Vidéke, 1992

1992-12-24 / 50-51. szám

4 VENDÉGOLDAL PÁRKÁNY ÉS VIDÉKE MI TÖRTÉNIK A SZOMSZÉDBAN - AZ ESZTERGOMI VÁRHEGYEN? ..."Az érsek jeles ember volt. Nagy palotát épitett vala Esztergomott az várba, és az előtt egy szép kerengőt tiszta piros márvány kövekből, mellynek duplás menete vala, nagy szép és drága ékességekkel. A palotának belső falán szép és drága bóltozásokat hajtatott vala, kikben renddel drága festékekkel megíratta vala mind a Sibilláknak képeit. Azon palotában az eggyik hoszszú falon renddel szépen mind meg-fratta vala szép és drága festékekkel mind a Magyaroknak ősöket, a 'Scithiai Hertzegeket, annak-utánna a Királyokat..." (Heltai Gáspár: Magyar Krónika Kolozsvár, 1574.) Az esztergomi bazilika alatt, a Várhegy oldalában földmunkagépek és teherautók forgolódnak hónapok óta. Párkány felől ugy látszik, hogy nagy iramban hordják el a hegyet. Mindkét parton érdeklődéssel - néha nagy félelemmel is figyelik a munkálatokat. Néhányan azt kérdik: nem veszélyezteti ez a bazilika állékonyságát? Egyáltalán, - mi a célja ennek a nagy földmunkának? Mindenek előtt az aggódókat szeretnénk megnyugtatni: a bazilika alapjait mindenütt a hegy szikla-magjára építették rá. Az a földtömeg, amit a hegyoldalból elhordanak éppen akkor került oda, mikor a hatalmas templomot alapozták. - A bazilika építése előtt ugyanis a hegy középső (magasabb) részét lehordták, hogy megfelelő helyet készítsenek az építkezésnek, - s a kitermelt földet az ott volt középkori épületmaradványok (pl.: a Szt.lstván király által alapított régi bazilika) köveivel együtt a Duna felőli hegyoldalba töltötték ki. A föld elhordása által a bazilika előtt előkerültek a részben visszabontott, és eltemetett várfalak, de értékes kőfaragványok kerülnek elő napról napra a régi templomból is. A munkálatoknak azonban nem ez a fő célja. Még csak az sem, hogy az esztergomi szigeten szükség van a kitermelt földre (feltöltés, árvizmentesités céljából), hiszen ott egy üdülőfalut akarnak létesíteni, s ehhez az a legközelebbi földnyerő hely. A földeihordás valódi célja a hegy eredeti, középkori formájának helyreállítása, ill. ennek során az elmúlt évszázadok rárakódott törmelék- és földrétegei alól feltárni a hegy lábánál rejtőző értékes építészeti-régészeti emlékeket. Ezek sorában kiemelkedő jelentőségűek a bazilikától jobbra (délre) volt egykori királyi- később érseki palota maradványai. A palota kutatása mintegy 10 éve folyamatosan tart, s ennek során derük fény arra, hogy a régi krónikákban a csodálat hangján emlegetett szép palotának jelentős maradványai (mintegy kétharmad része) ma is fennállnak, csak a török kori és XVIII. századi építkezések elfeledték, eltakarták, átalakították azokat. Az is kiderült a kutatások során, hogy a palota díszes, dunai homlokzata, mely konzolokra épitett zárt erkélyfolyosóból és egy későgótikus kápolnából állt, - az 1595. évi ostrom idején (amikor a palota leégett) leszakadt, és a hegyoldalba zuhant ki. Amennyiben tehát a hegyoldal letisztítása után a palota alatti területet feltárjuk, a diszes homlokzat kőfaragványainak nagy tömege fog előkerülni. Ezeket a megtalált köveket a falak tetején még eredeti helyükön lévő építészeti maradványokhoz visszaillesztjük, s így a díszes épületet megközelítően eredeti formájában helyre lehet állítani. - Ebben az esetben egy hatalmas, a prágai vár Ulászló terméhez hasonló méretű színház-, fogadó-ill. előadóteremmel gazdagodna Esztergom, hiszen az emeleti lovagterem eredetileg 47 m hoszszú, és 18 m széles volt. Egyidejűleg a palota egyéb tartozékainak (konyhák, gőzfürdő, lakószobák stb.) kutatása, feltárása is folyik. Ennek során bontottunk el egy, a török háborúk idején épített falszakaszt is (az egykori gőzfürdő fölött), s így vált láthatóvá a Duna felől - különösen Párkányból - az Árpád-kori királyi várkápolna küllős rózsaablaka, Esztergom egyik jelképe. Mellékelt rekonstrukciós képünk Mátyás király-kori formájában ábrázolja az esztergomi várpalotát - háttérben a régi bazilika tornyaival. A jelenleg folyó földmunkák és feltárások eredményei a palota jelentős részének helyreállítását fogják lehetővé tenni - reményeink szerint legkésőbb az ezredfordulóig, amikor Esztergom városa kettős milleneumot fog ünnepelni: Szent István (Esztergomban történt) koronázásának, és az esztergomi érsekség alapításának ezer éves évfordulóját. Dr. Horváth István az esztergomi Balassa Bálint Múzeum igazgatója mC3 nnnr SKRTS Szent István születésének helye az Árpád-házi királyok székhelye (1000—1256)