Esztergom és Vidéke, 1992

1992-12-24 / 50-51. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE DElMlÉft^fafpll KÖLCSÖNÖS MEGÉRTÉSSEL LÉPHETÜNK ELŐRE" (Folytatás az 1. oldalról) - A városfejlesztés kritikus pontja a lakásépítés. Történt-e valami e téren? - A volt szovjet laktanyák területén harminc lakást sikerült felújítanunk. Ez a tény a mai pénzínséges időkben nem elhanyagolható eredmény. Számos városnak még ennyi sem sikerült. Jelentős előrelépés volt a Rumpold céggel kötött szerződés. Esztergom szemetes volta a háború óta állandó súlyos gondként nehezedett a városra. Ennek az állapotnak a megszüntetését mi elkezdtük, s úgy érzem, eredménnyel. A városlakók komfortérzetéhez a városi strand megléte is hozzátartozik, amelyet teljes egészében átvettünk. Először úgy tűnt, hogy pénz hiányában - más városokhoz hasonlóan - a télre be kell zárni, de ezt az akadályt is sikerült elhárítanunk. - Említette, hogy a nehézségek ellenére a feljesztési munkálatok is jócskán előrehaladtak. Melyek ezek? - A kertvárosi gázvezeték-építés; a déli városrész, Szenttamás és Szentgyörgymező csatomázása már évtizedek óta váratott magára. Az említett harminc lakás felújítása, az iskola-felújítások: a Bottyáné, a Zeneiskoláé, a Petőfi iskola tornaterem-építése mind idetartozik. A kórház gép- és műszerparkját is sikerült valamelyest megújítani. Csák a Suzuki-út 150 millióba került, állami pénzből. De Pilisszentlélek vízvezeték-építését is említhetem. A Suzuki-gyár közműfejlesztéseihez is jelentős pénzekkel járultunk hozzá. A Várhegy megszépítését és tudományos-régészeti kutatását a KözépDunavidéki Intézőbizottság pénzeiből sikerült fedezni. A beomló pincék rendbetételére pedig központi forrásból 18 milliót kaptunk. Tudom, sokan szidják a városi vezetést. Például azért, mert meg kellett emelnünk a buszjegyek árát, de nézzék meg azt is, hogy a pénztelenség ellenére mi minden történt a városban. A testvérvárosi kapcsolatok kiépülése révén sok diák utazhat Nyugatra. A városban élő művészek úgyszintén. A fogadókészség megvan; csak rajtunk múlik, mennyire élünk a lehetőségekkel. A német Kolping-egyesület minimum ötvenmilló forinttal támogatja a nemrég megalakult esztergomi szervezetet. E pénzből a perifériákon, a hagyományos oktatási rendszerből kimaradó gyermekek továbbtanulása oldható meg. A Suzuki-gyár, amely mintegy háromszáz esztergominak ad munkalehetőséget, megindulása óta foglalkozik szakembergárdájának utánpótlásával, különböző autószerelői és villamos szakmákban. Az elképzeléseket már egyeztettük. Ezáltal az esztergomi fiatalok könnyebben kerülhetnek a Suzuki-gyár alkalmazásába. Egyrészt a végzett középiskolásokra számítunk, de az előkészítést már a város középiskoláiban is szeretnénk elkezdeni. Azért, hogy a jövő század szakmunkásai lehessenek. De a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolával is kiépülőfélben van egy kapcsolat. Külföldi tapasztalataimból tudom, hogy az autógyárak körül rengetegjavítóműhely létesül, s oda bizony kellenek szakemberek. - Melyek voltak az elmúlt év nevezetesebb eseményei? - Elsőként talán október 9-ét, a Suzuki átadását említhetem. A Sándor-palotát ugyancsak októberben adtuk át az Alkotmánybíróságnak. A testvérvárosi szerződések egész sora jött létre ebben az évben: Bamberggel, Cambrai-val, Ehingennel, Maintallal. Márciusban Antall József miniszterelnök is Esztergombanjárt. - Mi történt a Városházán? -A képviselő-testület 91-92-ben 44 rendeletet és 481 határozatot hozott. A lakosság jobb kiszolgálása érdekében létrehoztuk az ügyfél. szolgálati irodát. Az egységes, számítógépes informatikai rendszer kiépítése ugyancsak jelentős előrelépés. A városi vagyonleltár elkészítése szintén jelentős munka. Ennek az év végéig el kell elkészülnie. - Melyek a város legsúlyosabb gondjai? - A munkanélküliség. Sajnos, a lehetőségek nagyon korlátozottak. Nincsenek eszközeink. Noha a munkanélküliek átképzésére szánt megyei pénzek 35 %-át - 26 millió forintot - Esztergom és vonzáskörzeté kapta. Az igaz, hogy a különböző átképző tanfolyamokon résztvevők 40 %-a esztergomi és környékbeli volt. Csak a munkahelyteremtő beruházásokra 60 milliót (i)kaptunk a megyétől. A város rendezési tervei gyorsabban készülhetnének. Hosszú évek óta nincs elfogadott rendezési terv, s ez jócskán hátráltatja a városfejlesztést. Ennek hiánya szinte már esztergomi „hagyománynak" számít. Nem sikerült egy alapos iskolakoncepciót kialakítanunk, olyat, amely gazdaságos. A déli városrészben elhúzódott a gázvezeték-építés előkészítése. Ez jórészt a tapasztalatlanságból fakadt, másrészt a lakossági kölcsönök tisztázatlanságából. Ahol pedig a csatornaépítéssel egyidőben történt - Kertvárosban - ott az nehezítette az építést. A tervezett vízlépcső miatt fontos Duna-menti területeket sajátítottak ki. Emiatt most sok a jogi tisztázatlanság. Ugyanez a helyzet a volt szovjet ingatlanokkal is. Ezért állandó harcban állunk a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettel. A város a súlyos munkanélküliség ellenére szakemberhiánnyal is küzd. A jövőt meghatározó fontos ügyekben rendkívül felkészült és nagy tapasztalatokkal rendelkező szakemberekkel kerülünk alkupozícióba és velük szemben nem tudunk jó gazdasági és pénzügyi szakértőket felvonultatni. A más településekre jellemző szerepzavarok nálunk is fellelhetőek. A városi vezetés a mi esetünkben is beszorult a kormánypolitika és a lakosság közé. Nem mi tehetünk róla, hogy felemelték a fűtési díjat... - Milyenek a jövő évi kilátások? - Nehezedik a helyzet Kevesebb lesz a működésre szánt pénz, mint az idén. Már most látható, hogy legalább 100-150 milliós hiányunk lesz. E hiányt valószínűleg hitelből, vagy vagyonértékesítésből kell pótolnunk. - A nehézségek ellenére milyen személyes sikerei voltak? - Örülök, hogy a .városiasodást el tudtuk kezdeni, a kultúrára és a sportra is jócskán áldozhattunk. A jövőért ez vigasztal. Öröm, hogy az ország is elismeri Esztergom törekvéseit. Akárhol fordulok meg, mindenütt ezt érzem. S azt se feledjük el, hogy jeles és patinás városokkal építhettünk ki testvérvárosi kapcsolatokat. - Mit kíván a város lakosságának? - Megértést, békességet, türelmet. Ez így egyszerű, de mennyire igaz! S a lakosság próbáljon bekapcsolódni a közéletbe - vagy az önkormányzat munkájába. Elsősorban a választott képviselők révén. Tudjuk, hogy a gondok számosak, de csak együttesen, kölcsönös megértéssel léphetünk előre. - Köszönöm a beszélgetést! Sebő József A városunk alkotó értelmiségét összefogni hivatott Balassa Társaság ez évi rendes közgyűlését december 14-én, a Vitéz János Tanítóképző Főiskola tanácstermében tartotta. A fő téma a képző egyházi kézbe adása volt. A meghívott előadók, dr. Korzenszky Richárd, az egyházi iskolaügy miniszteri biztosa, dr. Gaál Endre, a hittudományi főiskola rektora, az átvétel egyházi biztosa és a tanítóképző főiskola igazgatója, Gárdái Zoltán voltak. Dr. Korzenszky Richárd fölemlítette, hogy Magyarországon jelenleg mintegy 150 egyházi iskola működik, ami nem egészen 2 százalékot jelent. Gaál Endre elmondta, hogy a tárgyalások mai állása szerint az intézmény neve megmarad, csupán a „római katolikus" megjelölés egészíti ki. Az iskola ugyan egyházi lesz, de állami feladatokat vállal át. Az átalakulás elsődleges alapelve az intézmény egységének megőrzése. (A gyakorlóiskola az államosínak, amelyek például a hitoktatóképzést segítik. Természetesen azok számára, akik vállalják. A tanárokat illetően az elsődleges szempont a szakmai felkészültség. Az egyház a jelenlegi tanári gárdától csupán együttműködési készséget Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Ülést tartott a Balassa Társaság ;|||||||1|||||| táskor még nem létezett, tehát, elvileg, nem is kérhető vissza, de az oktatás nélküle elképzelhetetlen.) A tantárgyakra továbbra is állami előírások vonatkoznak. A'végzősök pedig államilag elismert oklevelet kapnak. A katolikus mivolt úgy érvényesül, hogy olyan fakultációkat indítavár. Természetesen a tanár is dönthet: együtt tud-e dolgozni az egyháziakkal? Az állami iskolában kezdett hallgatók indexükbe még állami pecsétet kapnak - ha kívánják. A felvételi bizottságokban ezentúl egyházi személyek is helyt kapnak. A gyakorlat persze nem lesz ennyire egyszerű, sok türelemre, egymásra figyelésre lesz szükség. Gárdái Zoltán szólt a különböző átvételi bizottságok munkájáról. Ezek az ingatlanátadás mikéntjével, a tanulmányi kérdésekkel, a jogi és gazdasági ügyekkel foglalkoznak. A szerződés ratifikálása pedig a kormány feladata lesz. A cél az, hogy az intézmény a következő tanévben már egyháziként működhessen, bár az átmenet - előreláthatólag - több évig tart. A társaság második napirendi pontként Pifkó Péter főtitkár beszámolóját hallgatta meg, aki többek között egy esztergomi (rók-művészek lexikonának kiadására is javaslatot tett. (s.j.)