Esztergom és Vidéke, 1992

1992-12-17 / 49. szám

ESZTERGOM ES VIDEKE 3 Endrédi József vállalkozó, a VOSZ megyei elnöke, a Helyi Érdekegyeztető Tanács tagja „önvédelmi felhívást" tett közzé, melyben vasárnap délelőttre a Zöldházba invitálta a munkaadókat és vállalkozókat. Erre az Esztergom és Vidéke is meghívást kapott. Az ott hallottakról tájékoztatjuk olvasóinkat. Mi indította Endrédi Józsefet, hogy fórumot szervezzen? Nos, a HÉT legutóbbi ülésén vádaskodások érték a munkaadói oldalt, hogy a rémisztően nagy esztergomi munkanélküliségnek elsősorban a helyi vállalkozók az okozói. Endrédi úr néhány konkrét vádat is felsorolt: - Feketén foglalkoztatják a szerencsétlen munkanélkülieket, éhbérért, a nagy haszon reményében. Nem hajlandók új alkalmazottakat foglalkoztatni, holott azok a többszörösét is megtermelnék a korábbiaknál. - A munkanélküliek kilincselnek, miközben a „dölyfös" vállalkozók a milliókat számolják. Fillérekért vásárolják fel az állami vagyont, aztán az alkalmazottakat az utcára teszik. Visszaélnek a munkaerőpiaci helyzettel és alacsony bért kínálnak... A HÉT a kialakult vita után nem hozott határozatot. Ez a legközelebbi ülésre vár. E fórumot azért szervezték, hogy a munkaadói oldal közös véleményt alakítson ki. A fórumon ki-ki vérmérsékletének megfelelően foglalt állást. Engelbrecht József, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: - A HÉT-ben a vállalkozók, a munkaadók, az iparosok és a kamara képviselői együtt dolgoznak. Esztergomban kétségtelenül a legégetőbb kérdés a nagyarányú munkanélküliség. Körzetünkben az országos és a megyei átlagnál is rosszabb a viszony. Azonban ez nem olyan nagy, mint ahogy azt a demagógok szajkózzák. Mint azt a legutóbbi HÉT-en tették. De nemcsak az emberek nem készültek rá, az önkormányzat sem érzi ennek a súlyát. Az önkormányzatnál is nagy a gazdasági bizonytalanság. Jövőre például a személyi jövedelemadónak csupán harminc százalékát kapják meg az önkormányzatok - az idei ötven hemüvegkeretgyár, az FMV Antenna gyáregysége - sorra tönkrementek. Ok adták a munkanélküliek 80-85 százalékát. A legutóbbi önkormányzati ülésen még nem kapott elég hangsúlyt a munkanélküliség. Az igazi okokat nem elemezték kellőképpen. Csak sejtelmük van arról, hogy ez a 3000-4000 közötti szám állandósul. Ennek kezelése összetett feladat. Az országos törvényeket és a helyi sajátosságokat egyaránt figyelembe kell venni. Magára maradt a város. A munkanélküliséget a maga eszközeivel kell megoldani. A helyi munkaadók és vállalkozók vitája lyett. így nehéz tervezni, csak tűzoltás folyik. Több érdekvédelmi törvényt a parlament ebben az évben sem alkotott meg. Ilyen a kamarai törvény is. Ez hiba. A gazdaság válságában a nyugati világ is bűnös. Nem adott piaci teret: nem tudunk igazán sem nyugatra, sem keletre betörni. Nos, nekünk mégis nagy feladatunk van. Magunkat kell kihúzni a szakadékból. Esztergomban most erre dolgozunk ki stratégiát. Támogassuk elvszerűen az itteni vállalkozókat! Esztergomban jó szakemberek vannak. Juhász József, az Ipartestület városi elnöke: - Az Ipartestületben egyhangúlag visszautasítottuk ezt a vádaskodást. A munkanélküliségnek legfőbb okozója, hogy a volt szocialista nagyüzemek - a Labor Műszeripari Művek, az ECOM RT, a M1KROMED, a SZIM Marógépgyár, a SzeNémileg jobb helyzetet is lehetne teremteni. De semmiképpen sem a vállalkozók az okai a mostani helyzetnek. Ha a város költségvetésében szereplő felújítási, fejlesztési munkáira nyílt városi pályázatot hirdetnének, javulna a helyzet. Legyen szabad a verseny, de legyen előnyben a városi vállalkozó! Aki ide adózik, s esztergomi munkaerőt foglalkoztat. Dr. Gál Károly közgazdász: - A munkanélküliség oka, hogy az állami ipar 80 százaiákról harmincra zsugorodott. A külföldi „bóvli" áruk háttérbe szorítják a hazait. Aztán a pénz is kivándorol az országból. Azonnal bevezetendőnek tartom a közmunkákat: az utak, vasutak, hidak építését, az erdők telepítését. Úgy, mint 1936-37-ben Németországban. Fodróczy Gertrúd női szabó: - Munka nélkül egy fillért sem szabadna kifizetni. így még jobban elszoknak az emberek a munkától. A nőknek is bőven van mit ellátniuk: a szociális gondozói hálózat rengeteg munkáskezet kíván. Aki rászorul, most drága árat fizet érte. A férfiaknak pedig kínálkozik a köztisztaság, a parképítés, a városrendezés. Ivanov Mihály műszerész a vállalkozókat érő visszásságokat elemezte. Tizennégyezer forint társadalombiztosítást fizet. Sorba kell állnia a szolgáltatásokért. Sőt az egyes vizsgálatokért is külön fizetséget kérnek. Sárhegyi Béla vállalkozó mélységes felháborodását fejezte ki. Legutóbb a Városházára valaki Mercedessel érkezett - és szociális segélyért folyamodott. Endrédi József zárszavában szólt arról, hogy az egészséges munkanélküliség a piacgazdaság velejárója. Biztosítja a normális gazdasági fejlődést. De ebben a helyzetben a munkavállalónak és a munkaadónak feltétlenül együtt kell működnie. És a társadalmi kontrollnak is működnie kell. Természetes, hogy az átmenetileg elhelyezkedni nem tudókról gondoskodni kell. Fél évszázados lemaradásunk behozásához idő kell. Dolgozni kell! Ehhez kérték a megjelent vállalkozók, a munkaadók egyetértését, azért, hogy a HÉT-ben kérhessék a másik két oldal, a munkavállalók és az önkormányzat konstruktív együttműködését. (Pálos) VOSZ - IPOSZ December 12-re, szombat délutánra szólt az a meghívás, melyet Gál Kálmánné, Juhász Józsefnek, az Ipartestületek országos Szövetsége alelnökének titkárnője továbbított hozzám: vezetőségi ülést tart az IPOSZ helyi szervezete, nem lenne hiábavaló, ha meghallgatnám az éves beszámolót. Szombaton délután felpaprikázódott hangulatban fogadtak a helyi vállalkozók, kiskereskedők, mesteremberek. Délelőtt került utcára a környék reklámlapjának legújabb száma, benne egy szélsőségesen, nem egyértelműen indító írás arról, hogy milyen támadások érték a helyi vállalkozókat. A jelenlévők - első felháborodásukban teljesen félreértve - rendkívül sérelmesnek, sértőnek érezték Endrédi Józsefnek, az Érdekegyeztető Tanács soros elnökének írását. (Ülésük szerdán, lapzárta után.) Pedig azok a provokatív megállapítások, melyeket írása elején pontokba szedve olvashatunk, nem az ő megállapításai, hanem - szerinte - a HÉT októberi fórumán hangzottak el a munkavállalói oldal részéről. Pedig ebben a nyugtalan légkörben az Ipartestület 1992. évi munkájáról elhangzó összefoglaló a HÉT megállapításainak ellenekezőjét mutatja. Nagyon nehézzé tett körülmények között dolgoznak az esztergomiak. Azok a vádak, melyek a munkanélüliekkel kapcsolatban érik őket, alaptalanok - mondják. Hihetetlenül magasak társadalombiztosítási terheik - kétszer is meggondolják, felvegyenek-e valakit - pedig tisztában vannak vele, hogy sokakon segíthetnének... Irreálisan drágán kapják az energiát, emellé az adóterhek súlya járul. Pedig ma már szinte egyetlen megbízóként tekintenek a Városra. Kérik az önkormányzatot, hogy a helyieket bízza meg az aktuális munkák elvégzésével. Emellett -remény nélkül? - bíznak az expóprogram vidéki kiteljesedésében, annak ellenére, hogy a világkiállítás - közismert, ijesztő bonyodalmaival együtt - egyre inkább csak a fővárosra koncentrál. Támogatásra is futja erejükből: segítették a közelmútban megrendezett országos fotóbiennálét. A szakmunkásképzésben is mérvadó a szerepük. Azon túl, hogy jónéhányuk foglalkoztat saját műhelyében tanulót, aacheni kapcsolataikat felhasználva leendő kőművesek nagylétszámú csoportja: 29 diák (öt oktató kíséretében) két hétig tanulhatott Németországban. A tanfolyamot a partnerek finanszírozták. Külkapcsolataik tehát jól alakulnak. Német nyelvtanfolyamot is indítottak annak érdekében, hogy az egyre intezívebb düsseldorfi, aacheni munkakapcsolatban ne legyenek alapvető, nyelvi nehézségeik. Nem volt érdemtelen az összefoglaló. Valamelyest megnyugodva készültek a másnapi, a Zöldházba összehívott munkaadói-vállalkozói fórumra. A hivatalos részt pedig előkarácsonyi összejövetelük követte: köszöntötték nyugdíjasaikat, azokat a régi mestereket, akik, úgy tűnik, hasonlóan nehéz körülmények között dolgoztak - egy korábbi, elfeledettnek hitt rendszerben. (Rafael) FELHÍVÁS Az Esztergomi Rendőrkapitányság Vezetője felvételt hirdet esztergomi és nyergesújfalui szolgálati helyekre, hivatásos állományba, tiszthelyettesi, zászlósi és tiszti beosztások betöltésére. JELENKEZÉSI FELTÉTELEK: - sorkatonai szolgálat letöltése - magyar állampolgárságú férfi - büntetlen előélet - középfokú iskolai végzettség (tiszthelyettesi és zászlós beosztásba) - főiskolai/egyetemi végzettség (tiszti beosztásba) -35 év alatti életkor - egészségügyi, pszichológiai alkalmasság Kinevezés esetében a rendőrt megillető juttatások: - tiszthelyettesi, zászlósi beosztásban havi 19-21.000 Ft (bruttó) - tiszti beosztásban havi 22-24.000 Ft (bruttó), állami nyelvvizsga esetében nyelvpótlék, 13. havi fizetés - ruha utánpótlási illetmény (beosztástól függően), 50 %-os vasúti kedvezmény az ország területére - ingyenes utazás a megye helyi- és helyközi buszain - 55 éves nyugdíjkorhatár - továbbtanulási kötelezettségek és lehetőségek - üdülési lehetőségek JELENTKEZNI LEHET: Az Esztergomi Rendőrkapitányság épületében, a személyzeti előadónál naponta 7,30 és 15,30 óra között. (Esztergom, Kiss János atb. u. 27.)