Esztergom és Vidéke, 1992

1992-12-03 / 47. szám

3 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Esztergomból indult „MEGKUTATTUK, HOGYAN LEHET A SEMMIBŐL ÚJ IPARÁGAT TEREMTENI!" RUBIK ERNŐ nevét az egész ország ismeri. 1992. november 27-én munkával ünnepelte 82. születésnapját- az esztergomi repülőtéren. Jelenleg harminckettedik sportrepülőgép-konstrukcióján dolgozik: az R-32 típusú kétüléses Hirth-motoros könnyű repülőgépén. A születésnapi köszöntő után kértünk interjút a páratlanul gazdag életútról. -Ön a Felvidékről származik. Milyen út vezetett Esztergomig? -Pöstyénben születtem. Édesapám az első világháborúban az orosz fronton halt meg, hárman maradtunk félárván. Édesanyámmal az Alföldre költöztünk paraszti munkára. Jó tanuló voltam. Elnyertem a hadiárvák pályázatát, és a váci árvaházba kerültem. Ott jártam gimnáziumba a piaristákhoz. A budapesti műszaki egyetemre 1929-ben kerültem, ahol a következő évben a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület tervezője, majd műhelyvezetője lettem. A sportrepülés hozott el Esztergomba. 1932-ben alapította Madaras Aurél szentgyörgymezei plébános a szakosztályt. Abban az időben én a Magyar Aero Szövetség műszaki szakértője, berepülő pilótája voltam, a Műegyetemen tanársegéd és onnan gyakorta lejártam a repülőtérre. A Mitter Lajos vezette esztergomi asztalosműhely annyira kinőtte magát, hogy gyáralapítást határoztunk el. Öt társammal, Scheverlay Zoltánnal, Mitter Lajossal, Benedek Dezsővel, Tatarek (Tardos) Bélával, Stef (Szilas) Tiborral, 14.000 pengő tőkével 1938 májusában létrehoztuk az Aero-Ever Kft-t. Egy Kis-Duna-parti épületben kezdtük, négy-öt év múlva már több száz emberrel dolgoztunk. Megmutattuk, hogyan lehet a semmiből új iparágat teremteni. Sorra születtek az új típusok: Tücsök, Pilis, Vöcsök, Cimbora, Kevély, Pinty, Koma, Lepke, Móka, Kánya, Futár, Junius 18, Esztergom, Góbé... -Az államosítás közbeszólt. Átmenetileg még Esztergomot is elhagyta. - A háború a repülőgépgyártásban is károkat okozott, ám a negyvenes évek második felében kezdtünk lábra állni. Az 1949-es év mindent lerombolt. Az államosítás után két évig az Országos Magyar Repülő Egyesület szerkesztésvezetője, majd 1951-55-ig aszékesfehérvári Repülőgépjavító Állami Vállalat műszaki vezetője voltam. Onnan a dunakeszi Repülőgépkísérleti Üzembe helyeztek vezetőnek. 1956-ban jöttem vissza az esztergomi Sportárutermelő Vállalathoz szerkesztésvezetőnek. Még egyszer rövid időre felcsillant a repülőgépgyártás reménye, aztán az ipari átszervezés folytán én is felkerekedtem, 1961-1967-ig a KPM légügyi főosztályán, majd 1967-1971-ig a MALÉV-nél műszaki tanácsadóként dolgoztam. - Repülőgéptervezői munkásságáért megkapta a nemzetközi Paul Thissandier-cliplomát, a Bánki Donát Emlékérmet és a Kossuth-díjat. De ezek sem pótolhatják, hogy a gyárat elvették. Mit hozhat Önnek a mostani privatizáció? - A rendszerváltáskor egy pillanatra megcsillant előttem a reménysugár. A pillanatnyi gazdasági helyzet tisztázatlan. Újból próbálkoztam a kft. megalapításával, mert külföldi megrendeléseim is lennének, de sajnos a gyáramból semmit sem kapok vissza. Nekem tőkém nincs, megvenni nem tudom a gyárat. Az elmúlt negyven évben még tisztességes fizetésem se volt. Örültem, hogy éltem. Dolgoztam, szabadalmaim is voltak, amire legtöbbször nem is fizettek. Másrészt a repülőgépgyártás nem vonzó a befektetni vágyók számára. Ezzel nem lehet rövid távon meggazdagodni. Mégis, ha visszakaphatnánk a gyárat, sok száz esztergomi embernek tudnék munkát adni. Még sokan dolgoznak azok közül, akik az AERO-EVER Kft-ben, majd a Sportárutermelő Vállalatnál velem együtt voltak. Rendszeresen megkeresnek. Ha úgy tudnám kezdeni, mint ahogy annak idején, akkor most sem haboznék. Most ezt a lehetőséget nem látom. A negyven év alatt a szemlélet is megváltozott. Pedig ahhoz, hogy a sportrepülés felvirágozzon, ahhoz repülőgépgyár is kell. Nem adtam fel a reményt, ezért is építem itt, az esztergomi repülőtéren az új motoros gépemet... (Pálos) BAMBERG - ESZTERGOM A CLAVIUS ÉS A SZENT ISTVÁN GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ÚJABB TALÁLKOZÓJA Lapunk is hírt adott arról, hogy a nyár végén a Szent István gimnázium diákjai Bambergben jártak. A közelmúltban az ottaniak viszonozták a látogatást, és Paul Wasserscheid, Alfréd Walther, Christine Dörfler tanárok vezetésével tizennyolc bambergi gimnazista járt Esztergomban. A Clavius gimnáziumból tíz lány és nyolc fiú az egy hét alatt sokat láthatott Esztergomból. A házigazda Szent István gimnáziumból Bogáthy Beáta és Gyóni Erika némettanárok, no és a német tagozatos diákok alig győzték a tolmácsolást. Hogy mi is történt az egy hét alatt, azt Szentgáli Aliz harmadikos gimnazista mondta el számunkra. - A Széchenyi térre vártuk őket, és elegáns, légkondicionált buszukkal időben meg is érkeztek. Örültünk a várva várt találkozásnak. Fáradtak voltak, de ki-ki gyorsan megtalálta a társát. Mindenkit családoknál helyeztünk el. Másnap reggel már vidám társaság indult Szentendrére. A skanzenben érdeklődéssel figyelték a néptáncbemutatót, a falusi házakat. A Kovács Margit Múzeumban a kerámiák teljesen lenyűgözték őket. A visegrádi bobpályán volt, aki úgy beleélte magát a száguldásba, hogy ki is repült. Ám szerencsénkre baleset nem történt. A következő napon iskolánk következett. Popovics György igazgatónk köszöntötte a bambergieket, melyet Wasserscheid úr, igazgatóhelyettes viszonzott. Ezzel már hivatalossá vált a Clavius és a Szent István gimnázium testvérkapcsolata. „Fogadást" adtunk német barátainknak, fánkkal és kólával. Majd az ő számukra is megkezdődött a tanulás. Bejöttek óráinkra. Ahol tudtak, bekapcsolódtak. Természetesen német nyelvi óráinkon még a hibáinkat is kijavították. Délután büszkeségünket, a Bazilikát, a Várhegyet, a Kincstárat mutattuk meg nekik. Majd újabb kirándulónapok következtek. Győrbe, Pannonhalmára is ellátogattunk. Szerda délután a Polgármesteri Hivatalba voltunk hivatalosak, ahol Balogh Péter alpolgármester adott fogadást számunkra. „A testvérvárosi kapcsolat kibontakozásának záloga a fiatalok alakuló barátsága" - mondta. Német barátaink nagyon várták a budapesti kirándulást. Nem is csalódtak. Siklóval mentünk fel a budai Várba, elsétáltunk a Halászbástyára, megnéztük a Mátyástemplomot. Szabadprogram is volt; pesti bevásárlás. Este igazi paprikázott gulyáslevest vacsoráztunk. ízlett nekik. Elérkezett az utolsó nap. Esztergomotjárva már búcsúzkodtunk, és este tízkor útrakeltek. Meg sem álltak Bambergig. Mindannyian gazdagabbak lettünk. Barátságban és nyelvtudásban is. (P.I.) RUMPOLD Esztergom Schweidel ut 2500 Esztergom Tel. 33/12-851 el. 33/12-851 / JT KORREKT KISZOLGÁLÁS, KEDVEZŐ ÁRAK! Megérkezett a kiváló minőségű német Rekord brikett! Mázsánként 1.100 - Ft reklámáron forgalmazzuk. Viszonteladóknak engedményt adunk! További ajánlatunk: — Lengyel láng-borsó: 800,— Oroszlányi dara: 570,— Dió koksz: 1.190,— Gyöngy brikett: 730,— CONIX brikett: 720— Fürészelt tűzifa: 350,A felrakás és házhoz szállítás megoldható. Telepünk nyitva: hétfőtől - péntekig 8 -15 óráig