Esztergom és Vidéke, 1992

1992-11-12 / 44. szám

361 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Az elmúlt 42 évben az Érsekségi Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet a vízivárosi zárda épületében működött, de azt a Szatmári Irgalmas Nővérek ez év tavaszán visszakapták. Ezért a papnevelde a nyáron kiköltö­zött onnét. Új helyet az egyház által megvásárolt Volán szálld épületében kaptak, melyet az új funkciónak meg­felelően át kell alakítani. Ezért az Esz­tergomi Érseki Főhatóság június 5-én meghívásos pályázatot hirdetett. Ater­vezési programnak a Volán szálló pap­nevelő intézetté (szemináriummá) va­ló átalakítását kellett tartalmaznia, az ésszerű takarékosság figyelembevéte­lével. Az épület külső megjelenésével kapcsolatos elvárások a következők voltak: a lapostetők beépítése, a külső forma megváltoztatható, illetve vál­toztatandó; az űj funkciónak, valamint a műemlékjellegű környezetnek meg­felelően az épület egységes és esztéti­kus megjelenésű legyen. A lehetséges mértékig megsemmisítve a mostani szállodai jelleget A pályázatra július 30-ig négy pá­lyamű érkezett Az eredményhirdetés­re augusztus 31-én került sor, melynek nyertese az ABAKUSZ BT - Tóth Árpád - építészmérnök lett - Hogyan változik a volt szálló épülete? - kérdeztem a tervezőt - A meglévő négy szint teljes terü­lete 1.912 négyzetméter. A földszinti részen étterem kialakításával, az első emeleti szárnyig lapostető beépítésé­vel, valamint a kazánház és az új tető­ter kialakításával 1.190 négyzetméter növekedést terveztem. A földszinten a konyha üzemi része változatlan marad és két éttermi rész lesz. A szállodai fogadó a portával és a beszélgetőszo­bával megmarad. A folyosóról nyílik a vendégszoba, a közösségi terem és az edzőterem. A földszinten és minden további szinten lesz elöljárói lakás. Az első emeleten, a konyha üzemi része fölött alakítottam ki a 100 személyes kápolnát A konyha és az étterem fe­letti lapostető beépítésével betegszo­bák alakíthatók ki. Valamennyi helyiség közvetlen megvilágítást kap, némelyik felülről, a tetőn keresztül. Az emelet többi ré­sze lényegében változatlanul megma­rad. A második és a harmadik szint csak az elöljárói lakás kialakításánál tér el a mostanitól. A tetőtérben háló­szobák lesznek, vizesblokkal. Az épü­let lapotetős tömegét megszüntettem. A magastetőt kerámiacseréppel kívá­nom lefedni. Az új ajtók, az ablakok fából, egyedi kialakítással készülnek. Az építési költségeket nagymérték­ben befolyásolják az elvárások. Az át­alakítások és az 1.190 négyzetméteres területnövekedés várható költsége ­ÁFA nélkül - 72 millió forint. Liszt F*r«nc utcai'hom»ota*l - Mivel műemléki jelentőségű te­rületen való építésről van szó, hogyan vélekedett a pályamunkáról az Or­szágos Műemlékvédelmi Hivatal? - A pályázati tervet bemutattam és hat pontból álló követelményt szabtak meg. Ezek lényege: „... 1. A benyúj­tott pályázati tervet a Részletes Ren­dezési Tervvel egyeztetni kell, külö­nös tekintettel a Liszt Ferenc utcai tér­fal, valamint a Czuczor Gergely utcai toldalék-épületet illetően. 2. A felújí­tandó Volán-épülethez engedély nél­kül már megépült a pályázati terven „épülő kazánházként" feltüntetett tol­dalék. Nem szerencsés, hogy az így kialakult épület négy szint plusz tető­tér magasságú legyen. A toldaléképü­let magasságát a Czuczor utcai föld­szintes épületekre való tekintettel vissza kell venni. 3. A tetőablakok ki­alakításánál arra kell törekedni, hogy az épület - melynek igénytelen hom­lokzati kialakítása megmarad - verti­kálisan ne növekedjék. 4. Az összes ajtó és ablak fára cserélendő, a volt Volán jelenlegi fém nyílászáróit nem fogadják el. 5. A kápolna feletti ha­rangtoronynál a rozsdamentes acél he­lyett vörösréz alkalmazása kívánatos. 6. A tető héjazatára a pályázati leírás nem tér ki, csak annyiban, hogy kerá­mia anyagú cserép...." - E kemény kritika után mi a teendő? - A műemlékvédelem hatóság. Az ő engedélyük nélkül nincs építkezés. Tehát elvárásaikat maximálisan figye­lembe kell venni. Ezért egy tervezői team fog együttdolgozni; statikus, vü­lamos- és gépészmérnök, valamint a közművek szakértői. A kiviteli tervek­nek még ebben az évben el kell készül­niük, engedélyeztetéssel együtt Az eredeti elgondolás szerint 1993 január elején indulna az építkezés, (folytatjuk) (Pálos) A kertvárosi Oktáv Ipari Tovább­képző Részvénytársaság is privatizá­cióra vár. Oktatási épületével, szállo­dájával, éttermével, két hektáros park­jával, modem személyi számítógép­parkjával, belső televíziós rendszeré­vel és egyéb audióvizuális oktatási eszközeivel, valamint tizenkétezres szakkönyvtárával együtt eladásra vár. A komplexum hetven főállású munka­társat foglalkoztat. Dr. Paál Gyula ve­zérigazgató a megalakulás (1972) óta az Oktáv vezetői közé tartozik, öt kér­deztem: - Hogyan, mUyen körülmények között alakultak meg? - Annak idején a felsőfokú vegyi­pari és gépészeti technikum épületei­ben és részben annak személyi állo­mányára támaszkodva alapítottuk meg a Nehézipari Minisztérium To­vábbképző Központját Másfél évig kaptunk állami támogatást azóta ön­fenntartók vagyunk. Az alapításkor főmunkatárs, majd másfél év múltán igazgatóhelyettes voltam, 1983-tól igazgató, majd vezérigazgató vagyok. Beosztásomat az országban az elsők között pályázat útján nyertem el. Mind a mai napig nyereségesek vagyunk. Nyereségünket fejlesztésre, részese­désre, prémium-kifizetésre fordítot­tuk. Nevünk többször változott: 1982. július l-jétől Ipari Vezetőképző Inté­zet 1989. január l-jétől Oktáv Ipari Továbbképző Vállalat majd 1992. jú­lius l-jétől Részvénytársaság. - A szakmai továbbképzés mely területeit részesítik előnyben? - Profilunk a menedzserképzés és továbbképzés, a közgazdász tovább­képzés, a számítástechnikai és infor­mációstechnikai alapképzés, a mun­kavédelmi és biztonságtechnikai kép­zés; a műszaki és speciális szakmai átképzés. Ez utóbbira példaként emlí­tem, hogy a környéken még szó sem volt a földgázprogramról, de mi már szakmai képzést illetve átképzést szerveztünk. si szervezetek is születnek: betéti tár­saságok, korlátolt felelőségű társasá­gok, részvénytársaságok. És aktuális témákat mindig találunk. Csak a leg­utóbbi programjainkból hadd említsek néhányat az új vámtörvénnyel kap­csolatos tudnivalók; az új munkatör­vény alapján felállítandó üzemi taná­csok választásának tudnivalói; a dol­gozói tulajdonszerzés a privatizáció során; a munkavállalói résztulajdono­si program tudnivalói; a Lukács János­féle „Rész-Vétel Alapítvány" tudniva­As ország legnagyobb továbbképző vállalkozása : !; i: Az OKTÁV nemzetközi privatizáció előtt áll Tevékenységünket tanfolyami rend­szerben és konferenciák keretében vé­gezzük. Hetven fős gárdánk többnyire nagy gyakorlatú és több diplomás szakemberekből áll, bár az oktatásban elsősorban külső előadókkal dolgo­zunk. ók az egyetemekről, a főisko­lákról, a tudományos kutatóintézetek­ből, a gyakorló műszaki és gazdasági szakemberek köréből érkeznek. - Közismert, hogy az ipari terme­lés visszaesett. Mi vár a továbbkép­zésre? - Valóban, az iparban foglakozta­tottak száma csökken, a volt nagyvál­lalatok sorra tönkremennek. Ezt már saját bőrünkön érezzük, hiszen az elő­ző években „megszokott" tanfolyami díjak is elmaradtak. De új gazdálkodá­lói. De említhetem az angol-magyar környezetvédelmi hét nemzetközi visszhangot kiváltó programját, mely­nek megnyitójáról az Esztergom és Vi­déke is beszámolt Az iparnak szinte minden területéről voltak itt szakem­berek: az energiaellátástól, a szénbá­nyáktól, a hulladékfeldolgozás terüle­téről, az erdő- és faiparból, a gyógy­szeriparból... Itt voltak a környezetvé­dők, a tudományos élet reprezentán­sai. Hallottunk az Európai Közösség normatíváiról és a Riói Világkonfe­renciáról. összegezve elmondhatom, hogy minden továbbképzésünk minő­ségi programot nyújt. - MÜyen a gazdasági hátterük, mire számíthatnak a jövőben? - Eddig a vállalati dolgozói küldött­gyűlés irányított; de három hónapja állami tulajdonú részvénytársasággá alakultunk. Az Állami Vagyonügy­nökség 89,5 %-ban, az esztergomi ön­kormányzat 10,5 %-ban tulajdonos. Alaptőkénk 105 mülió forint s ezzel az ország legnagyobb továbbképző vállalkozása vagyunk. A részvények kibocsátása még eb­ben az éveben várható: tízezres, száz­ezres és egymilliós címletekben. Ezzel a privatizáció első lépései megtörtén­tek. Az Állami Vagyonügynökség, mint fő részvényes, hányadát a buda­pesti Holding Rt-ra bizta, hogy kezelje a vagyont és vigye végig a privatizá­ciót Az eladási hirdetmény rövidesen megjelenik. Mire számítunk? Leginkább külföl­diekre. Van egy érdeklődő német vál­lalat mely oktatással és könyvkiadás­sal foglalkozik. A mi célunk az, hogy nyugat-euró­pai és magyar vegyestulajdonú gaz­dálkodási szervezet jöjjön létre. Ezért magyar befektetőkre is számítunk. De számítunk az OKTÁV-nál dolgozó munkavállalókra is, hogy képesek lesznek bizonyos tulajdonosi hánya­dot megvásárolni. Mindannyian ragaszkodunk ahhoz, hogy a privatizáció során a szakmai továbbképzés mint főprofil megma­radjon. (emericus)

Next

/
Thumbnails
Contents