Esztergom és Vidéke, 1992

1992-11-12 / 44. szám

360 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE ... továbbá a megyei bíróság kerüljön vissza Esztergomba! Cato, a jeles római szónok így zárta beszédeit: „... továbbá Karthagót le kell rombolni!" - Nos, az esztergomiak nem kívánják Tatabánya lerombolását, de a megyei bíróság kerüljön vissza oda, ahol mindig is volt, Esztergomba! A közelmúltban jelentettük meg dr. Etter Ödön képviselő javaslatát, melyben a megyei bíróság Észtergomba való visszatelepítése mellett tört lándzsát. Helytörténeti rovatunkban, az Időlapozóban pedig az esztergomi megyei bíráskodás múltjáról olvashattak. Most a legérintettebbet, dr. Mondák Imrét, a megyei bíróság elnökét, esztergomi lakost szólaltatjuk meg. - Elnök úr, a visszatelepítés ügyében már Ön is tett néhány lépést... - Igen. Az Esztergom Barátainak Egyesülete 1992. október elsején levélben fordult hozzám, melyben a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Esztergomba való visszahelyezésével kapcsolatban mondták el véleményüket - igen megalapozott és részletgazdag melléklettel. Nagyra értékelem az egyesület együttműködési készségét és tenni akarását Ezúttal is köszönöm a közreműködők hozzáértő és alapos munkáját. Ez ügyben természetesen a város polgárainak és önkormányzatának segítő hozzáállása is szükséges. - Elnök úr, hogyan került a megyei bíróság Tatabányára? - A város polgársága számára talán már feledésbe merült az a mindmáig fájlalt tény, hogy az Esztergomi Megyei Bíróság székhelyét 1986. január l-jével Tatabányára helyezték át Ezt az Esztergomot sújtó újabb intézkedést magas szinten erőszakolták ki és helyileg nem volt megakadályozható. A Város és az érintettek határozott és elkeseredett tiltakozása ellenére. Egy évvel később ugyanerre a sorsra jutott a megyei főügyészség, melynek székhelye ugyancsak itt volt A tisztesség okán azonban el kell ismernem, hogy Tatabánya város jóakaratát és segítő támogatását csak elismerés és köszönet illeti. - Hol kaptak helyet? - Az új székház egy, az ötvenes évek stílusában épült szakmunkásképző kollégium nagy költséggel átalakított épületében kapott helyet Mivel eredetüeg nem erre a célra épült ezért sem funkcionálisan, sem architektúrájában nem hasonlít azokhoz a hajdani törvényszéki, később megyei és városi bírósági székházakhoz sem, melyeket a múlt század végén és századunk elején ilyen célra megalkottak. Ezek többnyire klasszicizáló, vagy éppen szecessziós építészeti stílusa, impozáns méretezése, tiszteletet ébresztő külső és belső kialakítása, részletgazdagsága és esztétikai összhatása, nem utolsósorban pragmatikus elrendezése még ma is méltó és példamutató szintere e - napjainkban egyre kiemelkedőbb és meghatározó jelentőségű közhatalmi tevékenységnek. Még akkor is így van ez, ha az említett épületek nagy része az utóbbi évtizedek politikai közömbössége, netalán céltudatossága, és ennek megfelelően az igazságügyi tárca mindenkori szegénysége miatt sajnos, műszakilag erősen elhasználódott nagyarányú korszerűsítésre és bővítésre szorul. - Mégis, mi indokolhatja a viszszahelyezést? -Tudom, hogy ezek a körülmények önmagukban még nem indokolják, még kevésbé alapozzák meg a székhely visszahelyezésével kapcsolatos felvetést Még az sem, hogy hét év óta a bírák és a tisztviselők nem kis része nap mint nap utazni kényszerül Esztergomból Tatabányára és vissza. Többről, legfőképp történelmi igazságtételről van szó. - Városunk, Esztergom mennyire rendelkezik ezekkel a feltételekkel? - A megyei bíróság az államhatalmi ágazatok - törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás - közelmúltban végbement markáns szétválasztásával, a félszáznál is több új, vagy megváltozott tartalmú jogintézményt érintő hatáskör-módosulással és -bővítéssel rendkívül fontos szerephez jutott. Az európai polgári demokráciák jog- és erkölcsi értékrendjéhez igazodó, az Alkotmány talaján álló, az emberi és az állampolgári jogok védelmére és tiszteletben tartására, a törvény előtti jog- és esélyegyenlőségre épülő, a társadalom rendjét és biztonságát védő és szolgáló igazságügyi szervezet megfelelő működési feltételeinek maradéktalan biztosítása elsőrendű közérdekké vált! A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság mostani elhelyezése a nagyvonalakban vázolt követelményeknek a már részletezett eredendő hátrányos adottságai miatt - és más oknál fogva is egyre kevésbé képes megfelelni. Ez idő szerint ugyanis kényszerűségből már két - egymástól távoleső - épületben működik, ami önmagában is rendkívül zavaró. Méginkább az, hogy a mostani keretek között ésszerű bővítésre kevésbé alkalmas. Következésképp a rendeltetésszerű működéshez olyan otthonra van szükség, mely méltó és megfelelő a reá háruló ítélkezési-jogszolgáltató tevékenység zavartalan és színvonalas ellátásához. De olyan új környezetre is, melynek birtokában bátran léphet a XXI. század Európájába. Az említett feltételekkel nemcsak Tatabánya, hanem egyenrangú módon Esztergom is rendelkezik. Úgy vélem, Esztergom kínálja a jobb és kedvezőbb alternatívát. - Mit tehet a helyi önkormányzat? - A megyei bíróság székhelyének Esztergomba való visszahelyezése és a követelményeknek megfelelő új székház kialakítása nem csak helyi elhatározás kérdése, jóllehet ez a kezdeményezés elsődleges kiindulási alapja. Egy ilyen horderejű felvetés helyes megítélése országos szintű közjogi és pénzügyi elhatározások függvénye. A szükséges döntésekhez vezető út kétségtelenül hosszadalmasnak, ám korántsem reménytelennek ígérkezik. Kölcsönös erőfeszítéseket egybehan golt cselekvést sürget Mire gondolok: Mindenekelőtt Esztergom Város önkormányzatának ezirányú kezdeményezésére és határozott formában megnyilvánuló támogatására van szükség. Városunkért való áldozatvállalásnak és tenniakarásnak - melyben az Esztergom Barátainak Egyesülete élenjárt - éppen a közelmúltban adta nemes tanújelét az Alkotmánybíróság székhelyi jelenlétéhez és működésének biztosításához elengedhetetlen székház adományozásával. Hasonló nagylelkű elhatározással, továbbá annak kinyilvánításával, hogy Eszter gom történelmi múltba gyökerező megyeszékhelyi rangjának jogos helyreállítását megfontoltan elhatározta, és mielőbbi teljes valóra váltását óhajtja és szorgalmazza, nagyban elősegítené törekvéseinek sikerét Ebben Esztergom polgársága - rokonszenvező támogatásával - az előbbiekkel egyenértékű segítséget nyújthat. - Miben tud segíteni a helyi nyilvánosság, a televízió és a sajtó? - Az ismertetett célkitűzések széleskörű megismertetésében, a város közvéleményének formálásában hatékony eszközt jelenthet a helyi sajtó, a közösségi televízió, valamint a különböző tömegtájékoztató fórumok. Évtizedeken keresztül méltatlanul háttérbe szorított történelmi múltú városaink, közülük is kiemelten Esztergom, tőlünk, a jelenkor menzedékétől várhatják el és remélhetik - joggal az évszázadok során már kiérdemelt de az utóbbi évtizedekben a diszkriminatív politikai döntések következtében elvesztett közjogi, kulturális, vallási szerepük és rangjuk helyreállítását nemkülönben gazdasági életük felvirágoztatását. Várjuk és reméljük, hogy nemcsak szűkebb pátriánk, Esztergom polgársága és önkormányzata, hanem hazánk felelős politikusai is átérzik a kezdeményezésben rejlő történelmi igazságtevés óhaját és ezen felismeréstől vezérelve jutnak célunkkal megegyező elhatározásra. így legyen! - Egyébként dr. Etter Ödön önkormányzati képviselő és KoditekPál rovatvezető urak megtisztelő társaságában magam is vállalkozom a Tatabánya-Esztergom közötti gyalogtúrára... és ezt komolyan gondolom. Kérdezett: Sebő József Ahol az első tanítói szó elhangzott Az esztergomi Vitéz János Tanítóképző Főiskola elődje, a MESTERKÉPZŐ INTÉZET 1842. november 3-án nyitotta meg kapuit A 150. évfordulóra való emlékezések záró rendezvényeként a Vörösmarty utca 14. szám alatti épület falán - ahol az intézmény megkezdte működését1992. NOVEMBER 14-ÉN 10 órakor emléktábla -avatás lesz, melyre minden érdeklődőt szeretettel vár a Vitéz János Tanítóképző Főiskola és az Esztergomi Tanítóés Óvónőképző Öregdiákjainak Egyesülete A repülősök emlékéért Az Esztergomi Repülőbarátok Körének tagjai, immár hagyományt teremtve, az idén is hallottak napján felkeresték a volt repülősök sírjait így ott voltak Gábor Károly, Gyulai Endre, Felföldi Béla, Lampich Árpád, Lehoczki Béla, Menyhált Zoltán, Mitter Lajos, a Murányi testvérek: Ilona, Valéria és Tibor; Pohner Lajos, Solymos József, Szénássy László, Zoltai Lajos sírjánál. Sajnos, több olyan sír is van, melyeknek már nincs gondozójuk. Ezért a Rexa Iván vezette kör tagjai azt szeretnék, hogy más városok nemes szokásaihoz hasonlóan az esztergomi önkormányzat is vegye számba azokat az elhunytakat - közöttük a volt repülősöket is akik sokat fáradoztak városunk jó hírnevéért. Meghívó TOBAK TIBOR nyugállományú repülő alezredes, a legendás hírű „PUMA" vadászezred több légigyőzelmet aratott pilótája november 17-én, kedden, 17 órakor a Vitéz János Tanítóképző Főiskola dísztermében ÉLMÉNYBESZÁMOLÓVAL EGYBEKÖTÖTT VIDEÓ VETÍTÉST TART. Az általa írt könyveket a helyszínen dedikálja. A repüléshez vonzdóókat tisztelettel várja a főiskola testnevelési tanszéke. A BELÉPÉS DÍJTALAN!