Esztergom és Vidéke, 1992

1992-10-01 / 38. szám

313 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 1956 plakátjai és röplapjai ** ' * ; % .Vddp""

1 A mai község helyén lévő völgyet Bend völgyének hívták az Árpád-korban. Egy 1265 (?). évi IV. Béla királytól származó - adománylevél Benedek-völgy néven említi. Megtudjuk ebből, hogy a hallgatag és szorgalmas pálos barátokat nagyon kedvelő király a mai - jelenleg végre feltárás alatt lévő - pilisszentléleki rommezővel azonos vadászkastélyát a pálosoknak adományozza újabb kolostoralapítás céljából. Ez azonban csak jóval később valósult meg, amikor IV. (Kun) László király 1287-ben végrehajtotta nagyapja rendelkezését és ténylegesen át is adta a vadászkastélyt kolostorrá alakításra a szomszédos kesztölcklastrompusztai pálosoknak. A szerzetesek a Szentlélek tiszteletére („Sanctus Spiritus de Pilisio") szentelték fel űj - immáron második - kolostorukat Ettől kezdve Szentléleki völgy a helység - de még nem falu! - neve. Az 1700-as évek első három évtizedében - pálos égisz alatt - üveggyártás folyt itt. Az ehhez szükséges kemencékről ill. hutákról HUTASZENTLÉLEK lett a kis erdei település új neve. Az üveggyártás megszűnte után - jóval később alakult ki a ma hivatalos Pilisszentlélek szó, ám idős emberek ajkán mindig gyakori a rövidebb, egyszerűbb Huta kifejezés. Miért tipikusan szlovák falu Pilisszentlélek? A magyarázat ké zenfekvő. A török hódoltság utáni betelepítések alkalmával a fás-ligetes, nagy síksághoz szokott magyar ember ösztönösen kerülte az itteni erdős-hegyes tájat. De a másfél évszázados török uralom egyébként is annyira megtizedelte a magyar lakosságot, hogy szóba sem jöhetett e völgy magyarokkal történő benépesítése. A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan szentléleki völgy nem vonzotta a bajor vagy a német bevándorlókat sem. Egyedül a Felvidék hegyei és erdői között is meglévő, a rengetegben otthonosan mozgó, ízigvérig „erdei nép", a szlovák verhetett csak itt tanyát, amikor a térség hajdani tulajdonosai, a pálos szerzetesek ismét birtokba vehették a környéket és üveggyártásra rendezkedtek be ezen a helyen. Dobay Pál erdófőfelügyelő Ezt a címet adta a Zrínyi Kiadó az Izsák Lajos, Szabó József és Szabó Róbert gyűjtötte és szerkesztette kötetnek, amely az 1956. október 22. és 1956. november 5. közötti időszakból 799 plakátot és röplapot közöl. A szerkesztők teljességre törekedtek, de 35 év távlatából ez még nem lehet biztos. Komárom megyéből 19 dokumentum szerepel, ebből 14 esztergomi. A megjelent anyagból közlünk egyet, megjegyezve azt, hogy a 14 röplap több közgyűjteményből: Országos Széchényi Könyvtár, Balassa Bálint Múzeum, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára és néhány magánembertől került elő. Saját eredeti és másolatban meglévő plakát és röplapanyagunkból tudjuk, hogy mind Esztergom, mind a megye ennél jóval nagyobb arányban képviseli magát egy „szabadsajtós" időszakban Az esztergomi és a megyei teljes anyag összeállítása viszont természetesen nem az országos gyűjtést végzők feladata. Az Esztergom és Vidéke szerkesztősége nevében Ígérhetjük, hogy a 40. évfordulóra ezt a munkát Esztergommal kapcsolatban el fogjuk végezni. O.A. Tájékoztató Esztergom Város Nemzeti Tanácsának első üléséről: Am Esztergomi Nemzeti Tanács megválasztása után 1956. október 30-án letette az esküt és megválasztotta az elnökséget. A Tanács összeállította Eszetrgom város öss;.es dolgozóinak követeléseit pontokban foglalva. A Nemzeti Tanács a szabad Dunántulhoz tartozónak vallotta magát és Szabad Győrrel a kapcsolatokat azonnal felvette. Október 31-én Tatabányán tartandó Mc7jíJ Nemzeti Tanács ülésén négy küldöttel képviselteti magát. * . Október 31-én reggel fél 8 órakor a Nemzeti Tanács által kijelölt bisottság helyszint szemlél tart a Hudoszt.il> épületében (volt szeminárium) a Z9-1 események és az ezzel kapcsolatosan a város területén elterjedt eddig ellenőrizhetetlen hírek tisztázására. • • Aa Uzeml Munkás Tanácsok által kijelölt személyekből, a rendőrség és a honvédséggel karöltve megalakult a városi Nemzetőrség. Tagjai nemzetiszínű karszalaggal teljesítenek szolgálatot. Felfegyverzésükről a honvédség gondoskodott. • * A Nemzeti Tanács foglalkozott a parasztság problémáival és határozatot hozott, hogy az esztergom-tibori lőtér körüli területek kérdését a helyszínen két napon belől megvizsgálja a honvédség és a parasztság érdekeinek szem előtt tartásával. A Nemzeti Tanács bízik a parasztságban és kéri a város gozdálkodóit, hogy tartsák hazafias kötelességüknek a Jövő kenyerének biztosítását. . A munka teljes felvételéig a Kiskereskedelmi boltok a szokott Időben a Vendéglátóiparban a meleg konyhák étteremmel az étkezési Idők alatt tartanak nyitva. Nyitva tartanák ezenkívül a cukrászdák cs az espressófc. (Szeszesital kiszolgálása nélkül) • « . . A Sötőipri Vállalat folyamatosan dolgozik továbbra is. Egyben közöljük, hogy a Jelenlegi készletek alapján a város kenyérellátása hetekre biztosítva van, tehát szükségtelen a nagyobb arányú kenyér vásárlás. A város élelmezésének további, zavartalan biztosítására a N. T. elhatározta egy közellátási bizottság felállítását. A N. T. határozatot hozott a számunkra idegen utcanevek megváltoztatására. « város történelmi hagyományainak megfelelően, flgyelembevéve ax 1956. október 26-i eseményeket is. • • A Nemzeti Tanács a 26-i események mártírjait saját halottainak tekinti, a forradalom hőseiről kegyelettel emlékezik meg és örök emlékezetükre emlékművet kíván állítani. * • A N. T. további mnnkájáról folyamatosan kívánja tájékoztatni a város lakosságát. — ESZTERGOM VAROS NEMZETI TANACSA LD V:;i' ff : szerkesztésében