Esztergom és Vidéke, 1992

1992-09-24 / 37. szám

IRGOM ÉS VIDÉKE 5 Október 4-én, vasárnap délelőtt 11 órakor találkoznak azok, akiknek közük volt és van az esztergomi sportrepüléshez. Lapunk, az Esztergom és Vidéke 1932. október 31-én arról tudósított, hogy megalakult a MOVERO sportrepülők esztergomi szakosztálya. De a Vidéke később is, 1944 júliusában történt betiltásáig hűségesen szolgáltatta a híreket az esztergomi repülőkről. Az eltelt hatvan év alatt nagy sportrepülő egyéniségek nőttek fel, vagy tanultak Esztergomban. Mindennekelőtt az alapítókat kell megemlítenünk: Madaras Aurél szentgyörgymezei plébánost, ő volt a szakosztály első elnöke; a titkári teendőket Bodnár László mérnök, a pénztárosi feladatokat Berencz György reáliskolai tanár látta el. A gépépítés első mestere Mitter Lajos műbútorasztalos volt, az első Esztergomban készült gépet Heinz Frigyes oktató,Repülte be". A repülősök tábora egyre nőtt. Az 1935-ös őszi Esztergomi Repülőnapon már közel tízezer érdeklődő volt jelen. A repülőgép-építők 1936-ban Szentgyörgymezoről a Heissmannféle szappangyár üres épületébe költöztek. Repülőgépgyártásra Mitter Lajos és az akkor még egyetemi hallgató Rubik Ernó váltott ki engedélyt. A szakosztályi kereteket hamar kinőtték, ezért megalakították a MOVERO Esztergomi Sportrepülő Egyesületet Kertész Károly országosan és nemzetközileg is kiválót teljesített, amikor hatvanöt percet vitorlázott Az oktatók táborában híresebbnél híresebbek voltak találhatók: Almásy László, a kairói repülőtér alapítója, vitéz Hefty Frigyes, Schlett László, Tardos Béla, Tasnády^ László, Fekets György, Rubik Ernó, Sipka László, Major Ferenc, Kovács László. A műegyetemről többször járt náluk Bánhidy Antal, Rotter Lajos, Lampich Árpád. A második országos repülőgépkiállításon, 1938. április 28 és május 9-e között, az Iparcsarnokban mutatták be Rubik Ernő Esztergomban készült, Tücsök és Vöcsök nevű vitorlázógépeit A Strázsahegyi repülőtéren egymás után születtek a rekordok: Sipka László: 5 óra két perc, Lewin Richárd: 6 óra 2 perc, Major Ferenc: 6 óra 45 perc. Akkor az esztergomi repülőtér vendége volt vitéz Horthy István, az apjáról elnevezett nemzeti jl BMSi októberében díszes megemlékezést tartottak. A háború súlyos károkat okozott, de 1945 decemberében megalakult az Esztergomi Sportrepülő Egyesület A hajdúszoboszlói versenyeken - 1950-ben - az esztergomiak győztek: Marczali László, Györgyfalvy Dezső, Solti Albert. Györgyfalvy a műegyetemen végzett: a vitorlázógépek mérését is az ő számításai alapján végezték. 1957-ben a colorádoi egyetemre került (USA), ahol előbb a Cessna-gépek, majd a Boeing-gépek aerodinamikai tervezője lett Ma is rendszeres kapcsolatban áll az esztergomi sportrepülőkkel. 1945 után Esztergomban Pohner Lajos lett a reptérparancsnok és Tariska Ferenc is ide került oktatónak, ó Pilis nevű gépével 343 km-es távot tett meg Esztergom és Tótvárad (Erdély) között E teljesítményével Magyarországon hetedikként lett aranykoszorús. A húsz éves jubileum alkalmából - 1952 júniusábanEsztergomban rendezték meg a IV. Nemzeti Vitorlázórepülő Versenyt A Magyar Repülő Szövetség megalakulása után -1951 decemberétől - megváltozott az egyesület élete. Addig főleg bevonulás előtti képzés folyt Ettől függetlenül a sportrepülők újabb tehetségeket neveltek fel Esztergomban: Felföldi Bélát, Salamon Lajost, Radnai Józsefet, Rexa Ivánt, Bende Lajost, Barta Gyulát, Borlai István, Iványi Pált, Béták Endrét, Béták Józsefet, Kratochvil Eleket, Jászapáthy Hubát, György Lászlónét, Auguszt Lajost, Óvári Bélát, Fritz Bélát, Babinszki Mihályt... Időközben Szabó Miklós és Bán József voltak a repülőtér parancsnokai. Most Kraszlán Gábor az AERO Club Esztergom elnöke és főpilótája. A 60 éves találkozót Debnárik János hajdani egyesületi titkár szervezi. Nemcsak a meghívottakat váiják, hanem minden érdeklődőt is, aki kedveli a sportrepülést! (OSI) Esztergom 65 évvel ezelőtt vált fürdővárossá. Akkor épült fel a Szent István fürdőtelep. Nemcsak a környékről, hanem még a fővárosból is eljöttek ide a Szenttamás-hegy és a Várhegy tövében fakadó 29 fokos víz miatt. A híressé vált kristálytiszta víz értékes ásványi anyagokat vasat, ként és magnéziumot tartalmazott. Gyógyvízként ajánlották a köszvényeseknek, a csúzra és az idegbajokra. Ez a víz ma is megvan, mégha 27 Celsius-fokkal is jön a felszínre. A Zsigmondy-kútból óránként 100 köbméter vizet szivattyúznak ki. Ahogy a környéken visszaszorul a bányászat úgy emelkedik a kút vízhozama. Úgy tűnik, kifogyhatatlan és jó források táplálják. Az államosítás után, azötvenes-hatvanas években a gondatlan kezelés miatt a fürdőtelep lepusztult. Tönkrement a fedett uszoda és a kinti medence, bezárták a gőz- és kádfürdőt. Veszélybe került a fürdőzés. Egyesek már egy új fürdő építését szorgalmazták, s egy Prímás-szigeti új strand létesítésében látták a megoldást. De az úszósport megmentésének érdekében Rozgonyi Miklós sportfelügyelő öszszefogásrakérte az üzemeket, avárost, a vállalkozókat és a tervezőket. így kezdhettek hozzá a fedeUuszoda renoválásához. Ekkor jött haza Székesfehérvárról Heer Lajos öttusázó, aki élsportoló volt és edzősködött is. Ó Esztergomban is a sport közelében akart maradni. Akkor éppen fürdővezetőt kerestek. Ha a jelölt meglátta az akkori körülményeket kifordult és elment Szerencsére Heer Lajos nem így tett. ó vállalta a kihívást. Vett egy spirálfüzetet és napszámra írta a hiányosságokat Azt hogy a gőzfürdőben 12 fok volt és az ottani személyzet nagykabátban és gumicsizmában dolgozott! Azonnal bezáratta, mert úgy nem működhetett. Azóta a kórház átvette ezt az épületet és a fizikoterápiás rész már működik is; a gőz- és kádfürdőt most tatarozzák. A kinti szabadterületen 10.322 négyzetmétert gondoztak: füvesítettek, bokrokat dísznövényeket ültettek. Tizenkét millió forintért új, 50x25 méteres, 8 rajthelyes versenyuszodát építettek; rozsdamentes korlátokkal, lépcsőkkel, zuhanyzókkal. A medence alján folyamatosan 80 lyukon folyik be a krisztálytiszta víz a kútból. A medence minden köbméterében azonos minőségű a víz. A kabinsort felújították, büfét rendeztek be. Debránik Géza volt fürdővezető dő-szálló kazánházát meg kell szüntetni, és az éktelen kéményt le kell bontani. Ezt jövőre megcsináljuk! mondta határozottan Heer Lajos. Tervük is van a kazánház átalakítására. Kell a hely, mert a fürdőnek évente több mint százezer látogatója van. Őket a fürdővárosi örökséghez méltóan kell fogadni! (emericus) Régóta nem voltak annyian, mint sa idén A SZENT ISTVÁN FÜRDŐ RENESZÁNSZA Munkatársaitól mindenekelőtt a tisztaságot követelte meg. Aki nem így gondolkodott, attól megvált A fedett uszodában mindent lebontatott, ami nem odavaló. Az öltözőket és egyéb helyiségeket áttelepítette. Különösen a KÖGYÓ segített sokat onnan is Okrösné Gabika, Arvai Rózsa, Szerencsés Tamás, Mester Rudolf. Újjászületett a medence, a fűtési rendszer, a padlózat, az oszlopok burkolata és a mennyezet. Sőt: a belső térbe trópusi növényeket telepítettek. Eközben látogatottsága tízszeresére nőtt Naponta hat-küenc testnevelési órát is tartanak itt. sok tapasztalatot de mindenekelőtt szakmai biztonságot adott át Heer lajosnak. Géza bácsi élete utolsó percéig a vízispoit ügyét szolgálta. Heer Lajos természetesen sokat köszönhet a kollegáknak is: Csonka Flóriánnénak, Csepregi Attilának, Farkas Lászlónak, László Zoltánnak és Szabó Péternek. Ez év elejétől a városé lett a fürdő; a nevét is visszakapta: Szent István Városi Fürdő. A nyáron is tovább szépültek, pedig régóta nem voltak annyian, mint most A Dunakanyar egyik legszebb, legtisztább fürdője lett mondják a szakavatottak és a vendégek. Pedig tennivaló még bőven van. A FürESZTERGOMBÓL INDULT A BOEING GÉPEK AERODINAMIKAI TERVEZŐJE A REPÜLŐSÖK HATVAN ÉVES TALÁLKOZÓRA KÉSZÜLNEK