Esztergom és Vidéke, 1992

1992-09-24 / 37. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 4 n Lengyel - magyar két jó barát... tf Különböző nemzetközi fórumo­kon manapság meglehetős gyako­risággal szerepel együtt Magyar­ország és Lengyelország, ami jel­zi, hogy a komoly történeti múlttal rendelkező magyar-lengyel barát­ságnak, együttműködésnek ma is, és úgy tűnik, hogy a jövőben is van, ületve lesz létjogosultsága. Mindkét nyelv ismeri a közmon­dást: Bajban ismerszik meg a jó barát - Prawdziwych przyjaciól poznaje sie w biedzie. Ez a barátság a második világ­háború idején is kiállta a próbát. Magyarországra 1939 szeptember közepétől nagy tömegben, vi­szonylag szabadon érkeztek len­gyel katonák és polgári szemé­lyek. Az összefogásukra, ellátá­sukra alakult legális lengyel szer­vezetek - a Lengyel Polgári Bi­zottság és a Lengyel Internált Ka­tonák Képviselete a Magyar Ki­rályságban - mögött titkos politi­kai és katonai szervezetek alakul­tak, melynek egyike volt az Eks­pozitura W. Feladata a Budapest és a Párizsban működő lengyel emig­ráns kormány és a Budapest -Var­só közötti futárszolgálat kiépítése, illetve a lengyel katonai erő Fran­ciaországba történő kijuttatásának megszervezése volt. Az úgyneve­zett EWA akció első hulláma 1940 tavaszára befejeződött A német elő­renyomulás következtében előál­lott új helyzetnek megfelelően a lengyel katonai vezetés illegális katonai támaszpontokat, báziso­kat hívott életre azokban az orszá­gokban, ahol lengyel menekültek tartózkodtak. A magyar földön Romek fedőnéven működő bázis folytatta a csökkentett ütemű eva­kuációt és biztosította az időköz­ben Franciaországból Angliába át­települt emigráns kormány, a fő­parancsnokság és a lengyelorszá­gi, hazai ellenállás közötti kapcso­latot. Titkos nyomdát is üzemelte­tett, ahol hamis papírokat, iga­zolványokat, röplapokat és kü­lönböző nyomtatványokat állí­tottak elő. A magyarországi lengyel tá­maszpont nevét 1942 májusában Lisztre változtatták. Élére Franci­szek Matuszczak ezredest nevez­ték ki a Honi Hadsereg krakkói kerületének parancsnokává áthe­lyezett Staniszlaw Rostworowski helyett. Az evakuáció erre az idő­pontra már lezajlott. Magyar föl­dön kb. 20.000 legyei katona ma­radt az elhelyezésükre szolgáló tá­borokban. A Liszt bázis vezetésé­re hárult a feladat, hogy a hazai ellenállás tartalékának számító, ám a hosszú, kényszerű emigráci­óban töltött idő demoralizáló hatá­1943 márciusában a bázist köz­vetlenül a Lengyelországban har­coló Honi Hadsereg főparancs­noksága alá rendelték, és jóvá­hagyták az időközben a bázis ke­retében létrehozott titkos katonai parancsnokság megszervezését is. A kiképzési tervek végrehajtásá­nak eredményétől függően folya­matosanjuttattak át lengyel terüle­tekre önkénteseket, majd a Honi Hadsereg igényeinek megfelelően tiszteket és tiszthelyetteseket is. A lengyel katonai szervek tevé­kenysége a magyar kormánykörök egyes tagjainak hallgatólagos jó­MEGHÍVÓ Az egykori lengyel menekültek nevében tisztelettel meghívjuk az esztergomi érseki bazilikában 1992. szepL 27-én vasárnap 10.30 órakor tartandó ünnepi szentmisére. A második világhábórú kitörésé­nek évfordulóján, idén szeptember 1-én a lengyel egyház és állam böl­csőhelyének számító gnieznói prí­mási katedrálisbau, az egykori len­gyel polgári és katonai menekültek (akik a Honi Hadsereg Harcosainak Világszövetsége keretében működ­nek) ünnepséget rendeztek és emlék­táblát lepleztek le. Jelen volt Ma­gyarország varsói nagykövete, vala­mint a gnieznói polgári, egyházi és katonai hatóságok magas képviselői, a helyőrség és a cserkészek egy-egy díszegysége. Az esztergomi érseki bazilikában tartandó ünnepség során - a magyar bíboros érsek által celebrálandó szentmise keretében - a gnieznóival azonos, kétnyelvű emléktábla lelep­lezésére kerül majd sor, melynek magyar szövege az alábbi: Hódolattal a keresztény értékeket őrző magyar nemzetnek, amely a II. világháború alatt segítséget nyújtott és hajlékot adott lengyel katonák éspoigári menekültek ezreinek 1939-1945 Az ön személyes részvétele nagy megtiszteltetés lesz mindnyájunk számára, akik nagy örömmel készü­lünk az ünnepségre. Hiszen történel­mileg a legméltóbb helyen, éppen Esztergomban köszönhetjük meg magyar barátainknak, hogy fél év­századdal ezelőtt nemcsak szeretett hazájukhoz, de a hagyományos ma­gyar-lengyel barátsághoz is rendü­letlenül hivek tudtak maradni. Wroclaw, 1992. szept. 2. A szervezők nevében tiszteletid Jan Kazimierz Runiewicz elnök sának kitett katonákból olyan harcrakész, ütőképes lengyel ka­tonai erőt kovácsoljon, amely bár­melyik pillanatban felhasználható akár a megszállt Lengyelország­ban, akár a szövetségesek balkáni partraszállása esetén. Ennek érde­kében a bázis vezetője kiképzési tervet dolgozott ki: a tiszteknek továbbképző, a legénységnek pe­dig híradós, gépkocsivezetői stb. tanfolyamokat, sőt titkos lőgya­korlatokat szerveztek váhagyásával folyt Sőt a lengyel katonai kiképzést a Honvédelmi Minisztérium 21. osztályának ve­zetője, Utassy Lóránd ezredes te­vékenyen támogatta. A lengyel katonai vezetés meg­bízottja többször tárgyalt Buda­pesten, ahol a lengyelországi elle­nállás lőszer- és fegyverutánpótlá­sának biztosításáról és a szövetsé­gesek balkáni partraszállása ese­tére kidolgozandó együttműkö­désről volt szó. Magyarország német megszál­lása (1944. március 19.) után a bázis Petka fedőnévvel, új kons­pirációs és kódrendszerrel műkö­dött tovább egészen addig, míg a nyilas hatalomátvétel után a né­metek a táborok lakóit útnak nem indították Németországba. A lengyel menekültek már itt­tartózkodásuk idején, majd a há­ború utáni években is emlékoszlo­pok, emléktáblák állításával igye­keztek leróni hálájukat a magya­rok nyújtotta segítségért Ezek so­rába illik az az elhatározás, melyet a Honi Hadsereg Harcosainak Világszövetsége Wroclaw-Sród­miescie Kerületi Elnöksége, Zá­honyi Lóránt mérnökkel együtt, 1989 júniusában hozott miszerint kétnyelvű emléktáblákat helyeze­nek el a lengyel és a magyar álla­miság bölcsőhelyének és máig is a katolikus egyház központjának számító Gnieznoban és Eszter­gomban. Esztergom a múltban is sokat tö­rődött a történeti hagyományok, így a magyar-lengyel barátság ápolásá­val. Érthető ez, hiszen a török ura­lom alóli felszabadulás Sobiesky János lengyel király nevéhez fű­ződik. Az 1933-ban leleplezett Sobiesky-emlékmű a második vi­lágháború alatt a lengyel menekül­tek zarándokhelye volt. Eszter­gomban és Esztergomtáborban is volt lengyel menekülttábor. Az utóbbi az ország legnagyobb kato­nai táborai közé tartozott. (Ezek történetéről a Komárom-Eszter­gom Megyei Önkormányzat Le­véltára „Évkönyv 92" című kiad­ványában található részletes is­mertetés.) Meggondolandó, hogy Eszter­gom testvérvárosi kapcsolatot lé­tesítsen egy lengyelországi város­sal. Legkézenfekvőbb megoldás­ként Gniezno kínálkozik. Ez a kö­zös rendezvény a kapcsolatok ki­alakításának elindítója lehet! Csombor Erzsébet KUPOLABAN OLVASTUK A Mindszenty-pályázat nyer­tesei Mariazellben jártak. Útjuk­ra Ladocsi Gáspár és Verőczei Zoltán atyák kísérték el őket. Jövő vasárnap az ifjúsági szentmise kivételesen de. 10 óra­kor lesz a Zárdatemplomban (Bajcsy-Zsilinszky u.44.), me­lyet a Magyar Rádió egyenes adásban közvetít. Mindenkit szerettei várnak, de pontos érke­zést kémek. • Az Esztergomi Szeminárium­ban, kedden, szeptember 15-én reggel 8 órakor tartott ünnepi szentmisével elkezdődött az új tanév. A szentmisét és a szentbe­szédet Paskai László bíboros atya tartotta. Az új épületben a tanévet 38 kispap kezdte meg. Az esztergomi egyházmegyés növendékek mellett a székesfe­hérvári egyházmegye növendé­kei is itt készülnek a papi hiva­tásra. * Az Esztergomi Kolping Csa­lád szeretettel meghív minden érdeklődőt szeptember 23-án 19 órakor az ÉDES HAZÁM, FO­GADJ SZÍVEDBE! -XX. szá­zadi magyar költők hite a ma­gyarságban című irodalmi estre. Előadó Udvaros Béla rendező. Közreműködik Horváth Sándor színművész. Az előadás a Kolping Házban (volt Művelődési ház) lesz. (Kupola, 1992/38. szám.)

Next

/
Thumbnails
Contents