Esztergom és Vidéke, 1992
1992-02-07 / 4. szám
ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 5 Európa felé... ? Nemrég kis városunkban jelentős eredménynek számított, hogy sokéves kemény küzdelem után új épületbe költözhetett a röntgenosztály. A kórház vezetése a város és a környék szinte valamennyi üzemét támogatásra kérte, magyarul: koldulni kényszerült Sőt: mindenféle vállalkozói furfangra szükség volt, hogy a sanyarú körülmények közül európai színvonalú osztályba költözhessenek. Miközben a fáma szerint elindultunk Európa felé, csupán a közmorál színvonala került egyre távolabb a kontinens nyugati felén megszokottól. Ennek ékes bizonysága, hogy az épület csillogó és szemet gyönyörködtető berendezési tárgyait egyveskezűek ahol tudják lopják-rongálják. Az osztály orvosai-nővérei elkeseredetten sorolják: elvitték az elektromos kézszárítót, a WC tartozékait, a csaptelepeket, lámpaburákat, a szemétkosarat, a virágokat, de még a tájékoztató feliratot is. A válságstáb úgy döntött, hogy a betegeknek az ügyeletes nővérektől kell kérniük a WC-kulcsot. Ezek után már csak az a kérdés: mely világtáj felé haladunk? Fotóink az új röntgenosztályról készültek. *>Ör dögöt akarunk látni, holott nincs i^ A harcos szentgyörgy mezőiek Szentgyörgymezőn elteijedt egy rémhír a fáma szerint az ősök kezemunkája által emelt és a század eleje óta mindig is közösségi célt szolgáló olvasóköri otthont a Zöld Házhoz, a Sportcsarnokhoz és a Gyermekházhoz hasonlóan „át fogják világítani". Ez sokak számára azt jelenti, hogy ami nem termel hasznot, azt magánkézbe adják. Ez persze túl sok volt a kuruc hajlamú szentgyörgymezőieknek. A kósza hírek hallatán felpezsdítették a ház tevékenységét. Lassan olyan élet lengi be a házat, mint a megboldogult régi szép időkben. Elsőként Nagyfalusi Tibort, az önkormányzat művelődési és idegenforgalmi bizottságának elnökét hívták tetemre. O, új-Szentgyörgymezői lévén, természetesen melléjük állt, ha kell anyagiakkal is, de ehhez terveket kell letenni a Városház asztalára. Január 24-én az olvasókör vezetőségi ülésére meghívták Csernus Ferencet, a Zöld Ház igazgatóját is. Ó elmondta, hogy az önkormányzat által kezdeményezett „átvilágítást" a művelődési intézmények esetében nem lehet megvalósítani. Arra kérte a hélybélieket, ne higgyenek a rémhíreknek, a ház nem kerül magánkézbe. Az olvasókör fenntartása - miután büfé is működik ott - a városnak mindöszsze százötvenezer forintjába kerül. Karácsony Tamás építész a terveket előkészítendő jött el a tanácskozásra. - A ház egykori báltenne - miután a mozi kiköltözött belőle - két éve üresen áll, de átalakításra szorul. Ugyanakkor a működő közösségeknek, a nőklubnak, a méhészeknek, a kisállattenyésztőknek, a kertbarátoknak a rendezvényekhez, kiállításokhoz égetően szükségük volna egy nagyobb teremre, akár a meglévők egybenyítása révén. Karácsony Tamás, aki szerint az épület nívós, türelemmel hallgatta végig a különböző körök, csoportok kívánságait, hiszen csak ezek figyelembevételével alakítható ki egy többfunkciós nagyterem. Erős Miklós, a kertbarátok kör elnöke szerint innét senki sem röpíntheti ki őket, hiszen a Szentgyörgymezőn élők száma több mint hatezer. „Ördögöt akarunk látni, holott nincs is" - tette hozzá. Egy idősebb hölgy elmondta, hogy itt évekig táncoltunk a betonon. Most is eljárnánk, csak lenne egy nagyterem. Hiába nyitjuk ki az ajtót, onnét csak a hideg jön" - magyarul: pénz kellene. Javaslatként még egy orvosi rendelő kialakítása is felmerült, de ez - mint évtizedek óta mindig - a csatornázás megoldatlansága miatt hamar lekerült a napirendről. Apropó: csatornázás. A jelenlévő Szóda Ferenc, a körzet képviselője elmondta, hogy a városrész sürgető csatornázási gondjainak megoldására Széher László tervezőmérnök elkészített egy tanulmánytervezetet. A többlépcsős terv a már meglévő egyetlen vezetékre épít. Ez a Molnár sori átemelőtől a Dózsa György tér - Vécsey utca - Klapka tér - Báthory S. Bódog utca - Leiningen utca nyomvonalán halad. De ennek első harmadára - a Klapka térig - nem lehet rákötni, mivel az emelkedés miatt jelenleg is úgy nyomtatják fel a szennyvizet Csupán a Klapka tér utáni enyhén lejtő csatornára lehet rákötni. A kivételezést a tervező szerint négy lépésben célszerű megoldani. Elsőként a Dobozy úttól a Fecske utca - Barkóczy utca vonalán a Leiningen utcai fő gyűjtőig vezetnék a csatornát. Erre a város fölött, a Sípoló-hegyen épülő szálloda miatt egyébként is szükség lesz. E szép tervre természetesen még nincs pénz, de családonkénti áldozatvállalással, különböző pályázatok elnyerésével és saját kétkezi munkával talán megteremthető az évtizedek óta hiányzó csatorna. Mint Szóda Ferenc elmondta, Szentgyörgy mező csatornázásáért létesített egy alapítványt Ebből azok kapnának támogatást, akik a rájuk eső részt képtelenek lennének kifizetni. A jelen pillanatban a város részéről nincs semmiféle igéret, de a polgármester úr „pozitívan áll a dologhoz". Szóda képviselő úr végezetül még megemlítette, hogy a szentgyörgymezőiek szeretnék visszakapni a pilismaróti vámnál lévő szérűskertet - legalább használatra. Amitől az újságíró tartott, hogy a lázas hangulatban - a kertvárosiakhoz hasonlóan - itt is felveti valaki az Esztergomtól való elválás gondolatát, nem következett be, holott itt is hosszasan lehetne sorolni az évtizedes mulasztásokat Ezeket azonban senki sem hánytorgatta föl, pedig - mint az sokak számára közismert - 1895-ben Szentgyörgy mező igen szigorú feltételekkel volt hajlandó Esztergomhoz csatlakozni, s ezek megvalósítása mind a mai napig nem teljesült. - Hiába, most már a szentgyörgymezőiek a leghűségesebbek! Sebő József