Esztergom és Vidéke, 1992

1992-09-17 / 36. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 298 „Másodrendű polgárnak érzem magam..." Hónapok óta lappanp bennem az érzés, igazán meg sem fogalmazódva, az érzés, a másodrendű polgárságomról. Azt hittem, abban reménykedtem, képzeleteimben úgy rajzolódott ki a rendszerváltás mezsgyéjén, hogy majd teljes értékű polgára leszek Esztergomnak... ... Egy hetente megjelenő városi laptól, melyet az önkormányzat is támogat (így az én pénzemből is van), azt várnám el, hogy tájékoztasson a városom életéről. Informáljon, segítsen eligazodni a helyi gondokban, mutassa be, tükrözze Esztergom életét. Ne pedig egy - általam is tisztelt - szűk réteg igen magas szintű eszmecseréjének, írás- és szereplés vágyának adjon döntő részben otthont. Erre teremtsünk, teremtsenek egy másik lapot (ahogy tette ezt a „Kupola" vagy az „Ez van" szerkesztősége a saját gondolatiságukat közvetítő lapok kiadásával.) Még egyszer megerősítve én nem a jelenlegi Esztergom és Vidékének létjogosultságát kérdőjelezem meg, bizonyára akad szép számmal olvasója, de mindenképpen egy réteget kiszolgáló lapnak tartom. Következésképpen úgy lenne helyes, ha az olvasótábora és a vele szimpatizáló mecénások tartanák el. Az önkormányzat támogasson inkább egy olvasmányos, az élet és a lakosság „egyszerű" dolgaival foglalkozó és a szélesebb olvasóközönség igényeinek is megfelelő és érdeklődésére számottartó városi lapot. Ha az illetékesek változatlanul ragaszkodnak hozzá, hogy ez „a" városi lap, úgy bizonyára nem maradok egyedül azzal a véleményemmel, hogy időként képtelen vagyok magas szellemiségéhez felnőni, azzal azonosulni, elfogadni és beékelni napi életembe. Ha nem tudom ezt a gondomat megoldani, de szeretnék beállni a „sorba", akkor alakul ki bennem a „másodrangú polgár" érzete. Ha olvashatnám rendszeresen, hogy mi történik a városházán - nem csak a testületi üléseken, - egy-egy dologról kinek, mi az elképzelése, a véleménye, hogyan él egy másik A ZáüCíhíáz rózsaszín aiyyaŰyíjánaJQ Láposi TízÁnak^ Esztergom Drága Angyalka, Köszönöm, hogy ennyire szívén viseli a városi médiákok sorsát. Köszönöm, hogy lángpallosával igazságot osztott közöttünk. Drága Angyalka, könnyű ám a Zöld Ház MSZMP-től megörökölt kényelmes, napsütötte szobájából Ki az igazi? Az esztergomi EZ van című szocialista lap szeptemberi számában a párt helyi irodavezetője, Csernusné Láposi Elza igyekezett elverni a port az Esztergom és Vidékén. Tette ezt annak ellenére hogy épp múltheti számunkban közöltünk egy tárgyilagos riportot a párt helyi működéséről. Megszívlelendő írását mi is közlésre méltónak találtuk. ember, ha beavatnának ily módon is a város mindennapi életébe, ha ismertetnék velem a hozott döntések hatásait, következményeit, akkor érezném, hogy fontos vagyok. Egy vagyok Esztergom polgárai közül, akit érdemesnek tartanak arra, hogy informálják, megadva neki ezáltal a lehetőséget, hogy ha úgy gondolja véleményt mondhasson. Uh: Kényszert éreztem e gondolatok leírására, még akkor is, ha pontosan tudom ez érintettek válaszát. Ha jobb tollú író lennék (mint ahogy sajnos nem vagyok), talán meg is tudnám írni szép, veretes, míves nyelven, magasabb régiókból, elnéző mosollyal. Csernusné Láposi Elza megfeddeni a Vidéke íráskényszerben szenvedő, csak az Olymposzon lakókkal társalkodó csapatát. Lehet, hogy a mi érdemtelen lapocskánk szándékosan elhallgatja a városban történteket, ám ezennel fölhívom a Nagyérdemű figyelmét az Ez van című baloldali lapra, amelyben roppant nagyszámú színes és érdekes beszámoló olvasható a Városházán és tájékán történtekről. Csak győzzük elolvasni őket! A csupa közérdekű veretes publicisztika között azonban akad néhány álomra ingerlő, gyengécske írás, például az augusztus huszadikát köszöntő. Valóban, a parizer áremelkedéséről még nem utunk. „Földhözragadt" témákkal azonban mi is foglalkozunk. Gondoljon csak Pálos Imre kollégánk opuszaira. Róla igazán nem mondható el, hogy könyvespolcai között kuksoló, körmét rágó bölcsész lenne. Drága Angyalka, mi is tudjuk, hogy egy havonta megjelenő lapot sokkal nehezebb összehozni, azt is innét-onnét összeollózni, mint egy hetilapot.. Figyelmeztető szavára mégis mélyen magamba szálltam, s igazat kellett adnom önnek: a lapban valóban túlteng a kultúra. Eme révült állapotban még azt is látnom kellett, hogy többnyire csak az egyházról írunk. Ám mit csináljon a szegény újságíró, ha kis városunkban az események csak az egyház meg a kultúra háza táján történülnek?!... A város valóban roppant nagy pénzekkel támogat bennünket, aüg bújuk elkölteni! Lehet, hogy már én is szenilis vagyok, de úgy érzem, évekig ingyen írtam a lapot - másokkal együtt Lehet, hogy angyalkánk „időnként képtelen lapunk magas szellemiségéhez felnőni", ám ez csak őt minősíti. Nem hiszem, hogy az emeszpéseket a foldhözragadságukról lehetne megismerni, akik képtelenek felnőni egy vidéki lapocska szellemi színvonalához. Drága Angyalka, megpróbálta már a Piacon eladni az Ez van-1? A Vidékével ellentétben bizonyára pótnyomásokat kellene készíteni!... Drága Angyalka, szívből sajnálnám, ha a Vidéke miatt kellene „másodrendű polgárnak" éreznie magát Én azt hiszem, hogy ön városunk elsőrendű polgára, csak szerelmetes nyilával kellene megtanulnia célozni í! Köszönti: Sebd József A propán-bután háztartási gáz városunkban is meghatározó energiaforrás. Esztergom lakosainak mintegy 13-14 ezer palack van a tulajdonában. Havonta átlagosan 4-5 ezer palackot cserélnek a város központi telepén (a dorogi úton), továbbá a táti úton és Szentgyörgymezőn (a Hunyadi utcában). A jól működő boy-szolgáíat ugyancsak a nagytelepről kapja a gázt. Az UNIKER tulajdonában lévő telepeket Dolgos László kiskereskedő bérli. A kiskereskedelem privatizációja során öt évre nyerte a pébé-gáz cseretelepek bérleti jogát Esztergomban. 1991. december 23-tól önálló. A pébé-gázzal üzemelő háztartásokban tudják, hogy Esztergomban csak akkor akadozik az ellátás, ha a budaőrsi töltőállomáson van üzemzavar, vagy ha szállítás közben történt fennakadás. Dolgos László havonta előre rendel. Szállításra kétnaponta kerül sor; alkalmanként 450460 palackot cserélnek. A gáz ára is alaposan megemelkedett A 18 kilós normál palack töltése 287,50. A palack ára azonban 5030 forint! Mostanság a gázcseretelepeket gyakorta látogatják meg a betörők. Nemcsak Esztergomban, hanem az egész országban. Esztergomban ezidáig huszonkét (!) betörés történt; a Ián még nem késő, hiszen a gázpalackok tulajdonosa és forgalmazója, a hajdúszoboszlói PRÍMAGÁZ RT szeptember 4-i levelében a következőket írta a Polgármesteri Hivatal számára: „... Felhívjuk szíves figyelmüket VESZÉLYBEN A GÁZCSERETELEP LÉTE! f - MONDJA DOLGOS LÁSZLÓ KERESKEDŐ nagytelepen és Szentgyörgymezőn. Elvittek 192 normál háztartási és 20 darab közületi palackot. A kár meghaladja az egymilliót. A betörő bandák semmitől sem riadnak vissza. Vasakkal, pajszerokkal szeretkeznek föl. Bontanak, ütnek, vágnak. A gáz veszélyes, robbanékony elegy. A bázist e^ért telepítették ki a városon kívülre. A betörők a szellőzőnyílásokon hatolnak be - amíg a műszakiak túl nem járnak az eszükön. Taa cseretelep fokozotabb vagyonvédelmére! Ujabb gázpalack-eltulajdonítás esetén a cseretelepen térítésmentesen elhelyezett PRÍMAGÁZ tulajdonú pébé-gázpalackokat a Budaörsi Töltőüzembe szállítjuk. Óvári Csaba regionális igazgató" Dolgos László kétségbeesetten fordult a városi rendőrkapitánysághoz is, az Unikerhez is, de hathatós segítséget nem kapott Most a dr. Könözsy László polgármesternek címzett, szeptember 10én keltezett leveléből idézünk: „A város bármelyik pébé-gáz cseretelepén történő újabb betörés esétén Esztergom pébé-gáz nélkül marad! Dolgos László kiskereskedő" Biztos vagyok abban, hogy az önkormányzat segíteni fog, mert a közbiztonságról való gondoskodás alapvető feladatai közé tartozik. A helyi energiaszolgáltatásról való gondoskodás úgyszintén. Az Unikernek azonban addig is mindent meg kell tennie a szellőzőnyílások megerősítéséért A lakosság pedig éberen figyelje a betörőket, a gázpalackot eladásra kínálókat, és értesítse a rendőrséget! Városunk egy napra sem maradhat pébé-gáz nélkül! (emericus)