Esztergom és Vidéke, 1992

1992-09-17 / 36. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 299 Szeptember (Szent Mihály hava) a régi római naptárban a hetedik (septem), jelenleg pedig a kilencedik hónap. Szeptember 23-án a Nap pontosan keleten kel és nyugaton nyugszik (őszi napéjegyenlőség). A Nap ilyenkor az Egyenlítő felett halad át A középhőmérséklet sokéves átlaga: 17 C fok. Szeptembert a vándormadarak havának is nevezik, mert vándormadaraink ekkor kelnek útra és vonulnak távoli tájakra, ösi, „pogány" népszokásokban bővelkedett hajdan szeptember 8-a, „Kisasszony napja". Sok helyen úgy vélik, hogy a Kisasszony hajtja a fecskéket A köztudatban is ez terjedt el, holott szép idő esetén még hetek múltán is lehet látni fecskéinket, főleg a szúnyogokban bővelkedő helyeken. Miért vonulnak el szárnyas barátaink? Azért, mert az évszakok változásával jelentősen módosul, csökken az egyes területek madáreltartó képessége, amit elsősorban az állati eredetű táplálékot fogyasztó fajok éreznek meg (pl. a barázdabillegető, a búbosbanka, a fecske, a fülemüle, a gólya, a gyurgyalag, a poszáták, a vörösbegy). A közelgő táplálékhiány elől a madarak nagy része az életkörülményeiket jobban szolgáló területekre kényszerül költözni. Radarmegfigyelésekkel lehetőség nyílik a vonulás nagy területek fölötti egyidejű megfigyelésére, a nagy magasságban vagy rossz látási viszonyok között vonulók felfedezésére. Ennek segítségével a vonulási magasság és a sebesség pontosan megállapítható. A rendkívül meleg július és a tragikusan száraz augusztus után a természet szenved és áhítja a kiadós esőket Talán a gyógynövények vészelték át legjobban ezt az időt Szedhetjük a C-vitaminban igen gazdag csipkebogyót, a bordószínűre érett somot, a borókabogyót, a kálmosgyökeret, a fecskefüvet, a feketebodzát, a cickafarkat Ezek legcélszerűbb felhasználására a szakkönyvek adnak részletes tanácsot Vidékünk erdőin-mezőin most csak elvétve találhatunk gombát Ha megérkeznek a kiadós esők, akkor is csak 2 hét után számíthatunk: az első gombapéldányok megjelenésére. Több évre visszatekintő nyilvántartásunk szerint Esztergom környékén szeptember hónapban terem a legtöbb gomba! Ha szerencsénk lesz, akkor a következő ehető gombákra számíthatunk: árvégű fülőke, dióízű galambgomba, erdei és erdőszéli csiperke, fenyőtinóru, mezei szegfűgomba, nagy őzlábgomba, sötét trombitagomba, gyűrűs tuskógomba. (Ezt az utóbbi gombafajt gyűjtik legnagyobb mennyiségbal az országban.) Erdeinkben szeptemberben kezdődik a szarvasnász és az még októberben is tart A nagy vadász, Széchenyi Zsigmond Szarvasok nyomában című könyvében írja: „A magyar erdő első vadja, a magyar vadász legkívánatosabb zsákmánya - a derék agancsú szarvasbika... A vadászok számára az esztendő legkülönb hónapja az ökömyálas, tücsökhegedűs vénasszonyok nyara, amikor aranyszőttes őszi ruhába öltözik az erdő és esténként hűvös ködfüstöt tömjénez a rét". Klotz József Párban és párra várva. Bencze Zsolt (Dobó gimnázium) természetfotóiból Németh Mátyás vajdasági fotóriporter kiállítása szeptember 15-én nyílt a Zöld Házban. Részlet Sipeki Gyula fotográfus megnyitójából: „... azí hiszem, nem kell beszélnem arról, mi zqjlik most ott, ahonnan ezek a képek érkeztek, ahol Németh Mátyás él Él, s élnek még sokan, amíg élhetnek. Képei: vajdasági tanyavilágot, vásározó parasztokat, batyuzó asszonyokat, déli, tán sosem volt? békét sugárzó képei magukértbeszélnek. Köszönjük, hogy láthatjuk, köszönjük, hogy itt lehettünk." Németh Mátyás 1939-ben született a vajdasági Temerinben, 1970 óta az újvidéki Magyar Szó munkatársa. Mintegy 350 kiállításon vett részt, világszerte, Újvidéktől Pekingig. Amíg tud, amíg hagyják, hazájából tudósít. * . Németh Mátyás kiállítása