Esztergom és Vidéke, 1992

1992-08-28 / 32-33. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 8 wmm SiSÍS:K: SÁ*:::! Az 1920-as évek közepétől mind szervezetebbé váló turizmus különleges feladatot rótt a korabeli polgárokra és városatyákra. Esztergom, az ősi prímási város a jeles egyházi ünnepeken mágnesként vonzotta falai közé a zarándokokat, ami büszkeséggel töltötte el a város lakóit, és segítette a gondolat megfogalmazódását, mely szerint; „Az idegen, aki... a város történelmi kincseit látja, amikor ódon utcáit járja, meg kell, hogy lássa a nemzet régi nagy kultúráját és kell, hogy maga is érezze a parancsoló szükséget, .... hogy az a nemzet, amely történelmi emlékekben és régi kultúrában ilyen gazdag, szebb és boldogabb jövőt érdemel." (Esztergom és Vidéke, 1936. október 8.) E felismerés munkálhatott már abban az 1927-ben született döntésben is, hogy évről-évre visszatérően nagyszabású ünnepségeket rendeznek Szent István Napja alkalmából a fővárosban és Esztergomban. Az ünnepségek országos, állami vonatkozású programjaira augusztus 20-án Budapesten került sor, Esztergom pedig ezt megelőzően „mint ezen ünnepségre másodsorban hivatott város, a fővárossal abban állapodott meg, hogy az érdeklődőket megosztandó, az ünnepségek első része Nagyboldogasszonynapján, augusztus 15-én Esztergomban, a nagy király születési és koronázási helyén fog megtartatni. A megállapodás szerint a főváros az esztergomi augusztus 15-ei ünnepséget felveszi programjába és azt országosan hirdeti is." (Esztergom, 1927. június 15.) Az első Nagyboldogasszony-napi ekkor még így nevezték - ünnepi programok számára Jaschik Álmos, a városhoz sok szállal kötődő művész tervezett plakátot Nagy volt a készülődés, de Csemoch János hercegprímás július 25-én bekövetkezett halála visszafogottá tette az ünnepet. Az elképzelés életképességéhez azonban nem férhetett kétség. Ezért támogatólag állt a szervezők mögött az új hercegprímás, Serédi Jusztínián is. Az első igazi és teljes ünnepségsorozat programjai 1928. augusztus 14én este kezdődtek és Szent István napjáig tartottak. Augusztus 15-én délelőtt nagy tömeg vonult a Széchenyi térről a Bazilikához - magával víve a Szent korona másolatát -, ahol meghallgatta a Serédi Jusztínián által pontifikált nagymisét. Délután a Stefánia Szövetség gyermekszépségversenyt szervezett, majd zarándoklat indult a vaskapui Mária-szoborhoz. Augusztus 17-19. között országos méhészeti kongresszus és kiállítás, a Tűzoltó Szövetség kongresszusa és tűzoltóversenye folytatta a programok sorát. Augusztus 19-20-án nagyszabású úszóverseny színhelye volt a MOVE Szent István Strandfürdő. 20-án délelőtt nagymise volt a Bazilikában, majd sportversenyekre került sor. A programok sorát a Fürfőszállóban rendezett nagyszabású táncest zárta. 1929-ben már a környékbeli települések iegvzői. DaDiai és tanítói is azon munkálkodtak, hogy az ünnepségeken mind többen vegyenek részt. Augusztus 14-én este megkondultak a város valamennyi templomának harangjai, s este 8-9 óra között kivilágították Szent István szülőhelyét, a Várat, ahol kirajzolódott az apostoli kettős kereszt, a magyar szent korona, s Magyarország Védasszonyának sziluettje. A várfokon a Leventezenekar játszott, a Prímás téren a Turista Dalárda énekelt, s eközben tűzijáték fényeiben gyönyörködhetett a közönség. 15-én harangzúgásra ébredt a város, s délelőtt hatalmas tömeg vonult Szent István és Szent László királyok, valamint Szent Imre herceg ereklyéivel a Széchenyi térről a Bazilikához, ahol Serédi Jusztínián pontifikált szentmisét Délután leventeünnepélynek, céllövészetnek és egyéb mulatságoknak adott otthont a szigeti Prímáskert Este ismét fényárban úszott a várfok, s szemet gyönyörködtető lampionios csónakfelvonulás volt a Kis-Dunán. 1930-ban, a Szent Imre-év ünnepségei kapcsán, a megszokott program katolikus nagygyűléssel, egyházzenei hangversennyel, a győri, tatabányai és esztergomi énekkarok hangversenyével gazdagodott 20-án a hercegprímás hatalmas tömeg s a Vatikánból érkezett Sincero bíboros előtt pontifikált ünnepi nagymisét A következő évek gazdasági válsága kihatott a Nagyboldogasszony-naA gazdasági nehézségek miatt „kiesett" programok közül leginkább a B azilika kivilágításának és a tűzijátéknak az elmaradását nehezményezték. A várva-várt fordulat 1934-ben következett be. Ekkor összekapcsolódott a városban a Gömbös Gyula által meghirdetett „Nemzeti Munkahét" és a már Nagyboldogasszony-hétként említett rendezvénysorozat A program augusztus 12-én kezdődött és 20-án fejeződött be. A rendkívül gazdag eseménysorozatból ehelyütt csak ízelítőül említünk meg néhányat Augusztus 12-én délelőtt avatták fel Madaras Aurél szentgyörgymezői plébános Bottyán Jánost mintázó bronz mellszobrát a honvédségi laktanya parkjában (most a Szakmunkásképző Intézet előtt áll), ezt követően nyílt meg egyszerre több színhelyen a vármegye gazdasági, kulturális és művészeti életét reprezentáló nagyszabású kiállítás. A Szent István elemi iskolában az erdészet vadászat halászat és gyümölcstermelés, a Belvárosi Katolikus Olvasókörben a mezőgazdaság és a borászat a Katolikus Legényegyletben a kisipar, a Szent Imre elemi iskolában a gyáripar, a kereskedelem, a képzőművészet iparművészet háziipar, fürdőkultúra, sport a Szent Imre Reáliskolában az iskolaügy, emléktárgyak, grafika, fotó, bélyeg kapott helyet Délután gyermekprogram, virágkarnevál, ifjúsági mellúszóbajnokság, Nagyboldogasszony-napjától Szent Istvánig Ünnepi hetek Esztergomban a két világháború között pi ünnepi hét programjaira is. 1931ben a nagyszabású lampionos csónakfelvonulás legszebben díszített hajójának járó díjat Komáromy István és Németh Gyula nyerte el. 1932-ben lovasbandérium tette látványosabbá a bazilikai ünnepi nagymisére tartó körmenetet. Folyambajnokság, aratóünnepély csábította a közönséget a Prímás-szigetre, s megyei kerékpárversenyen próbálhatták ki erejüket a vállalkozókedvűek az Esztergomtól Bajnáig és onnan vissza vezető 53 km-es távon. Ezzel egyidejűleg városi bajnokságot is rendeztek a Rohlitz patika (ma GRAN TOURS Utazási Iroda) és a barátok temploma közötti mintegy 500 méteres távon - gyorsasági, akadály és lassúsági változatokkal. Az 1933-as ünnepi hét programjainak fénypontját az UTE-Esztergom válogatott futballmérkőzés volt. Az idegenforgalom fejlesztéséért fáradozók panasza ekkor már komoly hangsúlyt kapott a helyi sajtóban: a város ,Minden törekvésének... nagyon erős kerékkötője az, hogy a költségvetésünkben oly kicsi összeg van felvéve, mely sem a városhoz, sem pedig idegenforgalmunkhoz nem méltó." (Esztergom. 1993. iúlius 30.

1) vízipóló mérkőzés, este pedig a helybéli műkedvelők előadásai - Belvárosi Katolikus Olvasókör, Esztergomi Református Egyesület Izraelita Hitközség Kultúrosztálya, a Katolikus Legényegylet és a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya- szórakoztatták az érdeklődőket a Városháza udvarán. A következő napokban borkóstoló, Gyöngyösbokréta bemutató, teniszverseny, hangversenyek, tudományos konferenciák, automobil-felvonulás, lampionos csónakfelvonulás, népünnepély, fővárosi művészek estje szerepelt a programban. A szellemi élet jeles eseményeként került sor augusztus 16-án Babits Mihály felejthetetlen irodalmi estjére, a nagy költő esztergomi ittlétének 10. évfordulója apropóján. A várakozáson felül jól sikerült ünnepi program augusztus 20-án a kiállítás zárásával fejeződött be, s bizonnyal méltó társa volt a vele szinte egyidőben rendezett sátoraljaújhelyi Hegyaljai Hétnek, a kecskeméti Hirös Hétnek, a szegedi Ünnepi Hétnek, a soproni Ipari Hétnek, a Kiskunfélegyházi Hétnek, a tokaji Szüreti Hétnek vaev a kaposvári Virágos Hétnek. A következő évek már az 1938-as kettős szentévre történő felkészülés jegyében teltek. Az 1938-as Nagyboldogasszony-heti ünnepségsorozat mely augusztus 13-án egy Szent Gellért tiszteletére rendezett irodalmi-zenei összeállítással kezdődött - méltán kapott helyet az országosan hirdetett események sorában. A nyitóelőadáson fellépett Várady Ferenc operaénekes, Liszt Ferenc unokája is. Az esti órákban, miközben fényárban úszott a Bazilika és a Várhegy, sétahajó indult a Nagy-Dunán. Délután megkoszorúzták a Hősök emlékművét felavatták Dózsa Farkas András Balassa Bálintot mintázó egészalakos bronzszobrát majd Teleki Pál kultuszminiszter ajánló szavainak kíséretében megnyitották azt a pedagógiai kiállítást amely a tanintézetek múltjának, jelenének, a pedagógiának és a vallásos életnek, az internátusokban, egyesületekben zajló életnek, a tanárok és a diákok munkáinak adott rangot. Este szerenádot adtak, majd hangversenyt rendeztek olyan jeles művészek közreműködésével, mint Laurischin Lajos, Albert Ferenc és Mária Terézia Gyalogezred zenekara. Az estét tűzijáték tette emlékezetessé. Az ünnepségek fénypontjaként 15én reggel indult a hagyományos ünnepi körmenet a Bazilikához; a nagymisét követően Horthy Miklós jelenlétében Hómann Bálint nyugalmazott kultuszminiszter felavatta a restaurált várat és a Szent István domborművet A programok sorát a látványos esti csónakfelvonulás zárta. Az 1938-as bécsi döntés nyomán 1939. augusztus 15-én a hagyományos körmeneten Bárt Bény, Kéménd, Kőhídgyarmat és Zsigárd Gyöngyös-bokrétái is felvonultak. A plébániák munkálkodásának eredményeként mintegy 50.000-en voltak a hagyományos hercegprímási nagymisén, a Bazilikánál. Serédi Jusztínián ekkor mondott szentbeszédében büszkén hangsúlyozta, hogy éppen egy esztendeje, Nagyboldogasszony-napján indult meg az a mozgalom, melynek eredménye a békés revízió, s a Felvidék visszacsatolása lett. A szervezők nem sejtették, hogy a háború alatti utolsó ünnepségsorozatra 1943ban kerül sor. E program augusztus 14-én Szent István-kultuszdélutánnak indult, fáklyafelvonulással folytatódott. Ezt szirénazúgás szakította félbe. A légiriadó vaklárma volt ugyan, s így az előzetes tervnek megfelelően valósultak meg a programok, „Az aranysárga falevél" című operett bemutatásával befejeződött a Nagyboldogaszszony-napi ünnepi hetek addig töretlen sorozata. A háborút követően még néhány alkalommal felidézték e szép hagyományt az idők azonban nem kedveztek a folytatásnak. Talán most Lehetne róla gondolkodni. Dr. Bárdos István