Esztergom és Vidéke, 1992

1992-08-28 / 32-33. szám

Alapfttatott 1879-ben * Alapftó ftiazarkasztő: DR. KŐRÖSY LÁSZLÓ * Újraindult 1986-ban 1992. augusztus 28

. * 32-33. szá

m * Ára: 19,50 Ft ESZTERGOM és VIDÉKE POLGÁRI LAP Megjelenik hetenként Esztergom Város Önkormányzatának és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárának támogatásával Szerkesztőség és kiadóhivatal: Esztergom, Széchenyi tér 25. TelTfax: 13-756 Tx: 27-477 Fényes, ünnepi díszkivilágítás Katona Tamás ünnepi beszéde Szent István szobránál Tisztelt ünneplő közönség! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Államtitár Úr! Szent István, az első magyar király végleges helyére állított esztergomi lovasszobránál gyűltünk össze állami ünnepünk alkalmából - szobor-avatóra is. Ez a hely nyilván sok esztergomi polgárban - bennem különösen - régi emlékeket ébreszL Apró iskolás koromban (közvetlenül a háború után) hoztak fel először ide a minket tanító kedvesnővérek, s itt a bazilika északi tornyának tövében egy, a fűben fekvő kőlapot mutatva mondták el nekünk, hogy ezen a helyen született Szent István, a magyarok első királya. A kőre egy régi szép magyar népének következő sorai voltak rávésve: ..Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga? Ki voltál valaha országunk istápja. Hol vagy István király? Gyászos öltözetben Te előtted sírván... A vers hallatán és az elmondottak után úgy éreztük, régi magyar királyok szelleme leng körülöttünk... Az elkövetkező években gyakran felkerestük ezt az emlékkövet - akkor is, amikor már nem volt üdomos a „szent" királyhoz fohászkodni, s amikor a nagy király ünnepét a kenyér és az alkotmány napjává alakították... Talán emlékeznek rá még néhányan, hogy az 50-es évek közepén pedig még töredékeit is eltüntették - talán éppen ...,,a múltat végképp eltörölni..." - hamis jelszava alapján. Városunk életében ez volt az a koriamalapító királyunk ünnepét emelte állami ünneppé! Sajnos, a múlt évben - kissé csalódottan - úgy éreztük, hogy „gyámoltalanságunk" nem akar megszűnni! Hiába igyekeztünk ugyanis már igen rég óta felhívni a figyelmet Esztergom és István király szoros kapcsolatára. Hiszen a krónikák, legendák és az írott források alapján is bizonyított tény, hogy az esztergomi Várhegynek idén először: . '". •' • Szent István szobránál Az ünnepi megemlékezés bevezetője szak, amelyre leginkább érvényesek Babits Mihály egyik esztergomi versének, Szent király városa című költeményének kezdő sorai:...„Az első szent király itt született, s azóta / szent város ez: szent és gyámoltalan..." írta Babits, és mi úgy éreztük, hogy sajnos, igaza van a költőnek, a szónak abban az értelmezésében, hogy valóban gyá/noZ-talanná, azaz „támasz", „Pátrónus" nélkülivé vált városunk... Éppen ezért volt nagy örömünk, amikor a független Országgyűlés álezen a helyén (ott, a torony mellett egykoron állt fejedelmi palotában) született Vajk; hogy az ugyanitt, Géza fejedelem által épített Szent István vértanú-templomban kapta a kereszténységben az István nevet; hogy innét indult a Koppány elleni hadjáratra; hogy az 1001. év január l-jén itt koronázták királlyá; hogy még ugyanabban az évben Ó alapította meg az esztergomi érsekséget; hogy a mai bazilika helyén Ő építette fel a középkori Magyarország „SzépTemplomát" Szent Adalbert és Szűz Mária tiszteletére (akinek oltalmába ajánlotta országát); hogy ő létesítette Esztergomban Magyarország első pénzverdéjét; hogy itt élte le élete nagyobbik részét, s hogy itt halt meg... s innét vitték Fehérvárra az ugyancsak általa épített bazilikába - eltemetni... Szülővárosa 1945 után soha nem ünnepelhette méltóképpen! A dicsőség mindig más városoknak jutott! 1970-ben például - amikor születésének 1000 éves évfordulóját ünnepelte az ország - emlékkiállítást rendeztünk városunk nagy szülöttje tiszteletére. A meghívók szétküldése előtt azonban „magas" helyről „ukáz" érkezett, hogy a hivatalos állami megemlékezést Székesfehérváron tartják, s a kiállítást nem nyithattuk meg - le kellett bontani! Úgy érzem, hogy a mai napon méltóképpen ünnepelhetünk, hogy végre megtörik a jég, - és a város mai költőjének talán nem kell többé gyámol-talannak, „Pátrónus" nélkülinek mondania Esztergomot! Reméljük, hogy így lesz! Horváth István múzeumigazgató