Esztergom és Vidéke, 1992

1992-02-07 / 4. szám

ALAPÍTTATOTT 1879-BEN ESZTERGOM ÉS VIDÉKE TÁRSADALOM * POLITIKA * MŰVELŐDÉS * HELYISMERET * IDEGENFORGALOM 1992. FEBRUÁR 7. 4. szám ARA: 19,50 Ft Fiatalvállalkozók, figyelem! 1991 novemberében Finnországban, Helsinkiben tartotta világkongresszusát a Nemzeti Ifjúsági Kamara (J. C. I.) 3000 résztvevővel a világ különböző országaiból. Ezt a szervezetet - amely a század második évtizedében az USÁ-ban alakult, s ma is Miami a székhelye - 40 év alatti, a szabad vállalkozás mellett hitet tevő tagok alkotják. Számukra vállalkozói és vezetési ismereteket nyújt, elősegíti a szociális és társadalmi felelőségvállalás kiteljesítését, tehát a kamara fő működési területei a személyiségfejlesztés, a vezetési ismeretek átadása, a közösségi feladatvállalás. Kelet-Európában, két évvel ezelőtt, a magyar tagszervezet alakult meg elsőként és jelenleg 9 városban van helyi szervezet, A Fiatal Vállalkozók Esztergomi Kamarája (FIVEK) 1989 őszén jött létre, jelenleg 25 taggal működik. A Magyar Ifjúsági Kamara (MIK) képviseletében és a Német Ifjúsági Kamara (Wirtschaftsjunioren) jelentős anyagi támogatása révén négy esztergomi fiatal is részt vehetett a finnországi világtalálkozón. S e rendezvény eseményeinek Esztergom finn testvérvárosa, Espoo adott helyet. Sikerült találkoznunk Reima úrral, városunk jeles barátjával és jó ismerőjével, aki a helyi kórház megtekintését is lehetővé tette. Ezen a kongresszuson vétetett fel a MIK teljes jogú tagként a világszervezetbe. A találkozó fesztelensége, a merev protokoll tói való mentessége és különösen a mindennapos, hajnalba nyúló, jól szervezett nemzeti estek mindannyiunkat lebilincseltek. Az is világossá vált - ha eddig valaki nem tudta volna - hogy az angol nyelv beszélgetés szintű ismerete nélkül nemzetközi porondon nem játszhatunk érdemi szerepeL A világtalálkozó tapasztalatait leszűrve, tagjaink aktivitását és létszámát növelve egy hasznos, gyümölcsöző 1992-es évben bízunk, s reméljük, tevékenységünk is városszerte ismertté és megbecsültté válik. „.m Dönteni a köztársasági elnpk fog^ Beszélgetés di\ Takács Mártával, városunk íj jegyzőjével Esztergom önkormányzati működésével kapcsolatos igazgatási feladataiban meghatározó szerepe van a városi jegyzőnek. Ezt dr. Takács Márta látja el. - Miként lett Ön esztergomi, és hol tanulta a jogot? - Nem vagyok született esztergomi, bár ha nem jön közbe a második világháború, akkor talán az is lehetnék. Édesanyám a Felvidékről, egy innen 15 kilóméterre lévő kis faluból származik. 1957-ben kerültem Esztergomba, az általános iskolát a József Attilában fejeztem be. Utána a Dobó gimnázium következett a maga szigorú négy évével. Ezért ma is hálás vagyok. Talán az idő megszépítő messzesége teszi, hogy tanáraimra, az osztálytársaimra is szívesen emlékszem. Harmincnégyből harmincan diplomáztunk. 1964-69 között az ELTE jogi karán nappali tagozatos hallható voltam. Tulajdonképpen úgy mentem az egyetemre, hogy polgári bíró szerettem volna lenni. Ebbe a „nagybetűs élet" beleszólt: a lakáskérdés és a státus. 1969-ben házasságot kötöttem, és Budapestről elköltöztünk. így kerültem Bicskére és az államigazgatásba. - Hogyan barátkozott meg a bíróénál kevésbé népszerű államigazgatással? - 1969 nyarától kezdve mind végig az államigazgatásban dolgoztam. Bátran állítom, hogy megszerettem és a gyakorlatban is értek hozzá. Valamennyi szakterületet végigjártam. Igazgatási csoportvezetőként kezdtem, majd jogügyi előadó, csoportvezető, osztályvezetőként pedig a műszaki termelés-ellátással foglalkoztam Fonyódon. Ezen a balatoni településen hozzám tartozott az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, az építés, a beruházás. Később megbízott tanácstitkár lettem, majd házasságunk felbontását követően Kaposfőre kerültem. Ezen a településen egyedül éreztem magam. Minden célom az volt, hogy hazakerüljek erre a környékre, ami 1990 végén sikerült is. - Miben más a jegyzőség, mint volt a tanácstitkári feladat? - A több éves tanácsi gyakorlat, a lassan 25 éves szakmai múlt, és az államigazgatási szakvizsga ellenére sokmindent újra kell tanulnom. A gondolkodásmódomat is át kell alakítanom. A jegyzői munkakör, a beosztás különösen városban - nem hasonlít a korábbi VB-titkárihoz. Az osztályok felett a titkárnak csak ellenőrzési feladata volt. Most minden egyes hatósági jogkör a jegyzőhöz tartozik. Az ő nevében hoznak minden határozatot. Minden egyes ügyért név szerint felelős. Most készítjük a házi kiadmányozás rendjét. Szeretném a fontosabb ügyeket, saját aláírásommal, magamnak megtartani. Azokat sz ügyeket, melyek tömegesen fordulnak elő, a kiadmányozókra, gyakorlatilag az irodavezetőkre szeretném bízni. - Milyen kapcsolata van a polgármesterrel, illetve az alpolgármesterekkel? - Hála Istennek, már életbe lépett a hatásköri törvény. Ebben pontosan elkülönítették a feladatokat. Az alpolgármesterek szerepe kissé tisztázatlan. Ugyanis, amikor a polgármester nincs jelen, akkor teljes jogkörre helyettesítik, akkor viszont, amikor hivatalában van, nincs meghatározva a hatásköri törvényben, milyen feladatokat kell ellátniuk. Mindig a két ember kapcsolatán múlik, hogyan osztják meg a munkaterületeket. Esztergomban Balogh Péter alpolgármesterhez tartoznak a szociális, egészségügyi és oktatási ügyek, Kund Ferenc alpolgármester pedig a területfejlesztés, a területrendezés gazdája. - Milyen kapcsolatban van a képviselőtestülettel? - A képviselők bármely ügyben megkereshetnek, és meg is keresnek. Ezen kívül a bizottságok munkáját is mi készítjük elő. A polgármesteri hivatal irodavezetői tartják a közvetlen kapcsolatot a bizottságokkal, s általuk a képviselőtestülettel. Az irodavezetők kettős alárendeltségben dolgoznak. A rájuk háruló önkormányzati feladatok jogkörében a polgármester diszponál felettük, a hatósági ügyekben pedig a jegyző. - Hogyan lehet bejutni Önhöz? - Én még nem küldtem el senkit meghallgatás nélkül, legfeljebb némelyeket megkértem, hogy várjanak egy kicsit. Általában csak akkor küldök el valakit, ha ugyanabban az ügyben kétszer-háromszorjön - szükségtelenül. (Folytatás a 2. oldalon)