Esztergom és Vidéke, 1992

1992-02-07 / 4. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 (Folytatás az 1. oldalról) - Megpróbáltatást jelentenek-e a képviselőtestületi ülések? - Nemcsak a képviselőtestületi ülések miatt, de a szakmában, a joganyagban illik naprakésznek lenni. Az előterjesztések előkészítése során az anyagokat meg szoktam nézni, s amennyiben törvényességi észrevételem van, ezt szeretem a testületi ülések előtt tisztázni. Nem hiszem, hogy jó fényt vetne rám, ha a képviselőtestületi döntések mellé az én törvényességi kifogásomat kellene odaírni. - A változó törvények megismerése, alkalmazása nyílván sok energiát emészt föl? Hogyan tud napról-napra feltöltődni - kikapcsolódni? - Túlzás nélkül mondom, hogy napi tíz-tizenkét órát dolgozom. Főleg ülő munkát. Érzem, hogy mozognom kell. Olyan erőnlétre kell szert tennem, mint egy közepes sportolónak. Heti két alkalommal lejárok az uszodába. Ezt hajnalban teszem, utána egész más a közérzetem és a munkakedvem. Este aztán a mindennapi munkától fáradtan térek haza. Olvasni általábán már nem sok kedvem marad, már ami a komoly, falsúlyos műveket illeti. Lagjobban a zene tud felfrissíteni. Minden, ami jó a zenében, kedvelem. Legyen az opera, könnyűzene, sláger vagy operett. Zongorázni is tanultam, de a hangversenyekre is szeretek jár- Az élet nem azonos a jogszabályi előírásokkal. Ennek megfelelően nem a jogszabályi forgatókönyv előírásai szerint került sor a kertvárosi kiválásra. Ezalatt azt értem, hogy a népszavazás megelőzött minden más, jogszabályban előírt tevékenységet. Ennek következtében most „.„Dönteoí a köztársaság! tfafá fo&i? Beszélgetés dr. Takács Mártával, váriunk . ni. Legutóbb Esztergomban a városi szimfónikusok farsangi koncertjén voltam. Reményi Károly zeneigazgató az egész évadra igényes programot állított össze. Remélem, minden előadásukon ott tudok lenni. Ha már saját dolgaim után érdeklődött, hadd említsem meg - nem kis büszkeséggel -, hogy három felnőtt lányom van. Mindhárman egyetemi hallgatók, és jól tanulnak. - Bennünket, esztergomiakat és kertvárosiakat most a helyi népszavazás eredményessége, érvényessége és következménye érdekel leginkább. Kérem, mondja el erről a véleményét! ott tartunk, hogy a népszavazás eredményét sajnálattal vette tudomásul a képviselőtestület. Nem támogatta a kiválást. Úgy érzi, hogy a nagy Esztergom, a város jövőbeni fejlődését is figyelembe véve, eredményesebb lenne, mint az, hogy aprózódik, darabolódik. Az ottani lakosság sem ért mindenben egyet a népszavazással. Bár a demokrácia nem csak azt jelenti, hogy jogom van véleményt mondani, hanem azt is, hogy köteles vagyok. A népszavazáson a lakosság 42,3 %-a jelent meg. Az elválás mellett az ottani lakosságnak csupán a 30 %-a szavazott Ez - egyelőre úgy tűnik hogy eldöntötte a település sorsát. Azért hangsúlyozom, hogy egyelőre, mert a kisebbségi vélemények figyelembevételével - dönteni a köztársasági elnök fog! Arról, hogy Kertváros kiválhat-e Esztergomból. El kell mondanom, komoly ellenállás tapasztalható az ott élő lakosság részéről. Több mint 700 (!) aláírással petíciót nyújtottak be hozzánk. Törvényes kötelezettségünk ezt is továbbküldeni. Mi is kíváncsiak vagyunk, hogyan fognak dönteni a kertvárosi településrész kiválása ügyében... - Köszönöm a beszélgetést. Engedje meg, hogy az utolsó kérdéshez az Alkotmánybíróság 61/19917X1.19./ AB határozata/ megjelent Magyar Közlöny 1991. évi 127. számában/ indoklás részéből egy részt közreadjunk: „... Az önkormányzati helyi népszavazás (és népi kezdeményezés) feltételeit, eljárási rendjét, különösen az érvényesség és az eredményesség követelményeit csak úgy állapíthatja meg, hogy a választópolgárok legalább egyszerű többségének akarata érvényre jusson..." (Pálos) A régi legényegyletek hagyományait felelevenítő Magyar Kolping Szövetség támogatásával megalakult az Esztergomi Kolping Család. Az alapító gyűlésen - január 31 -én zsúfolásig megtelt a Belvárosi Egyházközség tanácsterme. A régi legényegyleti tagok mellett - a szervezet megújuló jellegének megfelelően minden korosztály képviselői és a hölgyek is megjelentek. Nagy László plébános úr szívélyes szavakkal köszöntötte a Szövetség országos főtitkárát, Lang György úrat és feleségét, a híveket, majd a később érkező dr. Bolberitz Pál prezest (lelkivezető),majd imában kérte a Szentlélek segítségét. Ezután Lang György úr vetített képes előadásban ismertette a Kolping Család keletkezését, kiterebélyedését, külföldi és belföldi jelenét. Bolberitz Pál professzor úr régi esztergomi emlékei alapján úgy jellemezte a várost, hogy minden feladatra meg lehetett találni a megfelelő szakembert, aki művészi szinten végezte munkáját. Nem egy közülük több szakmában, szinte ezermesterként, mint például az ott is jelenlévő Kicsindy János. Öröm és vidámság nélkül nem létezhet a mozgalom. Igenis vannak tiszta örömök az életben, a családban és a munkában is. Nem szorulunk rá a káros és bűnös élvezetekre. Neveljünk jókedvű, bátor polgárokat Hazánknak! A munkamorál megromlott a látszatelvű, tömegszemléletű kommunista rendszerben. Ezzel szemben hirdetjük - az Isten kegyelméből kapott egyéni szabadságunkat, az ebből fakadó személyi felelősségünket, - a szívbőljövő összetartozást és segítőkészséget, renc,Juhász Albin, Kardos Tamásné. Befejezésül az új vezetőség köszönetet mondott a bizalomért, valamint a szervezők és az országos vezetők fáradozásáért Ezek után talán nem fölösleges röviden magáról a ,JKolping"-ról szólnunk. Nem politikai párt, de adott esetben hallatnia kell magát Nem karitatív célra van alapítva, de KOLPING CSALÁD ESZTERGOMBAN - a tehetetlen várakozás és szemrehányás helyett a jókedvvel végzett szorgalmas és szakszerű munkát. Mindehhez csak a hit és a hívő közösség adhat tartós alapot hogy azt hitelesen adhassuk át a következő nemzedékeknek. Az alapszabály ismertetése után a részvevők elhatározták az Esztergomi Kolping Család megalapítását. A megválasztott vezetőség: egyházi elnök: Nagy László plébános, tb. kanonok vüági elnök: Horváth Kálmán Mihály pénztáros: Sági József vezetőség: Török József, Juhász Feszükség esetén nem térhet ki előle (pl.: horvátországi menekültek). A Kolping - mozgalom katolikus és nemzetközi szervezet Hazánkban maga Adolf Kolping alapította az első egyesületet, Budapesten 1856-ban. Adolf Kolping szegényes körülmények között nőtt fel, 23 éves korában még cipészlegényként dolgozott Ekkor kezdett komolyan tanulni és 32 éves korában pap lett. A kialakuló ipari társadalom hátrányait saját bőrén tapasztalta. Orvoslást azonban nem az akkor lábrakapó erőszakos, osztályharcos ideológiában keresett, hanem a megértésben és a tevékeny szeretetben. Azt vallotta, hogy a társadalom átalakítását az egyén megváltoztatásával kell kezdeni. Az egyes embernek becsületes munkájával, szakmai tudásával, mintaszerű családi életével kell vonzó példát mutatnia. Az ilyen emberek képesek részt venni egy jobb társadalmi rend létrehozásában. Kolping elgondolása és gyakorlata ma is időszerű. A Kolping-család közösségi keretet ad a hívő embereknek - életkortól, beosztástól, iskolai végzettségtől függetlenül. A Kolping-család tevékeny közösség, és számára minden tagja fontos. Olyan feladatokat vállalnak, melyeket jókedvvel és eredményesen tudnak végezni a közösség javára, közös örömükre. A Kolping család védőszentje Szent József, Jézus nevelőapja. A családtagok másokat is meg szeretnének győzni arról, hogy csak igényes, becsületes munka révén juthatnak jobb élethez. Aki adni tud, bármi keveset is, az érzi saját gazdagságát. És az a szegény, aki csak kapni akar, s ha ad is, érdekből, viszonzást várva teszi. Akikben a fenti gondolatok visszhangra találtak, azokat szeretettel hívjuk-váijuk az Esztergomi Kolping család legközelebbi ülésére: február 28-án du. 5 órára a Belvárosi Egyházközség tanácstermébe. Kardos Tamás (jegyző)