Esztergom és Vidéke, 1992

1992-01-31 / 3. szám

8 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 1992 január 11-én EsztergomKertváros lakossága a népszavazáson úgy döntött, hogy ezután önálló településen kíván élni. A kezdeményezést a Kertvárosért Baráti Egyesület vállalta fel, illetve írásba is ő nyújtotta be a Polgármesteri Hivatalban. Az egyesület elnöke Nagy Tibor. - Ön évtizedek óta szószólója Kertvárosnak. Nyílván mély gyökerekkel kötődik ide... - „Nagy bácsi", így emlékeznek a tősgyökeres táboriak édesapámra, aki három évtizeden át az esztergom-tábori vasútállomás főnöke volt. 1965rben szűntette meg a MÁV az állomást, akkor ment nyugdíjba... Én is itt születtem. Később költöztünk át a Koloszvári utcába. Iskoláim a tábori szaléziaknál kezdtem 1946-ban. Ma már kevesen tudják, hogy ez az iskola Trianon után a Felvidékről került Táborba. A vasúti átjáró mellett volt, a mai laktanya területén. 1948-ban az államosítás ezt a kitűnő intézményt is szétverte. Később az I. István gimnáziumbajártam. Ma is a legnagyobb tisztelettel emlékszem Sinka Istvánra, Csordás Andrásra, Asbóth Károlyra. Érettségi után a fővárosban ipari tanuló voltam, majd a repülősöknél katonáskodtam. Utána kerültem a műszaki egyetemre, és ott gépésznémökként végeztem. Első munkahelyemen, a Labor MIM-ben szerszámtervező lettem, majd a szerszámgyártás előkészítője voltam. 1967-től mérnökként a kertvárosi Magyar Honvédség Kiképzési Eszközgyártó Üzemben dolgozom. A hetvenes évek elején a tanácstagi választások során lettem helyi képviselő, majd tanácstagi csoportvezető, egészen a helyhatósági választásokig, 1990 nyaráig. - Mit tett-tehetett mint tanácstag? - Nyolcan-tizen voltunk tanácstagok, népfrontosok, akik szívesen szerveztük a közösségi munkát. A lakosság is szorgalmasan segített minket, mert magunknak csináltuk. A teljesség igénye nélkül mondom: az orvosi rendelő, a lőtér, az ivóvízhálózat bővítése, a Nyitrai utcai aszfaltozás, a 3-as és a 4-es helyijárat beindítása, az ABC áruház, az Esztergom-Dorog hőtávvezeték kertvárosi szakasza, a Hőtáv utca nyitása, az új utcákban a házhelyek kialakítása, a Dobó István utca, a Féja Géza közösségi ház életre hívása, a járdaépítési programok... A sertéshízlaló szérűjén építettünk egy szép kis lakótelepet. A Schmidt-villa előtt új hidat építettünk, az Arany János iskolában emeletráépítéssel új termek létesültek. A faházban óvodát is létrehoztunk. - Hogyan és mikor született a „Kertvárosért Baráti Egyesület"? - A társadalmi élet kívánalma és az esztergomi baráti egyesület működése, jó pédája nyomán alapítottuk meg szervezetünket. Bírósági bejegyzése 1990 októberében történt meg. Elnökségünk hét főből áll: Balogh Lászlóné, Urbánné Harcz Mária, Farda István, Popovics Vince, Szóda Tibor, Vida Gábor és elnökként jómagam. Célunk a lakossági kezdeményezések felkarolása, összefogása. Több klubunk, szakkörünk is van: ifjúsági klub, kertbarát kör, környezetvédelmi bizottság, nyudíjas klub. Ma már kettőszáz felett jár a taglétszám. Otthonunk a közösségi ház. Az egyik legsikeresebb szervezésünk a műholdas adás vételének megteremtése, a kábelhálózat kiépítése volt. Eddig mintegy 500 ház került bekötésre. Összejöveteleinket minden hónap első hétfőjén tartjuk. - Kitől származik az önálló település gondolata? - Egyesületünk összejövetelein egyre többször merült fel az önállóság kérdése. Településünk lakossága a miénket körülvevő kisebb községekből veszi a példát. Azokról ahol a pénzhiány ellenére söprik az utcákat, utakat építenek, telefonhálózatot szerelnek. Kertvárosról ez nem mondható el. Erre sem mi, sem a részönkormányzat nem tud választ adni. Aztán elterjedt a hír, mely szerint a Doroghoz való csatlakozást is többen szeretnék. Ezt pedig semmilyen körülmények között sem akarjuk. Mindezek után a lakosság kezdeményezésére felvállaltuk az aláírások gyűjtését és a közvéleménykutatást. Az aláírások alapján 924 fő gondolta úgy, hogy Kertváros önálló település legyen. - Mi volt a népszavazáson? - Január 11-én a 3938 szavazásra jogosult állampolgárból 1670 fő jelent meg a szavazáson, ez a választóknak 42,4 százaléka. Ebből 1656 volt az érvényes szavazat, amiből 1216 „igent", 440 pedig „nem"-et mondott. Mivel jelentős volt a „nem" szavazás is, ezért a baráti egyesületben elhatároztuk, hogy a település neve továbbra is EsztergomKertváros marad. - Mi történik ezután? - Az élet megy tovább, mint eddig. A hivatalos rész az államigazgatásra tartozik. Ezt már a város jegyzője intézi. Településünkön a részönkormányzat elnöke dr. Ámon György. Területi képviselőnk, Vilmos Péter pedig továbbra is képviselik ügyünket. Egyesületi tagokból és a lakosság köréből alakítunk egy bizottságot, amely a további előkészületekkel foglalkozik. A bizottság munkáját szakemberek segítik. Tudjuk, hogy időigényes és nagy feladat elé nézünk, de felkészültünk rá. Az újságíró megjegyzése: A Magyar Közlöny 1991. évi 127. számában az Alkotmánybíróság 61 /1191 ./XI. 19./ AB határozatában az alábbiak olvashatók: „A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVE. törvény 28 parg.-a szerint az országos népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha az ország összes választóBeszélgetés Nagy Tiborral, a kertvárosi baráti egyesület elnökével polgárának több mint fele érvényesen szavazott és az érvényesen szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott - Az önkormányzati törvény a helyi népszavazás érvényességi feltételeiről nem rendelkezik. A gyakorlati tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy e kérdések törvényi szabályozásának hiánya nemcsak bizonytalanságot teremt, hanem esetenként a jogállam politikai demokratizmusához nem illeszkedő, illetve azt kifejezetten sértő megoldások is fellelhetők a helyi népszavazásra vonatkozó önkormányzati rendeletekben." S itt rögtön felvetődik a kérdés: Van-e ilyen esztergomi önkormányzati rendelet? És az mit tartalmaz a helyi népszavzásra vonatkozóan? Az erről szóló beszámoló következő számunkban olvasható. (Pálos) ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Időszaki lap Szerkeszti a szerkesztőbizottság a Komárom-Esztergom Megyei önkormányzat Levéltára közreműködésével Főszerkesztő: SEBŐ JÓZSEF Rovatvezetők: BánhidyLászló(foto-grafika), Koditek Pál (közélet). Nagyfalusi Tibor (művelődés), Ortutay András (helytörténet). Pálos Imre (sport) Felelős kiadó: DR. KÖNÖZSY LÁSZLÓ polgármester Szerkesztőség és kiadóhivatal: GRAN TOURS Kft 2500 Esztergom, Széchenyi tér 25. Tel/fan: 13-756 HU-ISSN 0864-7054 SPORI-PRINT KFT.