Esztergom és Vidéke, 1992

1992-07-24 / 28. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE VENDÉGOLDALA 3 MARADUNK...!? Maradunk „Stúrovo". Igaz, kormánydöntés még nincs, az SzK Belügyminisztériumának helynévtani bizottsága viszont 1992. május 25-én olyan határozatot hozott - mégpedig egyhangúlag (17:0 arányban) amelyben a kormánynak azt javasolja: utasítsa el névváltoztatási kérelmünket. A bizottság jogi, történeti, nyelvi és helynévtani szempontból nem talált kivetnivalót kérelmünkben és elismerte, hogy az minden törvényes követelménynek megfelel. Jogunkkal tehát helyesen élünk, a bizottság mégis úgy foglalt állást, hogy azt ne érvényesíthessük. Az eset példaértékű. Ismét két értékrend: - a nemzeti és a polgári ütközésének vagyunk tanúi. Az ügy napnál világosabb, túl sok kommentárt nem igényel. A bizottság, ahelyett, hogy szakmai alapon hozott volna határozatot, elfogadott egy prekoncepciót s presztízsszempontok alapján döntött, miközben a nemzeti szempontokat „össztársadalmi érdekként" tüntette föl. Ez volt ugyanis az ellenérvek legfontosabbika. Hogy ugyanis ebben az esetben az össztársadalmi érdek kell érvényesüljön a regionális érdek előtt A népszavazás eredménye nyilván sokat nyom a latban ezzel az eszmei konstrukcióval szemben. Vagyis az „össztársadalom" az mindenki más, csak mi nem. Ebből nyüván az következik, hogy ha az (össz)társadalom részének akarod tudni magad, mondj le törvényadta jogaid érvényesítéséről! A 22-es csapdája ez a javából, igazi orwelli csemegeUgyanez a bizottság viszont annakidején támogatni tudta többek között a Safárikovo/Tornala névváltoztatást, ez esetben ugyanis állítólag a regionális érdek érvényesítése nem veszélyeztette az össztársadalmit További érvként merül föl a bizottság egyes tagjai részéről, hogy a névváltoztatás STlIiOVO pAreám OKOIIíI destabilizálná a politikai helyzetet. S talán a „legszívhezszólóbb" érv, hogy úgymond a „Parkan" név a török igát juttatná eszükbe. Mit mondjak: igazán megható, hogy így gondolnak velünk! A bizottsági ülésen megjelent képviselőink - Ján Oravec polgármester és Bort usz Gyula az önkormányzat helynévtani bizottságának elnöke - kérték: a bizottság bocsássa rendelkezésükre a határozat illetve az indoklás hivatalos szövegét A válasz: a bizottság a működési szabályzat szerint erre nem kötelezhető s ez nem is szokás, tehát a dokumentumot nem fogják megkapni. Mi marad más ezek után nekünk - másod-, harmad-, s ki tudja hányadrendű állampolgároknak, akik kiszorultunk az „össztársadalomból": várunk ürelemmel, s lett légyen bármi is - mi azért kitartunk és MARADUNK...! Himmler György ALLASFOGLALAS Párkány város képviselőtestülete megütközéssel vette tudomásul városunk polgármesterének, Ján Oravecnek és a városi helynévtani bizottság elnökének Bartusz Gyulának, az SzK Belügyminisztériuma Helynévtani Bi-zottságának 1992. május 25-i üléséről szóló beszámolóját. A bizottság ezen ülésén egyhangúlag elutasító állásfoglalás született városunk eredeti nevének visszaállítását szorgalmazó kérvényünk ügyében, azaz a bizottság a kormánynak a kérvény elu tasítását j avasolja. A javaslat annál felháborítóbb, mivel azt nem tudták alátámasztani semmilyen tárgyszerű jogi, nyelvészeti vagy történeti érvvel, amellyel megkérdőjelezhették volna kérvényünk, illetve az eredeti PARKAN név visszaállítására irányuló törekvésünk jogosságát Az általuk felhozott ellenérvek szamunkra elfogadhatatlanok és a bizottság tagjainak elfogultságáról tanúskodnak. Véleményünk a következő: - Az össztársadalmi érdek nem hagyhatja figyelmen kívül a helyi érdeket hanem abból kell, hogy kiinduljon - feltéve, ha a demokratikus polgári elvet tartjuk szem előtt - Felfoghatatlan számunkra, miért destabilizálná a társadalmat egy népszavazáson demokratikusan kinyilvánított népakarat elfogadása. Mi épp az ellenkezőjét gondoljuk, azt hogy annak el nem fogadása lehet destabilizáló hatású. - Egy demokratikus kormányzat számára elsősorban a demokratikus vívmányok és intézmények védelme kell legyen presztízskérdés; többek között a népszavazás intézményének a védelme, amely a népfelség megnyilvánulásának megny >rmája. legautentikusabb foi Csak a demokratikus elveken nyugvó politikai cselekvés erősítheti meg polgáraink biztonságérzetét és a jogrendbe vetett bizalmát így van ez városunk polgárai esetében is, akiket mi képviselünk. Az SzK Belügyminisztériuma Helynévtani Bizottsága, állásfoglalásával meggátolni igyekszik jogaink érvényesítését annak ellenére, hogy a törvények szabta követelményeknek teljes mértékben eleget tettünk. Ennek okán, ezen állásfoglalás ellen tiltakozunk. Szüárd meggyőződésünk, hogy kormányunk, amely egy demokratikus választás eredményeként született, és amely a nép akaratából jött létre, tiszteletben fogja tartani a mi akaratunkat is, amelyet egy érvényes népszavazáson nyüvánítottunk ki; és eleget tesz a demokrácia elveinek. Kérjük a Szlovák Köztársaság Kormányát hogy ne tegye magáévá a bizottság álláspontját és hagyja jóvá városunk eredeti nevének visszaállítását igénylő kérvényünket Egy ellentétes érvényű döntést olyan veszélyes prcedensként volnánk kénytelenek értékelni, amely joggal ébreszthet bennünk kétségeket a deokrácia sorsát illetően hazánkban. Ján Oravec polgármester A XIX. század közepén megindult a mai Szlovákia területén az első vasútvonal építése. Ez a gőzmozdonnyal üzemelő vasútvonal Váctól Pozsony és Bécs felé lett meghosszabítva. A vonal vác-párkánynánai szakasza 1850. november 15én, a párkánynána-pozsonyi szakasza pedig egy hónap múlva, december 16-án lett átadva a forgalomnak. Ezen a napon ment át az első szerelvény is az új állomáson Bécstől Pestre. Párkány közvetlenvasú ti öszszekötetést kapott a fővárossal valamint Béccsel és bekapcsolódhatott a vidéki és országos gazdasági vérkeringésbe. A mai Szlovákia területén Vác irányából az első vasútállomás volt és egyben a Magyar Középponti Vasút egyik jellegzetes állomásépülete is. Gyűjteményeim között megvan a Vasúti vonalak Magyarországon című Menetrendkönyvből ezen új vasútvonal menetrendje 1855-ből fénymásolatban. Ebben az évben ezen a vonalon a vonatok Bécstől Szolnokig közlekedtek. A menetrend részben eltér a mai menetrendektől és a következő adatokat tartalmazza: Az első oszlopban a távolságok vannak feltüntetve mérföldben. Egy mérföld hossza kb. 7,5 km-t tesz ki. Az Érsekújvár és Párkány közti távolság 6 mérföld, ami a mai 47 km-nek felel meg. A második, harmadik és negyedik oszlopban a személyi menetár található az L, II. és HL helyre (osztályra) nincs menetrenden Garamkövesd és Érsekújvárig Muzsla, Kisújfalu, Kürt és Udvard állomások. Ezek később lettek felépítve. Szent Miklós állomását később Perbetére keresztelték. A6-9-ik oszlopokban a vonatok indulási idejét találjuk. Az idő megjelölése az egész óráknál délelőtt - pontosabban éjfél után 1 órától PÁRKÁNY ELSŐ VASÚTJA ÉS POSTÁJA forintban és krajcárban. A menetrend szerint a menetár Érsekújvár és Párkány között az I. helyen 2,-Ft, a II. helyen 1,12 Ft, a ÜL helyen 94 krajcárba került Az ötödik oszlopban az állomások nevei vannak felsorolva. Érdekes, hogy PárkányNána helyett Esztergom-Nána szerepel. A német nyelvű menetrendeken Gran-Nána elnevezés van feltüntetve. Az állomás a Párkány-Nána elnevezést csak a XIX. század végén kapta meg. Szob kányából déli 12 óra 59 percig római számmal történt és délután 1 órától éjjeli 12 óra 59 percig arab számmal. A percek mind a két esetben arab számok Bécstől három vonat közlekedett Párkány felé. Ugyancsak három vonat közlekedett Pest felől Pozsonyig, illetve Bécsig. A vasútállomáson nyílt meg az első postahivatal is. Az esztergomi megyei levéltárban lévő okirat szerint 1851. szept. 16án a postaállomás kezelését Esztergom királyi város tanácsa vette át A postahivatal első pecsétje „GranNána" volt Pozsony felé minden vasútállomáson alakult postahivatal, de ezek postabélyegzőjükben benne volt a BH jelzés is (Bahnhof = pályaudvar). Köbölkút és Szent Miklós bélyegzőkben már benne a BH jelzés. Gran-Nána első postamestere Vörös János volt A postanyitásnak tavaly volt a 140-ik jubileumi évfordulója. Marvík: Stúrovo a okolie (Párkány és környéke) c. könyvében az áll, hogy Párkánynak 1770 körül volt postai ló-váltó állomása. Erről írtam még 1987-ben cikket a prágai Filatelie-ben és a budapesti Filatéliai Szemlében. Negatív viszhang érkezett a postahely létezéséről. Ötödik éve kutatok az esztergomi levéltárban (primási és megyei), a postamúzeumokban (Bécs, Budapest), hazai és külföldi forrásmunkákban, latin és német kalendáriumokban, postatérképeken. Sajnos eredmény nélkül. Párkány első postájának az állomáson 1851-ben Gran-Nána néven nyílt postahivatal tekintendő. Podlupszky Mihály