Esztergom és Vidéke, 1992

1992-06-26 / 24. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 HIRDETMENY Az 1992. június 28-ára meghirdetett időközi önkormányzati képviselő-választás, törvényes feltételeknek megfelelő, egyéni jelöltjeiről a Választási Bizottság a következő hirdetményt teszi közzé: A mai napon, 1992. június 11-én a 9-es választókörzet egyéni jelöltjeként nyilvántartásba vette HORVÁTH GYÖRGY független jelöltet. Lakása: Esztergom, Rudnay Sándor tér 8. Esztergom, 1992. június 11. Esztergomi Választási Bizottság Százharmincan végeztek Diplomaosztó a tanítóképzőben Június 19-én, pénteken a Vitéz János Tanítóképző Főiskola díszter­mében 85 nappali tagozatos, 36 le­velezős és 15 másoddiplomás vég­zős vehette kezébe a tanítói diplo­mát. A hozzátartozók egy része be sem fért az új díszterembe, pedig virág­erdővel várták lányaikat-fiaikaL AHimnuszhangjai után Araíó Albert főtitkár nyitotta meg az ünnepséget, majd Homor Lajos főigazgató-he­lyettes ismertette az államvizsgák eredményeit Az államvizsga-bizottságok - me­lyeket külső szakértőkkel is meg­erősítettek - olyan végzősökkel ta­lálkozhattak, akik méltóak a tanítói pályára. Pedig olyan korban szerez­hettek ismereteket az emberről, amikor a társadalmi viszonyok meglehetősen összegabalyodtak, s az értékválságok még a gyermekvi­lágot is át- meg áthatják. A lényeg azonban többé-kevésbbé független a változékony koroktól. S erről a „maradandóról" a most végzettek jól adtak számot A tanítói jogosítványt, a diplomát Gárdái Zoltán főigazgató kezéből vették át - a sikeres államvizsgáktól még kissé sápadt - tanítók. Kívánjuk, hogy a most végzettek ne csak az alma materre emlékezze­nek szeretettel, hanem diákvárosuk­ra, Esztergomra is. (s.J.) Az Esztergomi Konténer és Mű­szergyártó RT 1990. október l-jén ala­kult a Labor Műszeripari Művek esz­tergomi gyárából. Egy évi működés utan közel háromszáz millió forint veszteséget halmozott fel. Ekkor, 1991 novemberében új ügyvezető igazgató került a gyár élére. Beiktatá­sakor Kárpáti Rudolf az alábbiakat mondta: „Csodálkozom, hogy ez a gyár veszteségesen működik. Ennek nyilván megvannak az okai... Nálunk a gyárban a terméket úgy kell megcsi­nálni, hogy az eladási ár és a költségek között maradjon annyi nyeresség, amiből tiszteségesen meg tudunk élni. Ezt kell megvalósítani!" Fél év telt el Kárpáü Rudolf vezér­igazgató munkába állása óta. - Mi történt ez idő alatt? - Nem volt titok, hogy veszteséges céghez jöttem. A részvénytársaság igazgatósága elém tárta az 1991 októ­beri állapotot, a 300 milliós vesztesé­get. Azt is elmondták, hogy a számta­lan igazgatósági javaslatot elődöm nem hajtotta végre. Azért vettek fel, hogy radikális költségcsökkentéssel tegyem gazdaságossá a működést. Ak­kor is tudtam, hogy vállalkozásom szinte reménytelen. De bennem volt eltökéltség. Csökkentett létszámmal, takarékos gazdálkodással lehet itt va­lamit kezdeni - gondoltam. Kedvező volt a rendelésállomány és a távlati lehetőségek is. De nem láttam, hogy igen nyomottak a termékek árai. Kö­vettük a költségek alakulását és meg­próbáltuk az árakat felemelni. Ám a CONTAINEX osztrák partnerrel szemben rosszak voltak a pozícióink. Mint a legnagyobb megrendelőnk szin­te uralkodott felettünk. Számos tár­gyalásunk volt ók még ebből az árból is csökkenteni akartak. Mi 7000-7200 márkáért adunk egy lakókonténert ugyanakkor a cseh-szlovákok 5800­6000 márkáért. Igaz, hogy a miénk jobb minőségű. Sok vevőnek az ol­csóbb is megfelel. Minden konténer árából, az anyag- és bérköltségen kí­vül, csupán 16.000 forint maradt Ez havi 100-150 konténer legyártása ese­tén jóformán csak a villanyszámla ki­fizetésére elég. Azonnal intézkedtem: létszámot csökkentettük és az indoko­latlan külső kooperációt megszüntet­tük. 1991-ben a 75 mÜliós kooperáció­ból csak 10 mülió volt indokolt. Ez ügyben revizori vizsgálat is indult Kétszer annyi bért fizettünk ki, mint amit a termelés produkált! Na és a 75 milliós külső kooperáció! Nem akarok ítéletet mondani az előző vezetésről, nehogy azt mondják, hogy utólag könnyű okosnak lenni. De ezek a szá­mok jól jellemzik az 1991. évi gazdál­kodást lépésként a 930 fős létszámot az alkal­mazottaknál és a fizikaiaknál összesen 300 fővel csökkentettem. Most a má­sodik lépés után 230-an vagyunk. A kooperációt az ésszerűségig minima­lizáltam. Januártól darabbéres elszá­molásra tértünk át. Csak a mennyiségi és minőségi munkát fizettük meg. A termelést átszerveztük és csökkentet­tük. A gépeket és eszközöket, amelye­ket nem használtunk, valamint a feles­leges készleteket eladtuk. Dömösi üdülőnket úgyszintén. Az új vezetőket MI LESZ AZ ECOM RT SORSA? NEM szánthatják felt - mondja a vezérigazgató -Miért nem tudta megvalósítani a veszteség nélküli termelést? - Működésem során mindvégig pénzügyi hiánnyal küszködtünk. Az ECOM RT induláskor ugyan rendel­kezett 200 milliós forgóeszközzel, de azonnal átvette a Labor MIM készle­tét. Ezt csak késéssel tudta értékesíte­ni. Nem tudtunk anyagot vásárolni, akadozott a termelés. A CONTAINEX elvüeg adott 50 %-os gyártási előle­get de ez többnyire késett és elment a bérfizetési hitelekre. Sőt az elbocsáj­tottak juttatásait is fizetnünk kellett Amit saját hatáskörömben megtehet­tem, azt megtettem. Mik ezek? Első új ösztönzéssel neveztem ki. Termelé­si hitelért sorra jártam a bankokat. Amikor megtudták, hogy vesztesége­sek vagyunk, rögtön bezárultak előt­tem a kapuk. A tulajdonosoknak kel­lett volna lépniük. De ők ezt nem tet­ték meg. - Kik a tulajdonosok, és mi lehet a céljuk? - A fő részvényes a maga 51 száza­lékával a Befektetési és Fejlesztési Bank RT; 30 százalékkal az Állami Fejleszté­si Intézet továbbá az Elektroimpex és a Technika Külker Vállalat. Ók alkot­ják az igazgatóságot is - összesen har­minc feletti tulajdonosunk van. Május 5-én, a közgyűlésen mindenki tudo­mására jutott, hogy az 1991. évi 1,3 milliárdos bevételt csupán 600 millió­ra teljesítettük, s 300 milliós vesztesé­günk keletkezett Akkor az igazgató­ságra hárították, hogy vizsgálja meg a csődegyezség és a további működés lehetőségét Kiderült hogy tartozá­sunk 330-340 millió, amiből 50 millió a társadalombiztosítási-, 20 millió a vámtartozás, közel 60 millióval pedig a Dunafeirnek tartozunk... Június 2-án a tulajdonosok közgyűlése elhatározta az ECOM RT felszámolását. - Milyen sors vár az itt dolgozók­ra? Meddig van munkájuk? - Erre az évre a CONTAINEX cég­gel 2000 darab konténer leszállítására volt aláírt szerződésünk. Ebből közel kettőszázat gyártottunk le. Az igazga­tóság döntése az, hogy a termelést fo­kozatosan le kell állítani. Ami előreha­ladott készültségi állapotban van, azt be kell fejezni. Bevételre van szükség, hogy a meglévő dolgozók bérét és a juttatásokat kifizethessük. Magam a bérek fizetését láttam leg­inkább veszélyeztetettnek. Egyébként is a gyár működtetésére vállalkoztam. Erre már nem láttam reális lehetősé­get ezért az igagatóság előtt lemond­tam. Ezt augusztus elsejei határidővel fogadták el. A részvénytársaságnak egymilliárd forint feletti vagyona van. Az is az igaz­sághoz tartozik, hogy ennek több mint a felét jelzálog terheli. Ennek felszá­molása időbe telik. Harmincöt-negy­ven fő részére még ez is munkát fog adni. Ezt már nem én fogom irányíta­ni. Erre a bíróság jelöli ki a felszámoló szervezetet. Tény, hogy ilyen gyártási kapacitást nem szabad „felszántani". Valamüyen formában, valamilyen gazdasági kere­tek között, valamüyen hányadban, de biztos, hogy ezen a területen a felszá­molást követően termelőmunka fog folyni. A szerkesztő megjegyzése: Ebben a gyárban ma is dolgoznak olyanok, akik ennél kritikusabb éveket is átéltek, s új erőre kaptak. Az ő véleményükre is kí­váncsiak leszünk és ezeket közölnifog­juk. (OSI)

Next

/
Thumbnails
Contents