Esztergom és Vidéke, 1992

1992-06-26 / 24. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Kcsrm-DUNnwnu A Tapétagyártók Nemzetközi Egye­sülete (az IGI), - melynek tagjai a tapétagyárak, a gépgyártók, a papír­gyártók, a festék- és a festék-alap­anyag gyártók - június utolsó napjai­ban Budapesten tartja ez évi konferen­ciáját. A három napos rendezvényre a vi­lág számos országából érkeznek szak­emberek az IGI tagországaiból, első­sorban Németországból, Franciaor­szágból, a Benelux Államokból, Skan­dináviából, Angliából, Olaszország­ból, Észak-Amerikából. Kelet-Euró­pából elsőként jelentek meg a KESZTA­DUNAWALL Tapétagyártó KFT kép­viselői. Milyen utat tettek meg a kesztölci tapétagyártók, míg elérkeztek a nem­zetközi színvonalig? Magyarországon ma a kesztölcie­ken kívül a győri Graboplasztban gyártanak tapétát. A termelés nagyob­bik hányadát a kesztöleiek adják. A hatvanas évek végéig Magyaror­szágon nem gyártottak tapétát. Az or­szágos lakásépítési program megvaló­sításakor merült fel, hogy nálunk is kellene. Az egyre növekvő igényt a papíripar csak importból tudta kielégí­teni, ezért keresték a hazai gyártás le­hetőségét. A kesztölci „Jószerencsét" Mező­gazdasági Termelőszövetkezet ala­csony aranykorona értékű földekkel, gyenge adottságokkal rendelkezik. A rossz minőségű földeken vesztesége­sen termelt; állami támogatásra szo­rult. A szövetkezet akkori vezetője, Grábli István elnök, valamintGvn^stóvi Károly termelési elnökhelyettes mel­léküzemágak létesítését határozta el. így jött létre Kesztölcön 1969-ben a tapétaüzem. Az első enyves nyomógé­pet, néhány mintahengerrel együtt, a keletnémet Nordhausenből vásárol­ták. Kezdetben tizenöt-húsz ember TERMEKEIK NYUGAT-EURÓPÁBAN IS KELENDŐK A KESZTA-DUNAWALL TAPÉTAGYÁRTÓ KFT KILÉPETT A NEMZETKÖZI PIACRA dolgozott az üzemben. A tapétamintá­kat maguk tervezték. A hengereket is ők gyártották. A termelés ígéretesen indult. Ezért hamarosan még egy nyomógépet vet­tek. 1972-ben 800.000 tekercset gyár­tottak. A következő években megsza­kítás nélkül nőtt a termelés. Ám a pia­con időközben megjelentek a jobb mi­nőségű import tapéták. A nyocvanas években minőségi vál­tozásra volt szükség a versenyben ma­radáshoz. A szövetkezet intenzív fej­lesztési programba kezdett, első lépés­ként jobb személyi feltételek megte­tértek a duplex, két rétegű papír alkal­mazására. Ennek az újratapétázásnál van előnye. A termelés növelésével elérték az évi 1,5 millió tekercset Újabb technikai fejlődéssel lézer­gravírozott hengereket, s új vizes bá­zisú nyomófestéket kezdtek alkalmaz­ni. 1984-ben két gyors járatú nyomó­gépet vásároltak. Áz egyik nyolc flexo­nyomóművel, a másik három mélynyo­mó- és nyolc flexonyomóművel ren­delkezett Ez a két gép az import tapé­tákkal azonos minőséget garantált. A nemzetközi színvonalat az 1988. évi új beruházás révén érték el, új gyártó­remtésével, az üzem vezetésének át­alakításával. A tapétaüzem vezetője Gyöngyös Antal lett Az új szakembereket nyugat-európai tanulmányútra küld­ték. Azóta is ez a szakembergárda dol­gozik együtt. A meglévő gépeket flexo nyomta­tásra alkalmas nyomóművekkel sze­relték fel. A tapétákat dombornyomás­sal (prégeléssel) látták el. Ez szüksé­gessé tette az alapanyagok és a nyo­móhengerek megváltoztatását A nyo­mófestéket hazai gyár szállította. Rá­csarnok építésével, STORK gyártmá­nyú rotációs szitanyomógépsorral, hatféle színnyomtatásra alkalmas extra minőséggel. Ezek mintában és színben korláüan lehetőségeket teremtettek. A tapétagyártó üzemben jelenleg 80 fő dolgozik. Évente két és fél millió tekercset gyártanak, fele-fele arány­ban belföldre és exportra. A Keszta-Dunawall Tapétagyártó KFT ez év elején alakult meg a,,Jőszeren­csét" Mgtsz tapétaüzeméből, 60 milliós alaptőkével. Alapítói: a kesztölci .Jószerencsét" Termelőszövetkezet, egy külkereske­delmi vállalat, a Keszta-Ker KFT és néhány magánszemély. Belföldön a Keszta-Ker KFT 33 boltja behálózza a fővárost és a vidéket. Nagy- és kiske­reskedők forgalmazzák a tapétát de az építőipar is megmaradt vevőjüknek. Külföldön osztrák, holland és finn képviseletük van. A vevőkörhöz ru­galmasan, gyorsan kell alkalmazkod­niuk, melyet a minőség garantálásával és nagy mintaválasztékkal émek el. 1980-tól a BNV őszi kiállításain ked­vezményes árusítással vesznek részt Németországban a frankfurti Heimtex nemzetközi lakástextü- és tapétakiál­lításon is mindig ott vannak. A tapéta egyre nagyobb tért hódít a különböző falfedési módok közül. Esztétikus, tartós burkolatot képez. Élettartama, színtartóssága többszörö­se a festett falfelületnek. A habosított tapéta lágy, kellemes hatást biztosít enyhén szigetelő és portaszító. A tapétákat a legújabb divatirányza­toknak megfelelően gyártják. Mintái­kat évente 20-25 félét külföldről szerzik be. A kesztölci habosított tapé­ta többször elnyerte a Kiváló Áruk Fóru­ma minősítést A tapétán kívül gyárta­nak még dísz- és füzetcsomagoló pa­pírt továbbá sütőpapírt és tartósítópa­pírt Budapesten a tapétagyártók nem­zetközi kongresszusán a Keszta-Du­nawall KFT képviselői is bemutatkoz­tak, mint az egyesület új tagjai. Ezen­kívül előadásokat hallhatnak a marke­ting, a műszaki fejlesztés és a minta­védelem témaköreiben. A tapéta az Ön lakásában is új színt jelent! (Pálos) Egy zenebarát Reményi Károlyról Olvasom a 24 óra június 20-i szá­mában Mészáros István írását arról, hogy a „nyolcak" útilaput kötnének Reményi Károly talpára. Néhány tényt szeretnék azok figyelmébe ajánlani, akik meneszteni kívánják a zeneiskola igazgatóját Reményi urat. Reményi Károly egész életében a ZENÉT szolgálta, számára a zene csupa nagybetűvel írott szó volt Szabó Tibor mellett évekig ő volt a Balassa kórus másodkarnagya, s amikor a kórusvezető, Szabó Tibor leköszönt, Reményi Károly vette át a pálcát. Közben megszervezte a Városi Szimfonikus Zenekart - fellépési le­hetőséget adva a tanároknak és a tehetséges növendékeknek. A rend­szeres hangversenyek az ifjúság ze­nei nevelésének fontos részét adták - ezenkívül a zenebarátoknak is ő­szinte örömet szerzett. Mivel a régi zeneiskolában rossz körülmények között folyt az okta­tás, kiharcolta egy új zeneiskola fel­építésének lehetőségét. Ezt akkor tette, amikor ez még nem számított jó pontnak a városvezetés szemé­ben. Az új iskolát szinte saját kezé­vel építette, hogy minél több gyerek tanulhasson megfelelő körülmények között Kiváló zenei nagyságok kerültek ki a keze alól: Nitti Magdi, aki Nádor Magdolna néven vált ismertté az Operaház színpadán; s a tragikus kö­rülmények között elhunyt Csurja Tamás. Azoktól kérdezem, akik most el­lene fordultak: - Vajon akkor, mikor harcolni kel­lett a zeneiskoláért, mellette álltak-e? Részt vettek-e az esztergomi zenei élet megteremtésében, úgy, mint azt Reményi Károly tette?! Könnyű elégedetlennek lenni, amikor már a mű kész, és elzavarni a mestert - esetleges hiányosságai­ért - és beülni székébe, learatva az őt illető dicsőséget Nem vádolni kell, hanem segíteni, mellé állni, hogy a Zeneiskola igaz­gatójával és tanáraival együtt egyre jobban működjön és városunk lakó­inak javát szolgálja! Pappné Muzslai Zsitva Ágnes Az ESZTERGOMI VÁRMÚZEUM tisztelettel meghívja Önt és barátait SZÉKELY GÁBOR keramikus SZABADTÉRI KIÁLLÍTÁSÁRA . A tárlatot június 26-án, pénteken, 17 órakor - a Vármúzeum előtti téren ­Nagyfalusi Tibor ajánlja a művészetkedvelők és pártolók figyelmébe!

Next

/
Thumbnails
Contents