Esztergom és Vidéke, 1992

1992-03-27 / 11. szám

6 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 §81 Képviselők vélemény* Horváth György lemondásáról „Legyen ez olyan képviselői hozzászólásom, amivel még tartozom a testületnek." - így kezdte Horváth György azt a nyilatkozatát, amelyet legutóbbi számunkban közöltünk. Mint elmondta, azért szánta rá magát a másfél éves képviselői múltra is visszatekintő értékelésre, „hogy mindenből, ami arra érdemes, okulunk is." Amikor pedig lemondása közvetlen okához, a tavalyi költségvetés „zárszámadó" alkalmához érkezik, így fogalmaz: „úgy gondoltam, hogy itt meg kell állni. Ez az e^ész város életét meghatározó ügy." Szerkesztőségünk H.Gy. lemondását tekinti olyan alkalomnak, amelynél érdemes megállni, amelyből okulni lehet, amely tehát „meghatározó ügy." Ha nem is az egész város életére, de a testület működésére nézve bizonyosan. Alkalom lehet az egyéni lelkiismeret, a képviselői felelősségérzet számára, tükörként szolgálhat az önvizsgálathoz. Ezért kínáltuk fel hasábjainkat a testület minden tagjának; a véleményeket folyamatosan közreadjuk. Balogh Péter alpolgármester: Keserű szájízzel vettem tudomásul Horváth György képviselő lemondását. Keserű szájízzel először is azért, mert megbízatását - melyet közvetlenül választóitól kapott - egy olyan képviselő adta vissza, aki óriási helyismerete, a választópolgárok véleményének ismerete birtokában számos esetben tett hasznos kezdeményezést, módosított jó irányban határozatot, rendeletet bizottsági vagy testületi üléseken. Kiválásával szegényebb lett az önkormányzat egy döntéseket befolyásolni képes őszinte hanggal, színes egyéniséggel. Szájam ízét másrészt az keseríti, amivel Horváth György lemondását indokolja. Lehet ugyanis egyegy képviselőtestületi határozattal egyet nem érteni, lehet hibásnak, sőt rossznak ítélni a képviselőtestület, egy-egy bizottság döntését, a hivatali apparátus intézkedéseit, a polgármester (alpolgármester) utasításait, magatartását. Sok minden van, amivel én sem értek egyet Egy képviselőnek azonban, úgy gondolom, az is a feladata, hogy találja meg azt a módot és utat, amellyel igazságának érvényt tud szerezni. Bizonyos, hogy eme a megsértődés, a lemondás nem módszer. A leginkább pedig azért keserű a szám íze, ahogyan Horváth György lemondott. Tette ugyanis mindezt olyan nyilatkozatokkal kísérve, amelyekből - valószínűleg szándéka ellenére, de sajnos, mintha az is kiolvasható, kihallható lenne, hogy ... én mosom kezeimet, de egy olyan testületben, amelyik korrumpálódott (lásd: képviselők költségtérítése, tiszteletdíja), amelyik el nem végzett munkákéit utalványoztat pénzt, amelyik eltűri, hogy az intézmények pénzfelhasználása nem alapszik valós adatokon, amelyik kufár szellemű stb... egy ilyen testületben én nem veszek részt. Kedves Horváth György! Nagyon sajnálom lemondásodat, elismerve, hogy - mint bárkinek neked is jogod volt ehhez az egyéni döntéshez. Kérdezlek azonban: teljesen biztos, hogy jól tudod mindazt amit tudni vélsz? Annyira biztos, hogy újságban és televízióban, valamint úton-útfélen kétes hírbe keverj egy képviselőtestületet egy hivatali apparátust, hogy gyanúval kerítsd körül mindazokat, akik nem ugyanazt a „módszert", „megoldást" választották, amit te? - Hogy az amúgy is rossz közérzetű s nehéz helyzetben lévő állampolgárokat a szintén nagyon rossz helyzetben küszködő önkormányzat ellen hangold? Mindannyian tudtuk, hogy nem lesz könnyű a város működésének irányítása; igaz, azt sem gondoltuk, hogy ennyire nehéz lesz, ilyen összetett problémákat rejtő. Remélem, hogy ebből a bonyolult, nehéz feladatból nem csupán a kívülről való kritizálás hálásnak tűnő szerepét fogod felvállalni, hanem sérelmeiden felülemelkedve, azt a képviselőtestületet, amelyet most arra „ítéltél", hogy otthagyod, - továbbra is segíteni fogod. Nem önmagadért nem magunkért, - Esztergomért! Dr. Sólyom Olimpia (SZDSZ): - Sajnálom, hogy egy tisztességes, munkáját igen nagy alapossággal és felkészültséggel végző képviselőtársunktól kell búcsúzni. - Nagyon tetszettek felszólalásai. Ezeket sokan túlságosan részletezőnek tartották, de igazi, élő problémákat vetett föl, olyan dolgokat, amik igen fontosak a város életében. - A kisemberek gondjai is foglalkoztatták; körzetét szívügyének tekintette. - Az önkormányzat nehézségeit látva bizonyára más képvelőtársakban is felvetődött a lemondás gondolata, de aki e feladatot vállalta, az az örök harcot is vállalta, és azt, hogy sokszor egyedül marad véleményével. Sajnálom, hogy ízes mondatait már nem hallhatom, és én még remélem, hogy a közvélemény és képviselőtársai kérésére megváltoztatja elhatározását, hiszen rá ebben a testületben igenis szükség van. A képviselő körzetéhez tartozó Szent Anna Plébánia lapjában, a Kupolában olvasható az alábbi mondat: „A KUPOLA és olvasói ezúton is kifejezik állásfoglalásukat: Horváth György maradjon az önkormányzatban!" (7992. március 22-i szám) A Bamberger Nachrichten című lapban Gertrúd Glössner-Möschk szerkesztésében ismét teljes oldalon olvashatunk városunkról. Ebből az írásból adunk közre néhány részletet ,3amberget szoros kapcsolatok fűzik Esztergomhoz. Esztergom az osztrák Villach, a francia Rodez, az angol Bedford után a negyedik testvérváros. 1992. január 10-én pénteken írtak alá az erről szóló szerződést Nem véletlen, hogy mindkét város szorosabb, közös munkára vállalkozott. Habár a különbség nagynak látszik - Bambergben kereken 70.000, Esztergomban 32.000 lakos él - mégis sok a közös vonás. Ezek a kapcsolatok a messzi múltból táplálkoznak." „Az Esztergomról szóló kis ismertetés közelebb hozza olvasóinkat a városhoz, s talán még kedvet is csinál az odautazáshoz. Ez nem lehetetlen ötlet, hiszen városunk lakói közül már páran jártak ott, s megismerkedtek a várossal. A város igazi turisztikai látványosság." Művelődés: Esztergom - Bamberghez hasonlóan - régi iskolaváros. A sor elején a két főiskola található: a Vitéz János Tanítóképző Főiskolának 500 hallgatója van. Ott tanító- és óvónőképzés folyik. A Hittudományi Főiskolán 40 teológus hallgató tanul.. Középiskolákból gazdag a választék, összesen 4699 középiskolás diák tanulhat a közgazdasági, a finommechanikai, a gépgyártás és bányászati, az egészségügyi, a kereskedelmi és a vendéglátóipari szakokon. Továbbá hat általános iskola és tizenegy óvoda bővíti a sort. Az utóbbi években az hont ad. Nyaranta, júniustól augusztusig, az Esztergomi Várszínház nívós előadásokat tart. A város legfontosabb múzeumai: a Balassa múzeum, a Keresztény Múzeum, a Bazüika kincstára, a Vármúzeum, a Babits-emlékház. Ezenkívül könyvtárral, mozival, szabadidőközponttal szintén rendelkezik a város. S emellett kiállítások, koncerMit írtak rólunk Bambergben? idegen nyelvek és a számítástechnika oktatása előtérbe került Politika: 1990 szeptemberében városi válsztásokat tartottak. Ennek eredményeképpen koalíciós vezetés alakult lu. A választásokon a legtöbb szavazatot 32 %-ot a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) kapta. A szabaddemokraták (SZDSZ) és a fiatal demokraták (FIDESZ) 17-15 %ot nyertek. Kultúra: Esztergom életében jelentős helyet foglal el a zene. A zeneiskola - amely Németországgal szoros kapcsolatot tart fenn - 380 gyermek zenei fejlődését segíti. Szimfónikus zenekara is van a városnak. Kétévente nemzetközi gitárfesztiválnak is otttek, nemzetközi konferenciák bővítik a kulturális kínálatot Szociális ellátás: Esztergomnak ugyanúgy 800 ágyas kórháza van, mint Bambergnek. A kicsinyeknek két csecsemőotthon, bölcsőde biztosít helyet A két öregotthonban 160 nyugdíjasnak adnak szállást és ellátást. Ezenkívül a szellemi fogyatékos gyermekek otthona körülbelül 100 férőhellyel rendelkezik. Gazdaság: A városban örülnek, hogy novemberben megindul az autógyártás a Suzuki gyárban. Ott 1200 ember kap munkát. A városban összesen száz magánvállalkozó van. A cél: a privatizáció kiterjesztése. Az idegenforgalom szintén jelentős. Ez elsősorban a város történelmének, a műemlékeknek, szép fekvésének köszönhető. Az idegenforgalmi infrastruktúra még hiányos. A legnagyobb kívánság: Esztergom nagyon szeretné felépíteni a II. vUágháborúban felrobbantott Mária-Valéria hidat Ez összekötné Esztergomot Párkánnyal. Ez a város hetven éve Csehszlovákiához tartozik, de lakói magyarul beszélnek. Az újra felépült hídon bonyolódhatna le a kishatárforgalom, mely mindkét városnak előnyére válna. Történelem: Esztergom volt az első Árpád-házi királyok székhelye, így az ország első fővárosa is. Szent István a pápától Rómából kapta - külön kegyként - a koronát. A legenda szerint a „Bambergi lovas" Szent Istvánt testesíti meg, aki testvére, Gizella kezét ajánlotta föl II. Henrik császárnak. Földrajz: E tájról Ottó Bismark 1852 júniusában a következőket írta feleségének: „Nagy örömet okozott volna Neked ez az út Esztergomtól Pestig. Odenwald és Taunus szorosan összebújnak, s a köztük lévő helyet a Duna tölti ki." Bambergtől Esztergom körülbelül 750 kilométer távolságra fekszik. A bambergi újságból tallózta: P.I.