Esztergom és Vidéke, 1991

1991-01-18 / 2. szám

8 ESZTERGOM ES VIDEKE Próbálok európai lenni" - Beszélgetés Barcsay Tiborral Sokan ismerik Esztergomban. A legváratlanabb pillanatokban bukkan föl, ilyenkor hol idegenvezetőként járja az utcákat, hol pedig egy zsúfolt ülésteremből igyekszik kifelé, vagy - éppen hétvége lévén - skót juhászkutyáját sétáltatja. Ezúttal minthogy festőművész is - a műtermében „csíptem el" egy rövid beszélgetésre. - Nemrég tértél haza Esztergomba. Most merre jártál? - Észak-Franciaországban, Cambrai városában voltam öt napig, egy hivatalos küldöttség tagjaként. - Mi volt a látogatás célja ? - Cambrai testvérvárosi kapcsolatot szeretne kialakítani velünk, és ez egy ilyen előkészítő út volt. Ők mar jártak itt, most rajtunk volt a sor. - Hogyan fogadtak benneteket? - Rendkívül melegen, melegebben mint ahogy én a franciákat elképzeltem. Rengeteg szívélyesség van bennük. És itt nem csupán udvariasságra gondolok, hanem emberi melegségre is. De iróniára is hajlamosak jobban mint az olaszok, vagy a spanyolok. - Ezt miből gondolod? - A beszédükből! Majd minden újlatin nyelvhez konyítok egy keveset. És állítom, hogy minden nyelvnek más a jellege, a frazeológiája. Mert ha oroszul beszél az ember, akkor ösztönösen mélyíti a hangját. Ha pedig olaszul, akkor magasabb fekvésben beszél. Ilyenkor nem megy a magyaros tempó, hisz sokkal gyorsabb, pergőbb a ritmus... Biztosan rám is hatottak a nyelvek... -... és színesebbé tették az egyéniségedet! - Úgy érzem, valóban. Ettől inkább több az ember, mint kevesebb. Én még most „öreg" fejjel is tanulom a nyelveket, így próbálok ezzel is európai lenni. - Te mindenképpen európai vagy: Pécsett születtél, Ungváron nőttél fel, huszonöt éve élsz Esztergomban... Az édesapád családja erdélyi, az édesanyadé pedig kárpátaljai. Most Kárpátaljáról kérdeznélek... - Igen, a gyermekkoromat és az ifjúságom nagy részét Kárpátalján éltem le. Nagyon szeretem ezt a helyet, gyönyörű hegyvidék, csodás erdők. Szép várak, műemlékek, patinás városok. Tarkaság az etnikumban: ruszinok, magyarok, svábok, románok, szlovákok élnek itt. No és persze oroszok, de vannak kirgizek, lettek, grúzok is... - Tárgyilagos embernek ismerlek, véletlenül alakult így, vagy köze van ehhez a kisebbségi sorsnak is, amelyben felnőttél? - Ez a kisebbségi lét okozhatott volna egy olyan lelki traumát is, hogy most én lennék a legvadabb soviniszta, és gyűlölném a ruszinokat, ukránokat, oroszokat. De úgy érzem, hogy ez nagyon primitív lenne. Ezért nincs bennem semmiféle gyűlölet. - Ez talán köszönhető a nyelvtanulásnak és az utazásoknak is. E kettőn kívül még mit szeretsz? - Természetesen szeretek festeni. Azt viszont tudatosan kerülöm, hogy a saját képeimen rágódjak és elemezzem őket, tehát, hogy a művészettörténész szerepét játszam. De persze beszélhetek azért erről. - De nem ez a feladatod. Te megfested azt a képet... - ... Vagy megrajzolom. A többit tegye meg a kritikus, a művészettörténész, vagy a közönség. Nézd, amit csinálok, fogjuk rá, hogy az szürrealizmus. Úgy érzem, nevezhetjük annak. Egyébként az irodalomban is az abszurdot, a groteszket kedvelem. Kedvenceim: Ionesco, Beckett, Mrozek. Mindenképpen ez a stílusirányzat áll hozzám a legközelebb... Persze, nem zárkózom el semmitől, ami európai és értéknek számít. Balogh Béni A Prímás-szigetet keresztben átszelő Gőzhajó utca folytatásában 1945-ben egy ideiglenes hidat építettek. A szükségből telepített híd több mint tíz évig a helyén maradt és élénk gyalogos forgalmat bonyolított a hajóállomás és a város központja között. Az 1950-es évek végén, a Műszeripari Művek sporttelepének kiépülése után merült fel az a gondolat, hogy az ideiglenes hidat egy állandó, épített híddal cseréljék fel. A korabeli, mainál sűrűbb gyalogos forgalom alapos indokokkal szolgált az elképzelés megvalósításához. Ebben az időben a Dunakanyar felé induló lapátkerekes hajók mindig megteltek utasokkal, és a népszerű helyi focicsapat mérkőzéseire tódult a nép. A híd tervezését és építését a Városi Tanács megbízása alapján a Hídépítő Vállalat végezte el. A tervek már 1958. első felében elkészültek, de az építkezés elhúzódott 1960-ig. A tervezőknek, Laber Kornélnak és Kenderesy Jánosnak gyakran kellett Esztergomba utazniuk, hol az útban lévő platánok kivágása, hol a hibásan elhelyezett vasbetétek kényszerű helyreigazítása miatt. Nehézségeket okozott a hegesztett toldással tervezett betonacélok varratainak az ellenőrzése, a hatalmas mennyiségű beton bedolgozása, és a roppant súlyt hordozó állványzat megépítése a Duna medrében. A híd szerkezete lényegében ugyanúgy működik mint a Kossuth hídé és a Bottyán hídé. A partokon bebetonozott óriási ellensúlyok egyensúlyozzák a víztükör fölé ívelő konzolokat, azok pedig a közéjük függesztett részt tartják. A Béke híd a Bottyán hídtól alig különbözik a felületes szemlélő számára, ám az elemző mérnök összehasonlításában a Béke híd tökéletes vereséget szenved. A Bottyán híd üreges szerkezetű, könnyű és könnyed szerkezet, ezzel szemben a Esztergom hidjai A Béke híd Béke híd tömör, nehéz, a könnyedséget csak mímelő, lényegében hazug konstrukció. Ez az eltérés okozza azt, hogy míg az egyik a napjainkra megsűrűsödött járműforgalmat is jól viseli, addig a másik a saját súlya alatt is rogyadozik. Mit jelent ez a rogyadozás? Semmi esetre sem jelenti azt, hogy a híd összeomlásától kellene tartanunk. A tervező mérnökök a korabeli előírásoknak megfelelően, korrekt módon számították ki a híd teherbírását. A karcsú és nagy pillérközű gerendatartók lehajlásával - amit az imént rogyadozásnak neveztem - az építő szakma még elméletében is felületesen foglalkozott, és éppen a Béke híd esetéhez hasonló példák irányították az elméleti kutatás figyelmét erre a területre. A híd jelenlegi állapota siralmas. A karbantartás elhanyagolása miatt a betonban és a felület alatt feszülő betonacélokban oly mértékű korróziós folyamatok mentek végbe, amelyek már a teherbírást veszélyeztetik. Itt nem élhetünk azzal a Kossuth hídnál alkalmazott kényelmes megoldással, hogy a felvitt súlyt korlátozzuk, mert a gyalogosok súlya elenyészően kicsi a híd saját súlyához képest. Egyetlen megoldás marad, rövidesen pénzt kell áldoznunk arra, hogy e hidunk megmaradjon. Az utóbbi időben a híd forgalma megritkult, ami nem csoda. A foci népszerűsége elszállt a dicsőségével együtt, a hajóforgalom is megritkult, így kevés utas igyekszik a Gőzhajó utca felé. A pihenni vágyók nagyobb része a Bottyán hídon keresztül a szigeti parkolókig autóval megy, és a komptól érkező városlakók és idegenek is inkább a másik két hidat veszik igénybe. Tömören fogalmazva: kevés az időnk a sétára és pihenésre. A gazdaság megpezsdülése amiben hiszünk - megpezsdíti majd a híd forgalmát is. Besey László Kiiment Mihály KOMTERV KRÓNIKA 1921. január 1.: Pilismarót semmiféle más célra, mint a köznyomor enyhítésére adakozni nem fog. A román megszállás ugyanis teljesen tönkretette, a község kimerült, 186%-os pótadóval küszködik állapította meg a helyi képviselő-testület rendkívüli közgyűlése. 1921. január 1.: Az Esztergom és Vidéke megállapítja: „Nehéz anyagi viszonyok között küzdöttük végig az elmúlt évet. Küzdelmünk és áldozatkészségünkhöz az anyagi és erkölcsi erőt Esztergom város és szűkreszabott környékének megértő közönségéből merítettük." 1741. január 2.: Esztergom szabad királyi város tanácsa a katonaság téli elhelyezését tárgyalta meg. A parancsnok számára egy mázsa tehénhúst, három szapu búzát és két akó bort ajánlott fel a hadnagynak, lévén, hogy szállását eleve falun jelölték ki, 1 forintot adott. Az ajándékok célja az volt, hogy a katonákat tisztjeik rendben tartsák, a város lakosainak ne okozzanak felesleges problémákat. 1791. január 3.: A Helytartótanács az esztergomi xenodochium, szegényház és kórház felülvizsgálatát rendelte el. 1791. január 4.: A városi tanács tagjai felosztották egymás közt a céhek felügyeletét, ahogy ez II. József előtt is szokásban volt. Hersich János bíró felügyelete alá az alábbi céhek kerültek: német szabó, kőműves, mészáros, német kalapos, szíjgyártó. 1441. január 4.: Egy Vitány várával kapcsolatos peres ügyben Esztergom vármegyét hivatalosan Iasath György képviselte a határbeiktatáson. A szomszédok között tarjániSandrinus Benedek nevével találkozunk. 1841. január 8.: Esztergom város Tanácsa gazdasági kérdésekkel foglalkozott. 1921. január 9.: Az Esztergomi Ipartestületházalapjajavára a Magyar Király szálló nagytermében tánccal egybekötött színielőadást rendezett. 1961. január 10.: Az Esztergom Városi Tanács V.B. ülésén az esztergomi Bottyán János Mgtsz megerősítésével foglalkozott, földrendezési kérdések ' mellett döntést hozott az Aranyhegy beépítésével kapcsolatos tervről. 1791. január 11.: Esztergom város Tanácsa a Szloboda Ferenc elleni pert tárgyalta. 1921. január 11.: Az Esztergom és Vidéke jelenti, hogy a múzeum az Einczinger házból a Széchenyi téri Kollár házba költözködik át. 1966. január 13.: Pkz Esztergom Városi Tanács V. B. ülésén a városi kórház fejlesztési tervét fogadták el. 1741. január 14.: A szokásoknak megfelelően a városi magisztrátus előtt polgári esküt tett le Isfán János. 1841. január 14.: Esztergom Vármegye Nemesi Közgyűlése úgy döntött, hogy nem támogatja Zala vármegye kezdeményezését, hogy ne ítéljék el a vegyes házasságokat megáldó római katolikus papokat. Esztergom vármegye örökös főispánja az esztergomi érsek volt ebben az időszakban. 1841. január 17.: Esztergom Város Tanácsa kórházi bizottsági ülést tartott. MEGYEI LEVELTAR