Esztergom és Vidéke, 1991

1991-01-18 / 2. szám

8 ESZTERGOM ES VIDEKE MINDSZENTY JÓZSEF BÍBOROS HAMVAINAK HAZAHOZATALA Mindszenty József bíboros, hercgprímás, esztergomi érsek 1975. május 6-án bekövetkezett halála előtti napon, végrendeletéhez s^ját kezűleg a következőket írta: „Ha számkivetésben halok meg, temessenek el ideiglenesen a máriazelli kegytemplomban." Az 1973. november 17-én saját kezűleg írt végrendeletében ez szerepelt: „Ha Mária és Szent István országa felett lehull a moszkvai hitetlenség csillaga, vigyék testemet az esztergomi bazilikai sírboltba. Végrendeleti általános örökösöm a Mindszenty Alapítvány, az általam megállapított szabályzat szerint." Mindebből következik, hogy boldogemlékű Elődöm végakarata szerint a máriazelli sírhelyét ideiglenesnek tekintette. Továbbá, hogy a végrendeleti végrehajtó, a Mindszenty Alapítvány és így holttestének Esztergomba szállítása az Alapítvány döntésétől függ. A hazánkban bekövetkezett rendszerváltozás és személyének rehabilitálása lehetővé tette, hogy holttestét a végrendelet szerint Esztergomba hozhassuk. Ezért felvettem a kapcsolatot a Mindszenty Alapítvánnyal, mint végrendeleti végrehajtóval. Az Alapítvány 1990. október l-jén tartotta rendes ülését Rudolf von Habsburg főherceg elnök vezetésével, amelyre engem is meghívtak. Az Alapítvány az ülésen a következő döntéseket hozta: 1. Az elhunyt Bíboros végrendeletében megállapított feltételek teljesedtek, ezért holttestét az esztergomi Bazilikába kell szállítani. 2. A koporsót a Bazilika sírboltjában kell elhelyezni éspedig a bejárattal szemben középen. Ennek indoklása, hogy így teljesül a végrendelet. Az előteijesztett javaslatok közül - figyelembe véve a különböző szempontokat, - a helyszíni szemle alapján is ez bizonyult a legméltóbb- május 3-án, pénteken reggel rövid búcsúztatási szertartás után indul a menet - megállás nélkül - az esztergomi Bazilikába, ahol a megérkezés után ünnepélyes vecsernyét végzünk, - május 4-én, szombaton 10.30 órakor a Bazilika előtti téren „praesente cadavere" ünnepélyes mise lesz, majd ezt követően a koporsó elhelyezése a kriptában. Amikor mindezt tájékoztatásul közlöm, már most kérem a Paptestvéreket, hogy május 4-én minél RÉSZLETEK AZ ESZTERGOMI ERSEKI FŐHATÓSÁG KÖRLEVELÉBŐL (1990. V.) nak. - A kripta a hívek részére folyamatosan nyitva áll, hogy a sírt meglátogassák és leróják tiszteletüket. Végül a sírbolt oltára lehetővé teszi, hogy zarándokcsoportok misét tartsanak. - A szentté avatási postulator, P. Szőke János véleménye is ezt az elhelyezési módot látta alkalmasnak. 3. A temetés a halál évfordulójához kapcsolódjék. Mivel Magyarországon a szombati nap a legalkalmasabb a papoknak és híveknek, ezért az esztergomi temetés 1991. május 4-én történjék. Ennek megfelelően a teljes program a következő lesz: - május 2-án, csütörtökön délután ünnepélyes mise lesz a máriazelli bazilikában, többen jöjjenekel híveikkel együtt Esztergomba. Az Esztergomi Főegyházmegye kiemelkedő főpásztorának fejezzük ki azt a tiszteletet és megbecsülést, amelyet halálakor nyilvánosan nem adhattunk meg. Egyben körlevélileg is közlöm, hogy az egyházi előírásoknak megfelelően már évekkel ezelőtt elkezdődött a kanonizálási eljárás. A hivatalosan kinevezett postulator P. Szőke János szalézi atya. (Címe: D-6240-Königstein 1. Pf. 1209) Az eljárás első szakasza az erények hősies gyakorlásának az igazolását és az imameghallgatásokat gyűjti össze. Aki vallomást tud és óh^jt tenni a kanonizációs eljárással kapcsolatban, jelentkezzék közvetlenül a postulátornál, vagy az Érseki Hatóságnál. PAPALATOGATAS ELŐKÉSZÍTÉSE Készül egy ének- és imafüzet, mely azokat az énekeket és imádságokat tartalmazza, melyeket a pápával való találkozás alkalmával, a gyülekezések alatt és a szentmiséken fogunk énekelni. A füzet megjelenése után a plébániákról jelentkezett hívek arányában szétküldjük a plébániákra a füzeteket, melyeknek 30 Ft lesz az ára. A papi és szerzetesi találkozó Esztergomban lesz. Ennek programja elkészült: augusztus 16-án, du. 4 órakor az egybegyűlt Oltártestvérek együtt misézhetnek a Szentatyával, a Bazilika előtti téren felállított oltárnál. A közelmúltban megalakítottam az Előkészítő Bizottságot, mely már elkezdte munkáját, hogy méltó módon kerüljön megrendezésre ez a találkozó főegyházmegyénk központjában. Amint a szétküldött felmérőlapon jeleztem, ezen a találkozón a Bazilika előtti tér befogadóképességének arányában, részt vehetnek majd a hívek is, elsősorban Esztergomból és környékéről. Az iQúsági találkozó szervezését az egyházmegyében Blanckenstein Miklós lelkész úrra, a Főegyházmegye ifjúsági referensére bíztam. A Főegyházmegyei Hivatalhoz beérkező kérdőívek adatait továbbítjuk a szervezőkhöz. Újra felhasználom az alkalmat arra, hogy kéljem a Paptestvéreket, buzdítsák a fiatalokat, hogy minél nagyobb létszámban jelentkezzenek erre a találkozóra. A találkozó helyének kiválasztása a jelentkezők létszámától függ. Január 8-án a városháza zsúfolásig megtelt nagytermében, az oktatási bizottság ülésén egyetlen napirendi pont szerepelt: a Kossuth iskola helyén létesítendő katolikus iskola ügye. A koncepció előterjesztője, dr. Kiss Rigó László, a Szent Anna plébánia káplánja volt. Elképzelése szerint a Kerektemplom mögötti épületben (hajdan a Szatmári Irgalmas Nővéreké) és a Hősök téri iskolarészben (hajdan községi tulajdon) létesülhetne a város katolikus általános iskolája, amely egyben szociáliskaritatív központ is lenne. Szerinte a beiskolázással sem lenne gond, hiszen a városnak eme részén sok a katolikus család, de máshonnan is járhatnának ide gyerekek. Az előzetes felmérések szerint nagy részük amúgy is maradna. A felső tagozathoz egyelőre nem kívánnának hozzányúlni, csupán az első három osztály kerülne egyházi kézbe. A jelenlegi tantestületből négy főt szeretnének átvenni; az induló évben pedig tizenhármat Mi lesz veled, katolikus iskola? kívánnak alkalmazni. Kérdés: mi lesz a jelenleg ott tanítókkal? Az ő elhelyezésük - Kiss Rigó László szerint - nem az egyház feladata, de bizonyára lehetne humánus megoldást találni. S végül az sem közömbös, hogy az egyház szépen felújítaná, felszerelné az amúgyis renoválásra szoruló épületet. Az önkormányzat ennek csak örülne, hiszen nem lenne rá pénze. Érdi Ildikó, a Kossuth iskola igazgatónője szerint a tantestületet derült égből való villámcsapásként érte a hír. Mi lesz az iskolánkkal, a gyerekekkel, a pedagógusokkal? - kérdezték egymástól. Egyáltalán: mennyire kérdezték meg a szülőket? A bizonytalan helyzet miatt több szülő el akarja vinni a gyerekét. Ez a lépés egy hagyományokkal rendelkező iskolaközösség szétrombolását jelentené, s számos gyötrelemmel járna. Dr. Könözsy László polgármester szerint a tervezet túlságosan is fölkavarta a kedélyeket. Rigó úr javaslata egyelőre csak tervezetként szerepel az oktatási bizottság napirendjén. Az önkormányzat mindenképpen a törvények szerint fog eljárni, s azon lesz, hogy egyetlen pedagógus se veszítse el állását. Reisz Péter, a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium igazgatója figyelmeztetett: Az egyház csak a jogait követeli vissza. Több volt esztergomi iskolája közül csupán egyre volna szüksége. Bár nagyon jól tudják, a változás kínokkal is jár, de a városnak mindenképpen szüksége van egy katolikus általános iskolára. Varga Péter művelődési osztályvezető szerint a város nyolc iskolánál többet nem bír el. A Kossuth iskola gondja egy spontán vándorlással bizonyára megoldódik. Az innét elmenő padagógusoknak fel lehet ajánlani a másutt felszabaduló helyeket. Balogh Akosné, a Pedagóguskamara városi elnöke szerint itt négy érdek ütközik: a szülőké és a gyermekeké, az önkormányzaté, az egyházé és a Kossuth iskola pedagógusaié. A legnyugtalanítóbb azonban az idő rövidsége, hiszen március elején kerül sor a beiratkozásokra. Az átmenetnek részlegesnek és fokozatosnak kell lennie. A pedagógusok átvétele ügyében pedig kompromisszumra van szükség. Bánhidy László, a bizottság elnöke összefoglalójában a pontos és részletes előkészítésre hívta fel a figyelmet. A szülők és a pedagógusok véleményét pedig részleteiben is meg kell ismerni, s csak azután dönthetnek. (sj.)