Esztergom és Vidéke, 1991

1991-02-15 / 6. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE - Igazgató úr, Ön a rossznyelvek szerint álláshalmozó... - Az utóbbi évtizedekben nem volt divatos, hogy egy kórház­igazgató egyben gyakorló orvos is legyen. Praxis nélkül nem lehet igaz­gatni. S hogy képviselő vagyok, az­véleményem szerint - a kórháznak és a városnak is javára válhat. Egyébként le akartam mondani a Magyar Üzemegészségügyi Tudo­mányos Társaság főtitkári tisztéről, ami nagyon megtisztelő volt, de munkát is jelentett. A testület azon­ban egyhangúlag ellenem szavazott, s nem engedtek lemondani, inkább szervezőtitkárról gondoskodtak. A városi egészségügyi osztály vezető­je pedig nem én vagyok, hanem dr. Mersány Géza. - Mivel lapunk az új városi kép­viselőket is bemutatja, kérem, Ón is mondjon néhány szót magáról. - 1936-ban születtem, régi esztergomi családból származom. A gimnáziu­mot még a bencéseknél kezdtem, de már az Ist­vánban fejeztem be. Az egyetem elvégzése után ide, a városi kórházba jöt­tem vissza segédorvos­nak. Később körzetben, majd üzem­orvosként dolgoztam. A Labor MIM-ben 26 éve vagyok üzemor­vos. Később kórházigazgató-helyet­tes lettem. Tudományos publikációim az ipa­ri toxikológiáról, a foglalkozási ár­talmakról, valamint ezek megelőzési lehetőségeiről íródtak. Magyaror­szágon az elsők között kutattam a forgómechanikájú gépek vibrációs ártalmait. Feleségem harminc éve a munka­társam, ő az asszisztensem. Két gyermekem van, az egyik orvos, a másik belsőépítész-iparművész. - Mi a hobbya? - A munkám a hobbim. - Milyen az Esztergomban élő emberek egészsége? - Konkrét, Esztergomra vonatko­zó adatokkal nem rendelkezem, de a megyeiek - az ipari jelleg miatt ­rosszabbak az országosnál. Egy biz­tos, a 45 és 55 közötti férfiak halálo­zási aránya ma már megközelíti a 2. világháború idejének szintjét. Kórházunk ma is felemás helyzet­ben van. Városi intézményként szá­mos megyei feladatot is ellátunk, megfelelő háttér nélkül. E felemás helyzet megváltoztatását tekintem fő feladatomnak. S ami még szem­betűnő: a szociális férőhelyek hiá­nya. Ma már nem jellemző az együtt­élő család. Azok szociális funkcióit jórészt az egészségügynek kell át­vállalnia, pedig egy nyugdíjasház sokat segíthetne. Az időskorúak ellátásán kívül a megelőzést tekintem másik fontos feladatomnak. Vallom, hogy a la­kosság rossz egészségi állapotáért csak 20 százalékban felelős az egészségügy. A többiért a káros élet­mód. - Kérem, sorosa fel a kórház neuralgikus pontjait! - A röntgenépület a város és a környékbeli üzemek önzetlen segít­ségének köszönhetően rövidesen el­készül. Felszerelésére a kanadai ma­gyarok elnöke, Timár úr tett ígéretet, de pénz még nem jött. Ezenkívül az önkormányzat közvetítésével egy megyei pályázatra is neveztünk. Célként a röntgen befejezését jelöl­Kórház a város szívében Beszélgetés dr. Sinka Gáborral, a Kolos Kórház orvosigazgatójával, üzemi főorvossal, a képviselő-testület tagjával... A volt szovjet laktanyában, min­den valószínűség szerint, megkap­juk a nemrég elkészült katonai kór­házat. Oda egy szociális otthont és egy elfekvőt gondoltunk, de a felté­teleket meg kell teremteni. Ezáltal itt, az „anyaépületben", az ágyakkal jobban tudnánk gazdálkodni. - Mi lesz a kápolna sorsa? - Fölajánljuk az egyháznak, de mindegyik felekezet számára. Ter­vezését Kund Ferenc térítésmente­sen vállalta. A vállalkozók pedig je­lezték, hogy gondoskodnának a fel­újításról. A pápalátogatás idejére szeretnénk rendbehozni. Az egyházzal igen jó a kapcsola­tunk. Az ország kórházai közül első­ként - 1988 karácsonyán - itt tartot­tak szentmisét. Azóta ezek rend­szeressé váltak. A kórház lelkésze, Bozóki István pedig nagy buzgalommal végzi papi teendőit. - A megyében - ál­lítólag - itt a legala­csonyabb az orvosok fizetése... tük meg. - Április elején minden­képpen átköltözünk az új épületbe. Ha másképp nem, a régi berendezé­sek egy részével. A patológia rendkívül leromlott, lepusztult. Már nem is szabadna mű­ködnie. A kórház saját felújítási ke­rete terhére hétmillió forintot költ e célra. A felújítási keret Esztergom, Dorog, Nyergesújfalu térségére: ki­lenc millió forint. Tehát ez évben felújításra csak közvetlen életve­szély elhárítása esetén - például alá­ducoláskor - kerülhet sor. A befeje­zésről még nem nyilatkozhatok, hi­szen a városnak sincs költségvetése. A mosoda ügye húsz éve a sürgő­sen megoldandó feladatok közé tar­tozik. Alagsori elhelyezése miatt azonban felújíthatatlan. Oda az új, magas építésű mosócentrifugák egy­szerűen nem férnek be. Az elavult gépek alkatrészeit csak egyedi gyár­tásúakkal pótolhatjuk. A jelenleg is működő gőzmángorlónk - levéltári adatok szerint - már 1938-ban selej­tezésre volt ítélve. A mosoda ma alá­dúcolt bányajáratra emlékeztet. A gyógyszertár szintén egy, e cél­ra alkalmatlan alagsori helyiségben található. Egyelőre gondolkodunk, mit lehetne tenni. A fertőző - szerencsénkre - nincs túlságosan kihasználva. Ide egy in­fektológiát tervezünk. - Azért így kerek perec nem lehet kije­lenteni, de tény, hogy a megyei kórháztól szépen elmaradtunk, noha hét orvo­sunk megyei szakfelügyeletet is el­lát. Tehát a feladatok megyei szintű­ek, de a fizetések városiak... - Egy japán kapcsolatról is hal­lottam... - A Suzuki cég az Autókon szem RT. révén kérte, hogy dolgozóinak egészségügyi ellátása a Labor MIM üzemorvosi rendelőjében történhes­sen. Ellenértékként segítenek a mű­szerezésben. Mivel oktató kórház is vagyunk Japán - az egészségügyi minisztéri­um közvetítésével - kétszázezer dol­lár értékű műszer vásárlására adott fedezetet, sőt: három angolul tudó fiatal orvosunk is elmehet egy tanul­mányútra Japánba. - Milyen a kórház és a város kapcsolata? - A városnak és az önkormányzat­nak is magáénak kell éreznie a kór­házat, nem szabad magára hagyni. Én személy szerint nagy szeretettel viseltetek a város népe iránt. Azt sze­retném, hogy valamennyi orvos munkájával elégedettek legyenek, s bizalommal forduljanak hozzánk. Sebő József STATISZTIKA '90 (A zárójelben lévő számok az 1989-es adatok) A Vaszary Kolos Kórházban 1990-ben 1086 (1082) újszülött látta meg a napvilágot és 617 (675)-en haltak meg. A Kórházban 699 ágyon 14689 (14860) beteget gyógyítottak. Az átlagos ápolási idő 13 (13) nap volt. Az ágykihasználás pedig 73 (73)%. A besorolás szerinti bérekről: Az I. munkaköri csoportban 194 orvos dolgozik 16919 Ft átlaggal. AII. munkaköri csoportban felső­fokú végzettségű nem orvosok tar­toznak nyolcan 16625 Ft átlagbérrel. A III. csoportban 1 műszakban dolgozó nővérek 436-an vannak 8939 Ft-tal, a 3. műszakban dolgozó 325 főnek 9259 Ft az átlagbére. A IV. csoportban 52 gazdasági dolgozó 9943 Ft-os átlaggal. Végül az V. csoport (műszak dol­gozói, ill. az osztályos takarítónők) 331-en vannak 6377 Ft havi fizeté­sért. Matematikailag ez azt jelenti, hogy a Vaszary Kolos Kórházban dolgozik 1345 ember 9628 Ft átlag­fizetésért. A fenti statisztikai adatok kiraga­dottak és inkább a figyelemfelkeltést szolgálják. A jövőben szeretnénk bi­zonyos időközönként a kórház sta­tisztikai adatait közzétenni, esetlegesen az illetések magyarázó, magyarázkodó kommentárjaival együtt. (KÓR-LAP, 1991/2 szám) VIABONA - ALAPÍTVÁNY Az esztergomi Vaszary Kolos Kór­ház Simor Intézetének munkatársai Via Bona, „Vissza az Életbe" névvel alapítványt hoztak létre. Az alapítvány célja a társadalmi be­illeszkedési zavarokat kezelő komplex terápiás rendszerek, szocioterápiás szakmai programok támogatása. Élet­mód-életminőség preventív progra­mok finanszírozása. Az alapítók tisztában vannak azzal, hogy a men­tálhigiénés szolgálatok költségvetési gondjait pusztán alapítványok létre­hozásával nem lehet megoldani, de szükségesnek tartják minden olyan le­hetőség megteremtését, mely emberi sorsok, életutak felemelését szolgálja. Az alapítvány létrehozói kérnek min­denkit, akiknek fontos társadalmunk polgárainak lelki egészségének meg­előző védelme és gyógyítása, hogy tá­mogatásukkal járu^anak hozzá e nagy társadalmi jelentőségű szakmai célkitűzés megvalósításához. Az alapítvány számlaszáma: Buda­pest Bank Esztergomi Fiókja 366-10363

Next

/
Thumbnails
Contents