Esztergom és Vidéke, 1991

1991-01-18 / 2. szám

ALAPÍTTATOTT 1879-BEN ESZTERGOM ES VIDEKE TÁRSADALOM * POLITIKA * MŰVELŐDÉS * HELYISMERET * IDEGENFORGALOM 1991. JANUÁR 18. * 2. SZÁM * ÁRA: 19,50 Ft A polgármester mosolya Új polgármesterünk szeret moso­lyogni. Egyesek szerint túlságosan is sokat. De mi rejlik e mosoly mögött? S vajon ugyanilyen örömteli arccal távozik-e hivatali székéből, ha majd utódjának átadja? Lesz-e ereje kive­zetni a várost a mostani kátyúból, s ha nemis aranykort, de valamiféle föllendülést hozni. Egyáltalán: mi­lyen ember az új polgármester, s mit várhatunk tőle? Új polgármester, új stílus. S a stí­lus, maga az ember. Ha a város első emberéről van szó, akkor ez nem csak a városháza falait hatja át, ha­nem a polgárok arcán is megjelenik. Most - jobb híján - mindenki csak találgat, kóstolja, körbeszimatolja az új polgármester személyét, s megfo­galmazódnak az első sztereotípiák: - E mosoly mögött diktátor-hajlam rejlik. Már a fél városháza fél tőle. - A polgármesterséget csak ugró­deszkának tekinti, s onnét a Suzuki­hoz akar dobbantani. - Végre valaki kézbe veszi ezt a várost! - Igaz, hogy kemény fiú, de ilyen kell ide! - Ez csak afféle amerikai mosoly, ami ma már a közéletben való forgo­lódás alapfeltétele. - Jó lesz, ha időnként visszanéz: követik-e? - Egyáltalán: hogy került ide, hi­szen 30 éve nem itt lakik? - Én bízom benne, aranyos fiú! - Közvetlenség, melegség árad be­lőle; ezzel már sokakat megnyert. E gyűjtést ki-ki folytathatja a ma­ga ismerettségi körében, bár lesz, aki visszakérdez: Miért, ki az új polgár­mester?... Én a magam részéről csak azt kí­vánhatom, hogy a pénteki nevetést ne kövesse vasárnapi sírás. A polgár­mester úr erre bizonyára azt vála­szolná: Az nevet igazán, aki utoljára nevet. Úgy legyen! Megkérdeztük dr. Könözsy Lászó polgármestert: lesznek-e helyi adók? - A helyi adókkal kapcsolatos el­képzeléseimet nemrég vitattam meg képviselő-társaimmal. Rendkívül fontosnak tartom, hogy ezekkel az előzetes elgondolásokkal a város la­kossága is megismerkedjen, hiszen mindannyiunk húsba vágó gondjáról van szó. Mindenekelőtt célszerű lett volna, ha a kormány valamiféle előzetes tájékoztatót jelentet meg. így félő, hogy e rendkívül alapos előkészítést kívánó feladatra kevés lesz az időnk. Tehát abból kell kiindulnunk, hogy az önkormányzat kezében nincs semmiféle törvény, vagy vég­rehajtási utasítás, melynek birtoká­ban tervezni lehetne. Ennek ellenére már most igyekszünk fölkészülni. Mit jelent ez? Először az adminisztrációval kell előkészülnünk, azaz jelenleg a va­gyonokat vesszük számba. E fel­adatra számítógépes rendszert is al­kalmazunk. Másrészt: az adó mértékének valamiféle alacsony ­10-20%-os - szintjén elvégzünk egy reprezentatív próbafelmérést, mely­nek révén azt szeretnénk megtudni, hogy mennyi bevételhez jutunk. Egyáltalán: az így befolyó összeg segít-e Esztergom égető gondjainak megoldásában? Itt elsősorban a csa­tornázásra, az utak állapotára és a gázprogramra gondolok. Továbbá: még ezek az alacsony százalékos adók is jelentős mértékben befolyá­solhatják a lakosság egyes rétegei­nek életszínvonalát, amire tekintettel kell lennünk. Ezen információk alapján meg tudnánk határozni azt az adósávot, amit a lakosság teherbíró-képessége még elvisel, de a városon is hatható­san segít. Ha úgy látjuk, hogy csak a városlakók közérzetének romlását eredményezi, akkor még meggon­dolhatjuk: bevezessük-e, illetve mi­lyen mértékben és mikortól? Az előkészítéshez több hónap szükséges. Ha átcsúszunk a második félévbe, akkor csak a második félév­re vethetjük ki az adót, tehát a felét. Én csak azt mondhatom: most még nem eszik olyan melegen, mint főz­ték! Az adónak az is célja, hogy a „nem mozgó vagyonokat" mozgásra kész­tesse. Ugyanakkor a városnak is ér­deke, hogy a parlagon heverő földek kihasználatlan épületek hasznot ho­zó, értékképző tulajdonná váljanak. A helyi adó ilyen óvatos, körülte­kintő bevezetésével a képviselő-tes­tület nagy része egyetértett. Természetesen nagyon sok múlik azon, milyen törvény születik. Adó­csoportunk minden esetre megkezd­te a felkészülést... (sj.) Sebő József - Mit tett eddig a város érdekében? - Az országos ügyek fontossága mi­att a város érdekében még nem volt módom felszólalni. Elsősorban a bi­zottsági munkákra koncentráltam, te­hát nem az ülésteremben fejtettem ki tevékenységemet. De: Ugrin Emesé­vel közösen interpelláltunk a megyei jogú városi cím ügyében. - Az Eszter­gomban létesítendő közép-európai egyetem dolgában Mécs Imrével és Dornbach Alajossal tárgyaltam. Dorn­bach Alajos, aki a Soros Alapítvány kuratóriumának is tagja, támogatásá­ról biztosított. Ugrin Emesével a közelmúltban hosszabban beszélgettünk arról, ho­gyan, mely területeken tudnánk együtt dolgozni. Ő mint kormánypárti képvi­selő közelebbi kapcsolatban áll a mi­niszterekkel, államtitkárokkal, ennek ellenére a környezetvédelem, a tájre­habilitáció ügyében közösen kell fel­lépnünk. Jártam a japán nagykövetnél is. Vele másfél órát tárgyaltam arról, miként segíthetné a japán tőke Esztergomot ­a Suzukin kívül. Itt elsősorban a kór­ház új radiológiai osztályának orvos­technikai felszerelésére gondoltam. Mint kiderült, a nagykövet úr „ké­szült belőlem", tudta, hogy orvos va­gyok s hogy milyen bizottságban dolgozom. Á beszélgetés során még Esztergom egészségügyi adatait is kér­dezte. Megígérte, hogy a japán-ma­gyar kormányközi megbeszéléseken, melyek egyik témája az egészségügy lesz, Esztergomra is felhívja a japán szakértők figyelmét. Egyébként Sur­ján László miniszter úrnak is elmond­tam: Esztergom egészségügyéért fogok lobbyzni. A nyár folyamán a pápai nunciusnál is jártam. Vele a pápalátogatásról be­szélgettem. Az akkori nyilatkozatok­ból az derült ki, hogy a pápa nem mond misét Esztergomban. A nuncius urat arra kértem, járjon közben, hogy e terv megváltozzék, ő konkrétumot nem ígért, csak azt, hogy közvetíteni fog. - Mi volt a legnagyobb sikerélmé­nye? - Van egy esztergomi család, ame­lyik nehéz helyzetben él: tizennyolc éves halmozottan fogyatékos gyer­meküket rossz anyagiak közepette ne­velik. Számukra, a Merkúr vezér­igazgatója segítségével, sikerült az ő igényeiknek megfelelő személygép­kocsit szerezni, még az áremelés előtt. - Mit üzen választóinak? - Tudomásul kell vennünk, hogy egy-két igen nehéz év előtt állunk. Ez az időszak kedvez azoknak, akik a szo­ciális feszültségeket kihasználva a ve­zetés ellen ingerlik az embereket. Tudnunk kell, hogy a demagóg igehir­detők az ígéreteken kívül semmit sem tudnának tenni, s csak a diktatúrára hajlamos csoportok malmára hajtanák a vizet. A társadalom az erőszakos megoldásokat nyilvánvalóan nem tá­mogatná, de a zavarkeltés elég volna ahhoz, hogy anarchia alakuljon ki az országban. - S ha már üzenhetek, arra kérem választóimat, hogy elsősorban szűkebb környezetükre figyeljenek oda. Nehéz helyzetbe került embertár­saink közöttünk élnek. Apró adomá­nyokkal, meleg emberi szóval sokat segíthetünk. Eljött a türelem, a szoli­daritás ideje. Áz előző korszak ezt ki­ölte belőlünk, mégis ez az egyetlen mód, hogy megőrizhessük lelki egész­ségünket. (s-j.)

Next

/
Thumbnails
Contents