Esztergom és Vidéke, 1991

1991-11-15 / 41. szám

5 ESZTERGOM ES VIDEKE t Múzeumábjy is csak „trükkel" csinálhattunk kíaílítást „7"-ek címmel, mint egy TIT-előadásnak illusztrációit svihánkolva a falakra. Vajda volt a pajzsunk, de kiállított Jakovits József, Barta Lajos, Rozsda Endre, Anna Margit, Komiss Dezső, Gadányi Jenő és e sorok írója. Pestről tömegek utaztak Esztergomba, hogy a nyolc szűk esztendő után lássanak valami mást, mint amit az akkori hivatalos művészpolitika engedélyezett. Gadányi Jenő meghalt, Jakovits, Barta Lajos és Rozsda Endre máshol keresték és találták boldogságukat. Anna Margit, Komiss és én itthon dolgozunk, és gondolom, szakmai megbecsülésünk mindhármunknak erőt adott a továbbiakhoz." (Életrajzi törmelékek. Magvető, 1984., XVÜ.157. o.) A középkori történeti kutatással és régészettel foglalkozó Zolnay Lászlót meglepte és sokat foglalkoztatta a Hetek szokatlan és gondolatébresztő kiállítása. Végül egy művészetfilozófiai tanulmányt írt a modern művészetről, mint társadalmi jelenségről. Természetesen ez az írás a következő években sem találhatott kiadóra. A kézírat feltehetően Zolnay hagyatékában lappang. Mucsi András IfVl UTA'fcA Az Esztergomi Művészek Céhe ezév tavaszán kezdte bontogatni rügyeit; őszre lombot is hajtott - működésének alapszabályait -, és ami a legfontosabb: meghozta első termését. Október 23-ún ugyanis megnyílt 18 művész mintegy félszáz alkotásából összeállított bemutatkozó kiállításuk. Helyet a Szabadidő Központ adott, mégpedig nem csak alkalmit, hanem állandót is. Az előcsarnokban látható kiállítás (amelyet Mucsi András művészettörténész nyitott meg) december l-ig, a Zöldház 10-es számú helyisége viszont - mint a Céh Galériája folyamatosan várja a képző-, foto- és iparművészet barátait: érdeklődőidet és vásárolni szándékozókat egyaránt. A kiállító Céh-tagok névsora: Andráskó István, Balla András, Barcsai Tibor, Bárdos Anna Mária, Földes Vilmos, Furlán Ferenc, Kaposi Endre, Kókay Krisztina, Kollár György, Noway László, Mudrák Attila, Szentessy László, Székely Ildikó, Tamási Péter, Vass Kálmán, Vertei József, Végvári I. János és Vieszt József. N.T. Az egy esztendeje elhunyt Kákonyi Asztrikról kívánunk megemlékezni egy vázlatos pályakép itt közölt részleteivel. (A teljes írás a fenti címmel a Hitélet c. vajdasági folyóirat ezévi 2. számában jelent meg.) Kákonyi Asztrik 1952-tol haláláig a ferencesek esztergomi rendházának tagja volt, ha néhány évet külföldön is töltött, hét esztendőt pedig pilisszentléleki magányában elhúzódva. Mindig mindenhol hite és tehetsége alkotó sugallatát követte. Szűkebb pátr iánkban (hogy csak ezzel egészítsük ki a cikk felsorolását) szintén az ö műveit őrzi Esztergom ferences rendháza, a szent györgymezei templom és a szociális otthon kápolnája, továbbá Tát, Tokodaltáró, Máriahalom, Dad plébániatemploma. Katolikus íróként - meditációival, verseivel - is alkotott maradandót. Néhány héttel haláka előtt, a bécsi ferencesek gondozásában jelent meg egy gyermekeknek szánt füzete; ennek magyar változata pedig idén februárban (Elmélkedések a rózsafüzér titkairól). A kis összeállításban 15 színes rajzához egy-egy újszövetségi bibliarészletet, valamint „képmeditációt" és imádságot illesztett. (Az előbbieknek ő maga a szerzője, az utóbbiakai főként Assisi Szent Ferenc műveiből és a Babits Mihály fordította középkori himnuszok közül válogatta.) - N.T. Dr. Kákonyi Asztrik ferences áldozópap 1990. mindenszentek ünnepén fejezte be e világi küldetését.(...) Asztrik atya 1923-ban az Imre nevet kapta a keresztségben.(...) A fiatal szőlővessző fejlődését Isten kegyelme a mélyen hívő csládban és a kalocsai jezsuiták gimnáziumában biztosította. A fiatalember érettségi után építészmérnöknek készült a budapesti egyetemen. 1945-ben hallja meg a hívást, hogy Szent Ferenc rendjében osztatlanul Istennek szentelje életét. Még teológus hallgató, amikor 1950-ben a kommunista diktatúra bezárja a rend kapuit. Nagy próbatételek következnek, melyeket betegség súlyosbít. 1951 pappászentelésének éve.(...) Istentől kapott tehetségét teljesen Isten dicsőítésének és az igehirdetésnek a szolgálatába állította. Nem végzett képzőművészeti akadémiát, mint nővére, Konstantina kalocsai iskolanővér, aki már a 30-as évek végétől reszt vagy a megdicsőült Megváltó körül sejtetni engedi Isten országának boldogságát, amely Igazság, Béke és Öröm a Szentlélekben, vagyis a Szeretetben. Első falképén, 1962-ben, Piliszszentléleken tárult fel először a Szentlélek mindent magával ragadó, mindent betöltő, meleg szeretetének sokszínű, tüzes áramlása, körkörös sodrása. A pilisi hegyi falu kis templomát, amelyet Asztrik atya üvegablakai és falképei teljesen megújítottak, a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának órájában szentelték fel újra. Az itt elinduló művészi munkásságának fontos célkitűzése volt a zsinati tanítások hirdetéHITÜNK LÉGFŐBB IGAZSÁGAINAK llllltli FESTŐJE országosan ismert egyházi képzőművész és bátyja, István, a neves szobrász, akire mindig nagy tisztelettel nézett föl. Ó pap volt, és semmi más. A II. Vatikáni Zsinat tanításainak lelkes hirdetője életével, szavával és művészetével. A magyarországi templomok új liturgikus tereinek úttörő tervezője. S e megújított templomok falára a hitünk legfőbb igazságainak meggyőző vizióit festette. Festményei földi életünk egyetlen feladatában kívánnak segíteni, hogy rátaláljunk Istenre. A képek alsó részén gyakran látunk sötét, tüskés bozótot, amely földi életünket jelzi, ahová felülről beárad Isten kegyelmének fénye.(...) A fénylő sárgák, fehérek és pirosak káprázatos sugárzása a Kese, képi megfogalmazásban. Megközelítőleg ötven templomot újított meg, közülük csak néhányat sorolunk fel. Mindenekelőtt az esztergomi érseki palotában a prímás magánkápolnájának csodálatos vizióit kell megemlítenünk, az esztergomi szemináriumi templom Nyolc boldogság című képsorát, Dorog, Sárisáp, Nagysáp, Nyírderzs, Egerszólát, Dusnok, Hodász, Nagybajcs képeit és üvegablakait, a szentendrei ferences gimnázium kápolnájának szentélyfalát a Szent Ferenc stigmatizációjával, az ebédlő, a könyvtár és az épület több, mély látomást megörökítő képét. Budapesten, a Bécsi út 175. sz. alatti Szalézi kápolnában a Tábor-hegyi színeváltozást, Jézus isteni dicsőségét villantja fel, a tabernákulumot mint Isten szeretetének lángoló tűzhelyét mutatja be, majd az ide vezető keresztutat jeleníti meg. A pasaréti ferences templom keresztútja éppen úgy, mint a többi megrendítő keresztútképsor, a feltámadás dicsőségével végződik. 1971 -72-ben Amerikába hívják egykori esztergomi rendtársai, hogy a New Brunswick-i magyarok Szent László-templomát varázsolja újjá.(...) Élete utolsó nagy művei az 198588-ban épült győri Szentlélek-templom üvegablakai és falképei. A kétszintes templom a Szentlélekben újjászülető kereszténységünk ékesszóló bizonysága. Ezt elsősorban Asztrik atya mély, meleg, tüzes színekkel világító ablakképei sugározzák. Az altemplom főhelyén a dicsőségesen feltámadott Krisztust láttató alkotását Szent Mihály és Ráfael arkangyal és a Nyolc boldogság Mennyországát idéző táblaképek veszik körül.(...) Dr. Prokopp Mária