Esztergom és Vidéke, 1991

1991-11-15 / 41. szám

mányzat illetékességi területén állandó jelleggel (tartósan) végzett gazdasági tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység). (Tv. 35. §.) (2) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyeresség-, illeí<3eg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. (Tv. 36. § (3) Az adó alanya: Aa) az a magánszemély, aki belföldön saját nevében és kockázatára, haszonszerzés céljából üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat és vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik; Ab) továbbá az a magánszemély, akinek a tevékenységét adótörvények vállalkozási tevékenységnek minősítenek, B) az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése, amely üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat (továbbiakban: A-B együtt: vállalkozó). 22. §. Az adómentesség (1) Mentes a helyi iparűzési adó alól - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az a vállalkozó, akinek éves nettó árbevétele az adóévben az 500 ezer forintot nem haladja meg. (2) Pénz- és biztosítóintézeti gazdasági tevékenység esetén mentes a helyi iparűzési adó alól az a vállalkozó, akinek az éves nettó árbevétele az adóévben a 250 ezer forintot nem haladja meg. 23. §. Az adókötelezettség keletkelése és megszűnése Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűntetésének napjával szűnik meg. (Tv. 38. § /l/bek.) 24. §. Az adó alapja Az adó alapja az értékesített termék, illetőleg a végzett szolgáltatás éves nettó árbevétele. 25. i. Az adó mértéke (1) Az adó évi mértéke - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az adóalap 2 ezreléke. (2) Pénz- és biztosítóintézeti tevékenység esetében az adó évi mértéke az adóalap 3 ezreléke. IIL Rész Az adózás szabályai 26. j. A bejelentés szabályai (1) Az adózó az adókötelezettségét, illetve az adóköteles bevétel szerző tevékenységét annak keletkezésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak írásban az e célra rendszeresített nyomtatványon. (Bejelentkezés) (2) Amennyiben a 26. {. (1) bekezdésében foglalt tevékenység folytatásához hatósági engedély, jóváhagyás, záradék szükséges, úgy annak közlésétől számított 15 napon belül köteles bejelentését megtenni. (3) A magánszemély - az önadózás kivételével - bevallás benyújtásával köteles az adókötelezettségét teljesíteni (4) Az adózó a bejelentett adatok változását folyamatosan közölni köteles az önkormányzati adóhatósággal. 27. §. Az adózás formái (1) A vállalkozók e minőségben végzett tevékenységük alapján önadózással teljesítik adókötelezettségüket (2) A 21. §.-ban meghatározott adóalanyok az adóévet követő február 28-ig vallják be éves adókötelezettségüket. (3) A magánszemélyeket terhelő e rendeletben meghatározott helyi adót az önkormányzati adóhatóság kivetés útján, határozattal állapítja meg. (4) Az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja. Az adózó akkor is köteles adóbevallást tenni, ha az adót megfizette, vagy méltányossági alapon később fizetheti meg. 28. §. Az adóelőleg megállapítása, az adó megfizetése (1) Az adóalanyok évente félévi egyenlő részletekben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig adóelőleget kötelesek fizetni. (2) Az adózó az év folyamán befizetett adóelőleg és az éves tényleges kötelezettség különbözetét az éves adóbevallás benyújtásával egyidejűleg - a 17. §. (2) bekezdésében meghatározott időpontban - fizeti meg, illetve igényelheti vissza. (3) Az adóelőleg alapja iparűzés adó esetében az adóévet közvetlenül megelőző év nettó árbevétele. (4) A vállalkozónak, ha tevékenysége az adóévet közvetlenül megelőző évben iészben szünetelt - ide nem értve az idény munkarend miatti szünetelését -, az iparűzési adó előlegének alapját az elért nettó árbevétel évesítésével (az időarányos rész teljes adóévre történő átszámításával) kell megállapítani. (5) Ha a vállalkozónak az adóévet közvetlenül megelőző évben nem volt adóalapja, a tevékenység kezdetétől (újrakezdésétől) számított 60 nap alatt képződött adóalap figyelembevételével kell az adóelőleg alapját megállapítani Az iparűzési adó esetén a 60 nap alatt képződött adóalap felét annyiszor kell számításba venni, ahány hónap - a kezdés napját követő hó első napjától - az év végéig eltelik. A tevékenységét év közben kezdő nem magánszemély adózó az adóelőleg első félévre eső részét az adóelőleg számítás alapjául vett időszakot követő 15 napon belül teljesíti. (6) Az adóelőleg a (3) (4) (5) bekezdések alapján számított adóalapnak a 25. (.-ban meghatározott mértékkel számított összege. (7) Azt a vállalkozó adóalanyt, aki tevékenységét az év második felében kezdi meg, ebben az évben adóelőleg-fizetési kötelezettség nem terheli. 29. §. Az önkormányzati adóhatóság az adózót adószámlájának egyenlegére! és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról évente egyszer augusztus 31éig értesíti. 30.$. Az e rendeletben szabályzótt helyi adóügyekben első fokon, mint önkormányzati adóhatóság, Esztergom Város önkormányzatának Jegyzője jár el. IV. Rész Záró rendelkezések 31. §. Az e rendeletben külön nem szabályzott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. évi törvényben foglaltak szerint kell eljárni. 32. §. (1) E rendelet 1992. január 1-én lép hatályba. (2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A kihirdetés napja 1991. november 14-e (3) A rendelet kihirdetésétkövetően az adóalanyok kötelesek a helyi adó megállapításához szükséges valamennyi - az önkormányzati adóhatóság felhívásában megjelölt - adatot szolgáltatni az 1992. január 1-jei állapotnak megfelelően. 33. §. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztik az alábbiakban felsorolt tanácsrendeletek: - a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló 2/1986. számú tanácsrendelet - a házadóról szóló 2/1987. számú tanácsrendelet - a gyógy- és üdülőhelyi díjról szóló 1/1986. számú tanácsrendelet V. Rész Értelmező rendelkezések 34. §. E rendelet alkalmazásában: 1. önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel -és külterületet magába foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiteljed, 2. külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb időtartamban: továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye (központja) külföldön van, ide nem értve Magyarországon működő telepeit fiókjait képviseleteit 3. vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet 4. külterület: a település közigazgatási határának belterületén kívül eső földrészlete, ideértve a zártkertet is, 5. épület: olyan szerkezetileg önálló, földdel szilárd összekötetésben lévő építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy az időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, 6. építmény: minden lakás és nem lakás céljára szolgáló épület. Nem minősül építménynek a 3 évesnél rövidebb időtartamra létesített (ideiglenes) építmény, 7. műemléképítmény: a műemlékvédelemről szóló 1/1967.(1.31.) EVM rendelet 2.§.-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt építmény - ide nem értve e körből a lakás céljára szolgáló építményt 8. lakás és szükséglakás: amely a lakások elosztásáról, a lakásbérletről szóló 1/1971.(Ü.8.) Korm. rendelet végrehajtására megjelent 1/1971.01.8.) EVM rendelet l.$.-a, 2. §.-ának (4) bekezdése, illetve 8 .§.-a alapján ilyennek minősül a rendeltetésszerű használatához szükséges - helyben szokásos vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó földrészlettel együtt, 9. hasznos alapterület: a végleges (a vakolt vagy burkolt) falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság lagalább 1,90 m. Az alapterület megállapításakor figyelembe veendő helyiségek a következők: a, lakóhelyiségek: lakószoba, hálófülke, hall, étkező, lakóelőtér, b, főzőhelyiségek: konyha, főzőfulke (főzőszekrény), c, egészségügyi helyiségek: fürdőhelyiség (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó fülke, WC) d, közlekedő helyiségek: előszoba, szélfogó, előtér, zárt veranda, tornác, belső folyosó, átjáró, épületen belüli lépcsőtér, e, tároló helyiségek: éléskamra (kamraszekrény), lomkamra, öltöző, gardróbé. 10. kiegészítő helyiség: az, amely a lakás- és az üdülőtulajdon rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, stb.), 11. építmény megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül, illetőleg ha az Uletékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta, 12. nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség: az óvodák, az iskolai nevelés-oktatás intézményei, alapfokú művészetoktatási intézmények, diákotthonok és kollégiumok elhelyezését biztosító épület (1985. évi. törvény 13. §.-a) 15. ingatlan: a föld és a fűddel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, 18. kommunális beruházás: a közmű (a településekre vagy azok jelentős részére kiteijedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek fogyasztók vízellátási - ideértve a belvíz-, a csapadék- és szennyvízelvezetési, tisztítási-, villamos energia, hő-, gázenergia és távbeszélési igényeit elégítik ki), valamint az út és járda építés, 19. az építményadó alkalmazásában üdülésre-pihenésre használt épület: az üdülő, továbbá minden olyan lakásnak nem minősölő épület, amelyben ideiglenesen üdülés, pihenés céljára tartózkodnak, ideértve az üdülőtől elkülönítve épített (önálló) építményt is (csónakház, kabin, horgásztanya stb.), 20. állandó lakos: aki a településen állandóra vagy ideiglenesre bejelentett - az illetékes hatóság által nyilvántartásba vett - lakással rendelkezik, 21. nettó árbevétel: a kettős könyvitelt vezetőknél a mérieg szerinti (ÁFA nélküli) nettó árbevétel, valamint az egyszeres könyvitelt alkalmazó vállalkozók vállalkozási nyereségadó köteles bevételei közül a termék, áru, szolgáltatás értékesítéséből származó (ÁFA nélküli) bevételek - növelve az árkiegészítéssel, csökkentve a fogyasztási adóval - , továbbá a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenység, szolgáltatás ellenértékeként kapott készpénz, jóváírás és természetbeni juttatás (ÁFA nélküli) együttes összege, növelve az árkiegészítéssel, csökkentve a fogyasztási adóval. 22. vállalkozó: a magánszemély, ha belföldön saját nevében és kockázatára, haszonszerzés céljából üzletszerű gazdasági tevékenységet végez és vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, továbbá az a magánszemély, akinek a tevékenységét adótörvények vállalkozási tevékenységnek minősítenek, valamint a jogi személy, egyéb szervezet amely üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat 23. önkormányzat költségvetése javára magállapított adó: mindazon adók, illetékek, adójellegű kötelezettségek, amelyeknek az önkormányzat költségvetésejavára való teljesítését jogszabály íija elő. Dr. Könözsy László polgármester Dr. Eredi Julianna jegyző