Esztergom és Vidéke, 1991

1991-09-27 / 38. szám

4: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE IDŐLAPOZC > A Deák Ferenc utca páros számú házsorából emeljük ki a 2. számú házat, városunk egyetlen nagy középületét, mely a Bach-korszakban épült, 1853-54-ben. Építéstörténete bepillantást enged a városnak a magyar iskola ügyéért vívott hősies küzdelmébe. Erre a koraromantikus műemlékünkre még kevésbé figyetünk fel. Indulásai lapozzuk fel a városi jegyzőkönyveket, mit jegyeztek fel az építéséről? A házon 1950-ig állt a felírat: „Gyermekei nevelésére Esztergom 1853" A városi jegyzőkönyveket olvasva csodálkozhatunk azon, hogy akkor, a Bach korszakban hivatalos német nyelv ellenére, az esztergomi városi tanácsülések nyelve - és így a jegyzőkönyveké is - a magyar volt. 1853. január 19-én, a városi tanácsülésen, elhangzik a kérés, hogy magyar nyelvű elemi és reál tanodát létesíthessenek. A királyi biztos, Jagasick Sándor ezt a város költségén nem engedélyezi, de elnézi, ha azt a „nemzeti oskola alapítványából" feltudják építeni. Ezután a jegyzőkönyvek természetesen hallgatnak az iskola építéséről, sem a tervező, sem a kivitelező építész nevét így nem ismerjük. Az adakozás azonban megindult és a nagyobb összegekről Nitter Ferenc, a Takarékpénztár igazgatója be is számol a tanácsüléseken. 1853. április 10-én nyugtázzák Schwarcz József helyettes polgármesternek az építésre adott 3.000 darab ezüst húszasokból álló adományát, majd június 10-én Tóth Imre kanonok 12.000 db. ezüst húszasát. 1853. június 20-án már „az iskola alapkőletételének ünnepélyessé tételére" Jagasich Sándor kormánybiztos úrat és a magyar tiszviselő úrakat is meghívják jegyzi fel a városi jegyzőkönyv. A következő év elején, 1854. január 20-án Takács István polgármesterjelenti, hogy,/. hó 19-ik napján főmagasságú bíbornok Herczeg Szcitovszky János Magyarország prímása... az újonnan épített iskola épületet megszemlélvén, annak mind külső, mind belső elrendezését tökéletesen a kivánt célnak megfelelőnek lenni nyilvánító,... kijelentette, hogy ezen új merjük a,reáliskola" történetét. Nyugat-Európával egyidőben, még a pesti reál iskolát is megelőzve, határozta el Esztergom városa ennek az új iskolatípusnak a bevezetését. Gimnáziuma volt a városnak 1696 óta, előbb a Vízivárosban a jezsuiták vezetése alatt, amelyet 1809 óta a bencések vezettek a városházának a Bottyán János utcai oldalán. Ennek párjaként tervezték a városatyák a városháza mellé, a Deák Ferenc utcai olalon, a gyakorlatiasabb, az akkor fellendülő gépipar miatt az Szólaljatok meg, régi esztergomi házak! (18.) A yolt reáliskola (Deák Ferenc u. 2 j épületben, miután az elemi és reáliskolák is abban fognak összpontosulni... és egy mesterképző felállítása is elrendezteték... a tanárokfizetése és a mester fűtése is O Eminenciája költségén fognak megtörténni..." Ugyanakkor küldöttséget létesítettek a tanárok kinevezésére. Igazgatónak Kollár István belvárosi plébánost hívták meg. Az épület tehát fél év alatt, 1853. júniusától 1854. januárig fel is épült. Ennyit tudhattunk meg a városi jegyzőkönyvekből. Nézzük végig ezután a reáliskola megjelent Értesítőit. Már a kinevezés után, az 1868/9 iskolaévről jelent meg az első ,Alreáltanodai értesítvény". Majd rendszeresen minden évben 1959-ig, az iskola, a befejező reálgimnázium fennállásáig. Ezekből, főleg a jubileumi évek köteteiből megisalapfokú képzés fölé egy középiskolai szintű iskola alapítását, melyet akkor már Európában „reál"nak neveztek. A céhrendszerbomlásával ez az iskola jelentette a mérnök-előképzést és biztosította a kereskedők és iparosok magasabb műveltségét is. A város a magyarnyelvű oktatáshoz ragaszkodott, de csak német és cseh nyelvű tanár jelenkezett, így 1854-ben csak a magyarnyelvű elemi iskolát nyitották meg. A reál iskola megindulásához 1854-ben már „reál iskola alapot" létesítettek, mely a beérkezett adományokat kezelte. 1857. október 15-én végre megnyílt az alreál tanoda két osztálylyal, mely 186l-re már négy osztályossá nőtt, Kollár István plébánossága alatt. 1872-óta Feichtinger Sándor kórházigazgató, a híres növénygyűjtő haláláig, 1907ig mint a reáliskola főigazgatója támogatta az iskolát és bővítette a „természetrajzi szertárt" - írja az 1907. évi jubileumi Értesítő. 1907. július 11-én megnyílt az V. osztály és ezzel már főreállá lépett elő az iskola, amely az első érettségit 191 l-ben rendezte, így a gimnáziummal egyenlő értékű képesítést adott. A reáliákat ,a német nyelv mellett, a francia nyelv, a gyakorlatiasabb matematika és a mértani rajz jelentette. A városháza udvarára nézőén, az emeletre nagy világos rajztermeket is építettek, ami a mértani rajz fontosságát mutatja. A igazgatókat előbb évente választották a tanárok közül, de 1886-ban Obermayer Györgyöt állandó igazgatónak választották, aki ezt a tisztséget 1901-ig viselte. Ezután kitűnik még az igazgatók közül Obermüller Ferenc, akinek 22 évi (19201942) igazgatósága alatt -1932ben, az intézet fennállásának 75. évfordulója alkalmával - kapta az intézet a „Szent Imre főreál" nevet. 1934-5. tanévben már Szent Imre reálgimnázium a neve, majd mint városi Szent Imre gimnáziumot említik 1949-ig, amikoris az új iskolatípus, a nyolc osztályos általános iskola és egy bányászati technikum létesül itt. Ezek elköltözése után, 1954-ben foglalta el az épületet Esztergom vármegye és város 1950-ig különálló, de ekkorra már egyesített levéltára Komárommegyei Levéltár néven, amelynek elnevezése napjainkban Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára. Prokoppné dr. Stengl Marianna KRÓNIKA 1791. szeptember 1: Esztergom Vármegye Nemesi Közgyűlése részközgyűlését Esztergom-Vízivárosában tartotta meg. Az augusztus 25-i gyűlésen hozott árszabást a szalonna fontonkénti árának meghatározásával egészítette ki. 1921. szeptember 1: Az Esztergomi Turista Egyesület este 8-kor a Magyar Királyi Szálló nagytermében gyűlést tartott. 1741. szeptember 2: Esztergom szabad királyi város magisztrátusa úgy döntött, hogy akik a városi földeket felesbe vállalva, azokat későn szántották, a sajátjukat időben, azok a jövő évben ne kapjanak felesbérletet, mert a saját hasznukat a város elébe tették. 1921. szeptember 4: A szentgyörgymezei közbirtokosság vadászterületét a kikiáltási ár feléért, 3000 Koronáért vette hat évre bérbe Dajcs Kálmán molnármester . Az Esztergom és Vidéke vasárnapi számának ára ekkor 1 K volt. 1741. szeptember 6: A városi magisztrátus megállapította, hogy a plébánia templom tetőzete romlik, ezért újra kell zsindelyeztetni. A rác Jaksics Mihály zászlótartó (Jaksics Illés fia), miután a város megakadályozta, hogy saját borát engedély nélkül méresse, most katonáival házról-házra járva árulja borát. A város parancsnokához, Dersőffy kapitányhoz fordult, hogy a városi polgárok jogait biztosítsa. 1741. szeptember 9: A városi magisztrátus úgy döntött, hogy a városi adókkal elmaradóknak a fertálymesterek ne engedjék meg a szőlőbéli munkákat. 1921. szeptember 11: A MOVE Esztergomi Sport Egyesület délelőtt 11-kor a Magyar Királyi szálloda nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott. 1921. szeptember 12: Az esztergomi társadalmi egyesületek többsége csatlakozott a Szent István Szövetséghez. 1921. szeptember 22: Az Esztergom és Vidéke beszámolt arról, hogy felemelték a felrobbantott Mária Valéria híd részeit, s a roncsolt részt hamarosan kicserélik, hogy a híd járható legyen. 1741. szeptember 23: Schoder Antal patikus panaszt emelt, hogy szomszédja, új házának emelésekor, sok kárt okozott neki. 1921. szeptember 25: A szenttamási Imaház u. 12. alatt működő gyermek napközi foglalkoztató támogatást kér: könyveket, régi játékokat. 1741. szeptember 30: A nemes város engedélyt kapott a hercegprímástól, hogy Szentgyörgy mező felé határokat hányasson. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára