Esztergom és Vidéke, 1991

1991-09-27 / 38. szám

4: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE IDŐLAPOZC > A Deák Ferenc utca páros szá­mú házsorából emeljük ki a 2. szá­mú házat, városunk egyetlen nagy középületét, mely a Bach-kor­szakban épült, 1853-54-ben. Épí­téstörténete bepillantást enged a városnak a magyar iskola ügyéért vívott hősies küzdelmébe. Erre a koraromantikus műemlékünkre még kevésbé figyetünk fel. Indu­lásai lapozzuk fel a városi jegyző­könyveket, mit jegyeztek fel az építéséről? A házon 1950-ig állt a felírat: „Gyermekei nevelésére Esztergom 1853" A városi jegyzőkönyveket ol­vasva csodálkozhatunk azon, hogy akkor, a Bach korszakban hivatalos német nyelv ellenére, az esztergomi városi tanácsülések nyelve - és így a jegyzőkönyveké is - a magyar volt. 1853. január 19-én, a városi ta­nácsülésen, elhangzik a kérés, hogy magyar nyelvű elemi és reál tanodát létesíthessenek. A királyi biztos, Jagasick Sándor ezt a vá­ros költségén nem engedélyezi, de elnézi, ha azt a „nemzeti oskola alapítványából" feltudják építeni. Ezután a jegyzőkönyvek termé­szetesen hallgatnak az iskola épí­téséről, sem a tervező, sem a kivi­telező építész nevét így nem is­merjük. Az adakozás azonban megindult és a nagyobb összegek­ről Nitter Ferenc, a Takarékpénz­tár igazgatója be is számol a ta­nácsüléseken. 1853. április 10-én nyugtázzák Schwarcz József helyettes polgár­mesternek az építésre adott 3.000 darab ezüst húszasokból álló ado­mányát, majd június 10-én Tóth Imre kanonok 12.000 db. ezüst hú­szasát. 1853. június 20-án már „az iskola alapkőletételének ünnepé­lyessé tételére" Jagasich Sándor kormánybiztos úrat és a magyar tiszviselő úrakat is meghívják ­jegyzi fel a városi jegyzőkönyv. A következő év elején, 1854. január 20-án Takács István pol­gármesterjelenti, hogy,/. hó 19-ik napján főmagasságú bíbornok Herczeg Szcitovszky János Ma­gyarország prímása... az újonnan épített iskola épületet megszemlél­vén, annak mind külső, mind belső elrendezését tökéletesen a kivánt célnak megfelelőnek lenni nyilvá­nító,... kijelentette, hogy ezen új merjük a,reáliskola" történetét. Nyugat-Európával egyidőben, még a pesti reál iskolát is megelőz­ve, határozta el Esztergom városa ennek az új iskolatípusnak a beve­zetését. Gimnáziuma volt a város­nak 1696 óta, előbb a Víziváros­ban a jezsuiták vezetése alatt, amelyet 1809 óta a bencések ve­zettek a városházának a Bottyán János utcai oldalán. Ennek párja­ként tervezték a városatyák a vá­rosháza mellé, a Deák Ferenc ut­cai olalon, a gyakorlatiasabb, az akkor fellendülő gépipar miatt az Szólaljatok meg, régi esztergomi házak! (18.) A yolt reáliskola (Deák Ferenc u. 2 j épületben, miután az elemi és re­áliskolák is abban fognak össz­pontosulni... és egy mesterképző felállítása is elrendezteték... a ta­nárokfizetése és a mester fűtése is O Eminenciája költségén fognak megtörténni..." Ugyanakkor kül­döttséget létesítettek a tanárok ki­nevezésére. Igazgatónak Kollár István belvárosi plébánost hívták meg. Az épület tehát fél év alatt, 1853. júniusától 1854. januárig fel is épült. Ennyit tudhattunk meg a városi jegyzőkönyvekből. Nézzük végig ezután a reális­kola megjelent Értesítőit. Már a kinevezés után, az 1868/9 iskola­évről jelent meg az első ,Alreálta­nodai értesítvény". Majd rend­szeresen minden évben 1959-ig, az iskola, a befejező reálgimnázi­um fennállásáig. Ezekből, főleg a jubileumi évek köteteiből megis­alapfokú képzés fölé egy középis­kolai szintű iskola alapítását, me­lyet akkor már Európában „reál"­nak neveztek. A céhrendszerbom­lásával ez az iskola jelentette a mérnök-előképzést és biztosította a kereskedők és iparosok maga­sabb műveltségét is. A város a magyarnyelvű okta­táshoz ragaszkodott, de csak né­met és cseh nyelvű tanár jelenke­zett, így 1854-ben csak a magyar­nyelvű elemi iskolát nyitották meg. A reál iskola megindulásá­hoz 1854-ben már „reál iskola alapot" létesítettek, mely a beér­kezett adományokat kezelte. 1857. október 15-én végre meg­nyílt az alreál tanoda két osztály­lyal, mely 186l-re már négy osz­tályossá nőtt, Kollár István plébá­nossága alatt. 1872-óta Feichtin­ger Sándor kórházigazgató, a hí­res növénygyűjtő haláláig, 1907­ig mint a reáliskola főigazgatója támogatta az iskolát és bővítette a „természetrajzi szertárt" - írja az 1907. évi jubileumi Értesítő. 1907. július 11-én megnyílt az V. osztály és ezzel már főreállá lépett elő az iskola, amely az első érettségit 191 l-ben rendezte, így a gimnáziummal egyenlő értékű ké­pesítést adott. A reáliákat ,a német nyelv mellett, a francia nyelv, a gyakorlatiasabb matematika és a mértani rajz jelentette. A városhá­za udvarára nézőén, az emeletre nagy világos rajztermeket is épí­tettek, ami a mértani rajz fontossá­gát mutatja. A igazgatókat előbb évente választották a tanárok kö­zül, de 1886-ban Obermayer Györgyöt állandó igazgatónak vá­lasztották, aki ezt a tisztséget 1901-ig viselte. Ezután kitűnik még az igazgatók közül Obermül­ler Ferenc, akinek 22 évi (1920­1942) igazgatósága alatt -1932­ben, az intézet fennállásának 75. évfordulója alkalmával - kapta az intézet a „Szent Imre főreál" ne­vet. 1934-5. tanévben már Szent Imre reálgimnázium a neve, majd mint városi Szent Imre gimnáziu­mot említik 1949-ig, amikoris az új iskolatípus, a nyolc osztályos általános iskola és egy bányászati technikum létesül itt. Ezek elköl­tözése után, 1954-ben foglalta el az épületet Esztergom vármegye és város 1950-ig különálló, de ek­korra már egyesített levéltára Ko­márommegyei Levéltár néven, amelynek elnevezése napjainkban Komárom-Esztergom Megyei Ön­kormányzat Levéltára. Prokoppné dr. Stengl Marianna KRÓNIKA 1791. szeptember 1: Esztergom Vármegye Nemesi Közgyűlése részközgyűlését Esztergom-Vízi­városában tartotta meg. Az augusztus 25-i gyűlésen ho­zott árszabást a szalonna fonton­kénti árának meghatározásával egészítette ki. 1921. szeptember 1: Az Eszter­gomi Turista Egyesület este 8-kor a Magyar Királyi Szálló nagyter­mében gyűlést tartott. 1741. szeptember 2: Esztergom szabad királyi város magisztrátusa úgy döntött, hogy akik a városi földeket felesbe vállalva, azokat későn szántották, a sajátjukat idő­ben, azok a jövő évben ne kapja­nak felesbérletet, mert a saját hasznukat a város elébe tették. 1921. szeptember 4: A szent­györgymezei közbirtokosság va­dászterületét a kikiáltási ár feléért, 3000 Koronáért vette hat évre bér­be Dajcs Kálmán molnármester . Az Esztergom és Vidéke vasárna­pi számának ára ekkor 1 K volt. 1741. szeptember 6: A városi magisztrátus megállapította, hogy a plébánia templom tetőzete rom­lik, ezért újra kell zsindelyeztetni. A rác Jaksics Mihály zászló­tartó (Jaksics Illés fia), miután a város megakadályozta, hogy saját borát engedély nélkül méresse, most katonáival házról-házra jár­va árulja borát. A város parancs­nokához, Dersőffy kapitányhoz fordult, hogy a városi polgárok jogait biztosítsa. 1741. szeptember 9: A városi magisztrátus úgy döntött, hogy a városi adókkal elmaradóknak a fertálymesterek ne engedjék meg a szőlőbéli munkákat. 1921. szeptember 11: A MO­VE Esztergomi Sport Egyesület délelőtt 11-kor a Magyar Királyi szálloda nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott. 1921. szeptember 12: Az esz­tergomi társadalmi egyesületek többsége csatlakozott a Szent Ist­ván Szövetséghez. 1921. szeptember 22: Az Esz­tergom és Vidéke beszámolt arról, hogy felemelték a felrobbantott Mária Valéria híd részeit, s a ron­csolt részt hamarosan kicserélik, hogy a híd járható legyen. 1741. szeptember 23: Schoder Antal patikus panaszt emelt, hogy szomszédja, új házának emelése­kor, sok kárt okozott neki. 1921. szeptember 25: A szent­tamási Imaház u. 12. alatt működő gyermek napközi foglalkoztató tá­mogatást kér: könyveket, régi já­tékokat. 1741. szeptember 30: A nemes város engedélyt kapott a herceg­prímástól, hogy Szentgyörgy me­ző felé határokat hányasson. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára

Next

/
Thumbnails
Contents