Esztergom és Vidéke, 1991

1991-09-20 / 37. szám

5: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 10 éveseknél már európai sereghajtók vagyunk! A felső tagozatosoknál legyen általános a heti 3-4 testnevelés óra, továbbá: a délutáni - sportköri, szakosztályi - foglalkozásokra rendszeresen járjanak a diákok. Középfokú intézeteknél, ahol az első és a negyedik osztályban most heti 3 óra, a második és harmadik osztályban heti 2 óra a testnevelés, legyen kötelező a 3 óra! A normál és a könnyített órákat az iskolai oktatási programban meg lehet oldani. A gyógytestnevelés szervezése már településszintű. Ezt az önkormányzatnak kell koordinálnia és feltételeit biztosítania. Az egyetemeken és főiskolákon az első, második évfolyamon - a testnevelés a kötelező órák között maradjon. Később aztán ki-ki választhat magának testhezálló szabadidó- sportot. Nálunk bölcsebbek már felfedezték, hogy az egészség érték. Ne azok közé tartozzunk akikre azt mondják: ,Az ember keveset tesz az egészsége megőrzéséért, de mindent feláldoz annak visszaszerzéséért." A testi nevelés körülményeiben neghatározónak tartják az anyagi feltételeket (sporttelepek, tornatermek, uszodák, sportfelszerelések), a szemléletet és a családi nevelés körülményeit. Esztergomban az adottságok rendelkezésünkre állnak. Az önkormányzat sport iránti elkötelezettségében jelentős fordulat állt be, megalakult a városi sportkollégium, melynek feladata a szaktanácsadás. Nyilván, a lényeges döntéseknél szakvéleményük, előterjesztésük meghallgatásra talál! Az iskoláknak vagy saját pályája, tornaterme van, vagy rendelkezésükre áll a sportcsarnok, illetve a gyermek pálya. Mindenki sportolhat tehát. Élnek is már vele, elkezdődött valami. A ferenceseknél a kosárlabda, az Istvánban a szertorna, a Hellben az atlétika, kosárlabda, a Bottyánban a foci, a 317-es Intézetben az atlétika, foci, a Dobóban a kosárlabda, az atlétika, a torna, a röplabda, az egészségügyiben a kézilabda, a közgázban a röplabda. És sorolhatnán tovább. Van nyitott és fedett uszoda is, ki lehet használni reggeltől estig. Lelkesítő legyen a testnevelőknek, hogy a tanórák átcsoportosítása az iskolák hatásköre. Ám az önállóság megnöveü a felelősséget is. Nincs tovább másra mutogatás! Megkapták a szakmai szabadságot Álljon itt Nádori László professzor figyelmeztetése: ,JLgy-egy iskola testi nevelésének színvonala - a történelmi tapasztalok szerint - nem a feltételek különbözőségén, hanem az ott tanítók szakmai felkészültségén, elhivatottságán, szervezőkészségén múlik." Ez a Testnevelők Országos Kongresszusának üzenete az általános iskoláknak, a középiskoláknak, a főiskoláknak, az igazgatóknak, a tanároknak, városi társadalmunk minden tagjának, és természetesen a szülőknek. Fogadjuk el saját érdekünkben! (osi) tatásra késztetnek bennünket azok a tények, hogy az - ötvenes évek alacsony életszínvonala ellenére - a testilelki edzettség, a sporteredmények jobbak voltak. Az egészségügyi mutatók most rosszabbak, ennek okait meg kell találni. Majd így folytatta: politikusoknak, szakembereknek, testnevelőknek és mindenki másnak közös kötelessége a jövőben mindent megtenni annak érdekében, hogy fizikailag, szellemileg, érzelmileg, jellemileg erős és elkötelezett nemzedék nőjjön fel, amelyik kibírja a megrázkódtatásokat. Nincs még egy tantárgy, amely oly mértékben tudna nevelni és befolyásolni, mint egy jó szellemmel át halott testnevelés. Vissza kell állítani a jót, ami valaADobó-gimnázium sportcsamoká- sport az embert rövid idő alatt a leg- mikor működött, mert a sport csak nak bejárata fölött olvasható gróf Szé- fontosabb polgári erényekre: az ösz- megfelelő társadalmi szervezettséggel chenyi István elmélkedése: szetartásra, az önfeláldozásra, a ki- képes ezeket az eredményeket elérni." tartásra, az egyéni érdek teljes aláren- a kormányfő biztatása megadta az ,Az egészséges embernél ugyan a delésére, a tettrekészségre, a gyors el- alaphangot, a testnevelők kongresszuvilágon van-e gyönyörűbb látvány? határozásra, az önálló megítélésre, az s

a . a művelődési és közoktatási miIgen van! abszolút tisztességre és mindenek előtt niszter jelenlétében és az ő támogatáS vajon mi ez ? Az egészséges csa- a „fair play", a nemes küzdelem sza- sával is - jelentős elveket fogadott el. Iád! bályaira. Az általános iskolák alsó tagozaEnnél csak egy egészségesebb vá- Aki ezeket tudja és akiből a lélek tos osztályaiban minden nap legyen ros gyönyörűbb, midőn az egészséges férfiasságát, a meleg érdeklődést, az testnevelési óra. Míg 6 éves korban a nemzet mennyekbe ragadó tüne- önállóságot, az alkotási vágyat nem magyar gyerekek fizikuma kielégítő, a mény!" Hosszú évek óta vészjósló jelek utaltak arra, hogy a testkultúránkkal baj van. Elszomorító vizsgálati eredmények, a sorkötelesek elképesztően alacsony színvonalú testi edzettsége, a tanuló ifjúság körében végzett felmérési adatok tanúsították, hogy az egészséges életmód ma csak üres jelszó. Az is volt az elmúlt évtizedekben. Mérföldkőhöz érkezet az oktatásügy és a sportirányítás, mikor most felvállalta az egész testnevelési és diáksport megjavítását. Esztergomból Maróti József, Szánthó Barna, Tóth Kálmán, Szekeres János, Magyar György, Hargita Gábor, Miskolc iné, Szekeresné, Hortobágyiné, Tóthné tanárok ott voltak a Nemzeti Sportcsarnokban - több mint két és félezer kollégájukkal együtt -, az Országos Testnevelési Kongresszuson. A mai magyar kormányzat dicséretére irandó, hogy 1930. november 2223 után most, 61 év elteltével újra napirendre tűzte a felnövekvő generáció sorsát! ,A sport, az nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is a legerőteljesebb és legnemesebb nevelő eszköze. A sport fogalma azonban nem tévesztendő össze puszta testi ügyességgel, rekordhajhászással, a nyereségvadászással és az ezzel járó primadonnáskodással. Az utóbbiaknak nemcsak hogy a sporthoz semmi közük, de a sportnak egyenesen ellenségei. A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe. A mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. Itt a játék alatt tanítja meg a verjük ki 12 vagy 17 évi örökös megoldással, ijjesztgetéssel és fenyegetéssel, az meg fogja állni a helyét az életben." - Mondta Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas professzor, még 61 évvel ezelőtt. Milyen igazat mondott! Ebből csak az a szomorú, hogy újra itt tartunk. Ám Szent-Györgyi professzor elmondta a kiutat is: testnevelés, mint a lélek és főleg a jellemnevelés leghatásosabb eszköze, foglalja el helyét a szükségesnek megfelelő teljes mértékben az iskolai nevelés egész vonalán; mégpedig az ifjúságnak újabb megterhelése nélkül, tehát az értelmi nevelésre szánt oktatási és tanulási idő megfelelő csökkentése útján." A testnevelők feszült figyelemmel kísérték, majd a szívük szerint szóló Antall József miniszterelnököt ünnepelték. Hitelesen szólt a kormányfő, annál is inkább, mert az egyik sorban ott ült korábbi testnevelő tanára is, aki mindig kritikus volt tanítványához. ,A testnevelés és a sport egyszerűen nem hasonlítható más tárgyakhoz. A testnevelés nem melléktantárgy, hanem a szellem képzésével egyenrangú, önálló ágazata minden iskolai oktatásnak." Megfelelő szellemi ismeretanyaggal, művészeti alapismeretekkel rendelkező és jó fizikumú ifjúságot kell az iskoláknak nevelnie. Elgondolkod-