Esztergom és Vidéke, 1991

1991-09-13 / 36. szám

ALAPÍTTATOTT 1879-BEN ESZTERGOM ÉS VIDÉKE TÁRSADALOM * POLITIKA * MŰVELŐDÉS * HELYISMERET * IDEGENFORGALOM 1991. SZEPTEMBER 13. 36. szám ARA: 19,50 Ft A "Fénysugár

J Oktatási és Nevelési Alapítvány felhívása A Somogyi Béla Általános Iskola nevelőtestülete és a szülők az oktató-nevelő munka színvonalának emelése, valamint a működési feltételek javítása érdekében alapítványt hoztak létre. Az alapító okiratban a tanulmányaik során kiemelkedő eredményt elérő gyermekek, a hátrányoshelyzetü diákok, a továbbképzések támogatása, valamint a gyermekétkeztetéshez, a tanulmányi kirándulásokhoz és a külföldi diáküdültetéshez való hozzájárulás szerepel a célok között. Az iskola számít volt diákjaira és azokra, akik szívügyüknek tekintik a jövő nemzedékének sorsát. A kuratórium elnöke Szabó Gábor, titkára Sárosi Attila. Az Alapítvány számlaszáma: OKHB 364-97519-7557. A nem szokványos körülmények között megalakult, de csupa nyugalmat árasztó új általános iskola első igazgatója dömösinek vallja magát. Ezideig a visegrádi Áprily Lajos iskolában tanított. Öt kiskorú gyermek apja. - Mi vonzotta ide? - Korábban is kerestem azokat a lehetőségeket, melyek révén a nem éppen megfelelő alapiskola-típuson változtatni lehetne. Úgy éreztem, hogy ezek az intézmények az adott feltételek között nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Túlzottan államiak, és a családi elvárásokat ritkán tudják figyelembe venni. Irtóztam a poroszos iskolától, a rengeteg ítélkezéstől. Munkám során megismerkedtem Kokas Klárával és Winkler Mártával. Kokas Klárától a zene és a mozgás személyiségformáló hatását tanulhattam el, Winkler Mártával pedig napi kapcsolatban vagyok-vagyunk. Az ő iskolája igazi iskolapélda! Közben érdeklődve figyeltem az új hajtásokat. Tapasztalatokat szereztem a pécsi Apáczai Nevelési Központban, Solymáron a humanisztikus osztályban, Mecseknádasdon egy jó nemzetiségi iskolában. Több külföldi példát' is megismerhettem. Utoljára Pádovában tanulmányozhattam az iskolarendszert. Az ottani Szent István plébániához óvodák, iskolák, sportpályák tartoznak. Velük is napi kapcsolatban állunk. Az említett iskolák példájára mi is megelőző jellegű, egyénre szabott bánásmódot kívánunk megvalósítani. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók egyéniségének alapos megismerése, valamint a szülőkkel való napi kapcsolattartás. A másik lényeges szempont a közösségi nevelésé. Nevelomunkánkban három csomópont kristályosodik ki. Elsőként a népi hagyományokat említem. E témakörbe a néptánc, a népzene, a népi hangszerek, a díszítőművészet, a furulyatanítás tartozik. A második körbe a sport, a mozgáskultúra fejlesztése, a harmadikba pedig a nyelvismeret, a nyelvtanítás. A német és az angol nyelven kívül az olasszal is foglalkozni szeretnénk. A gyeremek a délutáni foglalkozásokon e három lehetőség közül - Mitől katolikus az iskola? - Mint láthatta, a feszületek, címerek még nem érkeztek meg. Lényeges, hogy a foglalkozásokat a gyerekekkel közösen éljük át. E téren a Szaléz -rend iskolai hagyományaira kívánunk hagyatkozni. A Don Bosco nevéhez fűződő pedagógia teljességgel az empátián, a beleérzőképességen alapszik. Magyar vonatkozásban pedig Karácsony Sándor nevét kell megemlítenünk. Az elmúlt évtizedekben az ő munkái sem juthattak a magyar pedagógusok kezébe. A gyermekeket háromnegyed ItS® Köszöntjük városunk új iskoláját! Beszélgetés Pálmai Józseffel, a Rudnay Sándor Katolikus Iskola igazgatójával választhat, kötelező jelleggel. A délutáni foglalkozások és a délelőtti órák szerves egységet alkotnak.Egész tanításunk kapcsolatban áll az egyházi ünnepkörrel, az egyes ünnepek szokásaival és a Biblia példázataival. Szeretnénk fölfedezni, megismerni a környék és Esztergom néprajzi hagyományait. Ha valaki e munkában segíteni tud, örömmel vesszük! Itt hadd említsem meg, hogy ígéretet kaptunk dr. Horváth Istvántól: segíteni fog a helytörténeti olvasmányok összeállításában. A pedagógusok természetesen szabad kezet kapnak az olvasmányok, témakörök, feladatok kidolgozásában. És a tantárgyakat sem fogjuk mereven szétválasztani. nyolctól várja a tanító. Ez a negyedóra a kapcsolatteremtés időszaka. Nyolc előtt rövid ima, elmélkedés következik. Ilyenkor a tanterem sarkában, vagy egy asztalon ott ég egy szál gyertya. Ugy tapasztaltuk, hogy a rövid ihlet, fohász ereje a tanítás idején is hat. A tanítást szintén imával zárjuk. Az órákon az összetartozás, a szeretet, a keresztény elvek gyakorlása a fő szempont. Nincs kötelező sorakozó. A tanító az osztályban várja a gyerekeket. Természetesen, időnként sorakozunk is. Az ügyeletes nevelő, ha kell, együtt játszik a gyerekekkel. Az ebédet közösen fogyasztjuk el. A nevelők és a gyerekek egyarsmt részt vesznek a felszolgálásban. Étkezés előtt és után közösen imádkozunk. Megemlékezünk az egyház jeleseiről - a naptári évrendjében. Mindezt heti két hittanóra egészíti ki. - Milyen személyes kezdeményezéssel szeretne előállni? - Elsősorban a néptánc-tanításra gondoltam, rendszeres gyermekfelnőtt táncházakkal, farsangi szokásokkal, odaillő zenével. - Honnét jöttek a gyerekek? -A második-harmadik-negyedik osztályosok többnyire a Kossuth-iskolából, de a város különböző részeiből is érkeztek. Az elsőtől a negyedik osztályig most 145 tanulónk van, a felső tagozatos osztályok pedig évről évre folyamatosan indulnak. Egyelőre a Kossuth-iskola volt Hősöktéri épületében kaptunk helyet, a Kerek-templom mögötti új iskolánk azonban húsz tantermes lesz, amelyben egy tizenkét osztályos általános és középiskola is helyet kap. A csoportos jelleg megőrzésén kívül szakmai előképzésre is gondoltunk... Sebő József