Esztergom és Vidéke, 1991

1991-07-19 / 28-29. szám

12: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Gazdag vándorkiállítás anyaga érkezett a Rondellába: a kijevi Pescserszkaja Lavra világszerte ismert gyűjteményének jelentős része. (Az ószláv eredetű pescsera „barlang" jelentésű szóból szár­mazik, Pescserszkaja Lavra - Bar­langkolostor.) A lavra gyűjtőfogalom: az orto­dox Oroszország legnagyobb és legismertebb kolostorai kapták ezt a nevet. A hatalmas, ritkán lakott szláv földek fejedelemségei a 10. század végén veszik fel a keresz­ténységet, annak is hozzájuk kö­zelebb álló bizánci változatát. Európában a kereszténység fe vétele az életben maradást biztosi totta. Oroszország egységbe szer veződő fejedelemségei álland veszélynek, a mongol-tatár Arany Horda rendszeres, napi támadása­inakvoltak kitéve. A fizikai veszé­lyeztetettség érzése kiegészül az idegen hittől, a hódító mohamedá­nizmustól való félelemmel. így válnak a keresztény hitet terjesztő papok, tanítók lakhelyei, a kolos­torok fokozatosan erődítmények­ké, ahova a hódítók elől menekü­lők behúzódhatnak, így válik ka­tonai-poliükai-vallási központtá a kereskedőváros Novgorod, Szuz­dal, a szcrzetestclepülés, a szom­szédos Vlagyimir, szárazföldi és vízi utak őre, így születnek meg az Oroszországra olyan jellemző sokbástyás krcmlck, Moszkvában es Pszkovban, végig, a Volgáig húzódó Aranygyűrű mesés váro­saiban. Kijev a másik fő folyó, a Dnye­per őrzője. Magas partjai, védő dombjai közé jelentős tömegek húzódnak, itt épül fel az egyik leg­monumentálisabb székesegyház, a Szóílja, nem messze tőle pedig aszkéta szerzetesek városa a part­falak természetes barlangjaiban. A közelmúltban milleneumát ünneplő orosz ortodox egyház nem élt át olyan hatalmas válságo­kat, mint a Nyugat keresz­ténysége. Oka ennek - többek kö­zött - az önként vállalt bizánci hi­erarchiatiszta szigorúsága. Addig, amíg a különböző támadásoknak dik, arnit a bizánci ábrázolások tartalmaznak - legyen szó a Meg­váltóról, a Világ Uráról, vagy a Megvilágosodottról. Ebben a szi­tuációban válik érthetővé az a nyugat-európaitól eltérő gyakor­lat, hogy az alkotó személye iga­zából nem is fontos, nem lénye­ges, ő „csak" közvetít, megfogal­maz, ábrázol. Természetesen a tehetség átüt a képen - még ha a szigorú festői előírások mindegyikét a Kézi­könyv szerint be is tartja a művész. kitett építmények folyamatosan változnak évszázadokon keresz­tül, a belső tartalom nem változik, a templomok belső díszítése alig módosul. A templom legfőbb kul­tikus értékei (szándékosan nem díszekről esik szó): az ikonok vál­tozatlanok. Az ikon görög szó, eredeti jelen­tése: ábrázat, képmás. Az ószláv nyelv azonban nem csak jelen­tésében veszi át a szót, hanem a bizánci egyházban hozzákapcso­lódó kultikus többlettel: az ikon nem csupán ábrázol, hanem meg­jelenít, az ábrázolt szent jelenlétét hivatott biztosítani. Innen eredez­tethető az ortodoxia képi ábrázolá­sainak látszólagos változatlansá­ga. A második legfőbb szentnek, Jézusnak a kepe mindig ugyanaz­zal a jelentéstartalommal telítő­Hat rá a hagyomány, saját kora, a műben benne van egyénisége. Igaz ez akkor is, ha sok képet át­festettek, mert befeketedtek, tönk­rementek. A nagy mesterek híre terjedt. Rubljov Szentháromsága után a Troicát nem lehetett más­képp elkezdenie egy kortárs vagy későbbi ikonfestőnek, míg cl nem zarándokoltak a Troica-Szcrgije­va Lavrába, Moszkva mellé. S a korok cgymásracpülcsének, a szá­zadokon átívelő hatásnak példája Tarkovszkij Rubljov-filmje is: sem az ikonokról, sem a filmmű­vészetről nem lehet már gondol­kodni úgy, hogy ne legyen tuda­tunkban ez az alkotás. Eshemék meg szó sok minden­ről. Ikonok sorsáról, pusztulásról, felmérhetetlen veszteségekről. Arról, hogy a bizánci szigorúság hogyan csontosodik meg Novgo­rodban, Feofan Greknél, hogy ez hogyan lágyul a korareneszánsz Rubljovnál, hogy a 17-18. századi Oroszország lassú barokkizálódá­sa miként jelentkezik az ikonok sorában. A legfontosabb azonban az, hogy tudjuk: ezek a képek kör­nyezetükből az ikonosztázból ki­emelve kerülnek elénk, szerepük és jelentésük így mindenképpen módosul, tartalmuk áthangolódik. Nekünk, Esztergomiaknak tud­nunk kell, hogy M.S. mester képei egy hiányos passiósor darabjai, hogy az itteniek mellé oda kell sorolnunk a Vizitációt és a szent­antali magányos példányt is. Ma, a 20. század végén gondolni kell arra is, hogy mit jelent az or­todoxia, a hagyományokhoz való - sokszor görcsös - ragaszkodás. Fény és árnyék, élet és halál együtt, egymást kiegésztve léte­zik, a vágtató folyó csak az egy­helyben maradó partok között az, ami. A képekkel beszélgetni kell. Várni, hogy megszólítsanak, így emelve rájuk újra a tekintetet. Egyszer élünk. Most itt van ez a csodálatos anyag - egyhamar nem jutunk el Kijevbe. Háromszor jártam ott - ezt a gyűjteményt csak töredékesen lát­hattam. Egyszer zárva volt, aztán átalakítás, restaurálás, ma az öt­ven dollár gondja akadályoz. Itt vannak. Reggel üres a Ron­della. Alkalmas idő meditációra. Rafael Balázs ; Az Országos Takarékpénz- ; ! tár és a Kereskedelmi Bank ! | RT. értesíti Tisztelt ügyfeleit, • ! hogy Esztergom, Dorog és i ! Nyeregesújfalu, valamint I ; ezen városok vonzáskörzete ; ! lakosságának devizaszámláit ! ; 1991. augusztus 1 -tői az OTP ; I RT. Esztergomi Fiókja vezeti. ! ! A számlákról történő for- ! ; galmazás lehetősége és rendje ; ! változatlan. ! l J Babits Mihály Városi Könyvtár KÖLCSÖNZÉSI IDŐ Felnőttek részére: kedd 9-18 óráig szerda, csütörtök, péntek 11-19 óráig Gyermekek részére: kedd, csütörtök 9-12 óráig 14-17 óráig szerda, péntek 13-17 óráig Július l.-augusztus 31. között szombatonként a könyvtár zárva tart. A VÁRSZÍNHÁZ KŐVETKEZŐ MŰSORAI: - aug. 2,3 -án 2o,3o órakor PARASZT BIBLIA - aug. 4-én 19 órakor HEGEDŰS D.GÉZA színművész előadói estje BÁZELEK AI HANGVERSENYEK - júl. 28 -án 16 órakor WOLFGANG GENTNER (Németország) orgonakoncertje - aug. 4-én 16 órakor EAST SUSSEX YOUTH ORCHESTRA (Kelet-SUS­SEX Grófság Ifjúsági Szimfo­nikus Zenekara, Anglia) hang­versenye. A Kijevi ikonok c. kiállítás augusztus 2-ig tekinthető meg a Vármúzeum Rondellájában. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE hetilap Szerkeszti a szerkesztőbizottság a Komárom-Esztergom Megyei Le­véltár közreműködésével Főszerkesztő: BENCZE CS-ATTHA ROVATVEZETŐK: Bánhidy László(foto-grafika), Koditek Pál (közélet), Nagyfalusi Tibor (művelődés), Qrtutay András (helytörténet), Pálos Imre (sport), Sebő József főmunkatárs (aktuali­tások) Felelős kiadó: DR.KÖNÖZSY LÁSZLÓ polgármester Szerkesztőség és kiadóhivatal: GRAN TOURS Kft. 2500 Esztergom,Széchenyi tér 25. Tej/fax: 13-756 HUISSN 0864-7054 GRANOPTKA KOMPUTERES SZEMVIZS­GÁLAT E. Vörösmarty u. 6.

Next

/
Thumbnails
Contents