Esztergom és Vidéke, 1991
1991-07-19 / 28-29. szám
ESZTERGOM, XIII. EVPOL5TAM; 18. SZÁM. VASÁRNAP. 1891. MÁRC/JUS 1. ESZTERGOM es TIDEKE MEOJELKNJK HKTENKINT KETSZER: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. F<íl irr* . , y*e: irr». ELŐFIZETÉSI ÁR: Fgy >tÍM irt 7 kr. 6 frt - kr 8 frt — kr 1 frt 60 kr Városi és megyei érdekeink közlönye.*" S Z E R ÍTETÍ fÖ S É 6 : pfalz-üAz, földszint. Lofi *» li»p MtlWml rínét Illet0 kíiltmínytk kQJdtndBk. fc I A D Ó - HT V A T A L : 8ZÉCHENYI-TKR 351, h«TÍ » Up hÍT»t»lo» m»ginblrd«té»íi, * luüttlrb* itünt kOzlr- I B*ttjfk, «l6fii*léii p.'Qitk (i reklamálnak intiirnJAk. HIRDETÉSEK: HIVATALOS HIRDETÉSKK I uóuil 100 móíc 75 >r, JOO161 iiOO-i* l frt 60 kr, 200-UI 80'M< J frt 83 *r. D«-lrej<ttj 30 kr. MAOÁN HIRDETÉSEK irn^lUpo-lM nrrlnt I»gjo(i»)-o»b^ t«D kSiilietn.k. NYILTTElt »or»-10 kr. 1 gom ssÍ2 év múlva. (SiljM&i hontivrkod.it.) A Táros legnagyobb «ülűf(jének: .szent Uván királynak minden protekeziójat fel kclle használnom a mennyel: közel kétezer íves kapusánál, hogy kíváncsi lelkemet egy ;tápra ti földre, engedje. Nem a világ legnagyobb csodáinak megszemlélése, §tm •riásl városaink látása, sőt Budapest sem <*,on;ott engem, hanem mindezeknél sokkal ^énytejenebb, dó előttem végtelenül kedves ^s xná^dik szülőföldem: Esztergom. ^íilyen lehet, mekkora, vnjíyoiios-e haüdf-e a korral száz év alatt? Megfogatn;ott~e a tok életrevaló eszme, u miket Körösy :*ityám a-jnult század vé^ún oly nagy lelkeledéssel hintett lapjában s m>ii»am is szórojattam ? Hisz csak az lenne egyedüli Ujunk » elégtételünk at egykori niél'.atlanságokért és kellemetlenségekért, moyeket eszméinkért kellet nem egyszer törlünk 1 Yégre is sok közbenjárásra kérésemmel .aportra jelentkezhettem s szent Péter ipánlf, a >vaIó*ágos< belső titkos tanácsom. ;ámsrás s aranyknlcsos, huszonnégy órára írlaobot adott. Nagy őrömmel siettem.Ii aondur 4*t>óba, honnan parádés egyena^átajit kiadták s lelkesedve kötém fel ardompt, húztam fehér keztyüt a nagy tra. 'Az iriuvt oIveszí.T9 valahol Helembn kö11 pottyantam a földre. Sebaj ! — iunea már akár gyalog is Esztergomba érhetek. A portól kissé leverem magam, igazgatom ruhámat, kemény tárgyukat érzek zsebeimben. Ugyan mik lehetnek ezek? Mántlim zsebében papírok: saját testámentomomr melyet őiökö>eim, mint hasznavehetetlent velem együtt küldtek a másvilágra; kifizetetlen kontók regimenUsnájderoktól, suszteroktól, katonai áruezikkek, budapesti é.< bécsi kore-ikedőklők eclit Sollinger-klingékért, dauer-hafter patent kuplikért, portopékért nach Mailander art. Nyugodtan szemléltem s tettem vissza nz érdekes emlékeket, hisz r.z első már halálom óráján, a többi meg rétfes rég elévült. Hát ez mi? — Csódák csodája: nadrágzsebemben két darab ezüst forintos ! Valóságos luxus ezek itt léte ! Hogy kerülhettek zsebembe? Lehet, ho<:y privadinerem csúsztatta bele. usry gondolkodván, hogy jó ura ne csak sneidiu', de urasari is jelenjék meg odafönn a Hanptrnpportou. Hisz százszor annyit kicsent ő abból u zsebből, inig lehetett 1 Ha már pénzem is van, váltok jegyet f vasúton ut-azom. Nem is kelle messze mennem. A (kÖzel'ien találom Helemba megállóhelyet. A pénztárossal négy szem kö/.ött elintéztem a dolgot s beválta a iniiltszázadi ezüstforiníokat több kiásbb ezüst aprópénzért, meljekeu már II. Ferencz József nevét olvastam. A személyvonatot "ős hadonászások között sikerült megállítani, mert fütyülve akart odáM> vágtatni. Mint cgji-uuli pasaséi felhágtam egy másodosztályú kupéba. Do mily káprázUtató elenánczia! Azt hittem első osztályba tévedtem be. össrejzedtem mauam, mert kilétemet nem volt szabad elárulnom. A kupéban ugyancsak spektáltak: ki é? mi lehetek a multszázadbeli uniformisban ? De nem ismertettem meg inagvm a XX. század utolsló negvedének többnyire vézna testű s halvány képű egyénei előtt, kikben tnikro^koppal is bajosan lehetne az ősmagyarok ivadékaira ismerni. A szó legnemesebb értelmében : bámultam ki az ablakon. Bámultam Esztergomot, melyre csak a bazilikáról 8 környékéről ismertein rá. Szrntgyőrgymezö helyén egj nagy Város több templommal, sok emelete? házzal, Maróth feié a gyárak és hizlalók egész tömkelegévei, vasúttal, a hegyeken szt. János ktit körül s lejehh nz euész oldalon nyári épülrtvkkel, préshazakkal. Az öröm dngasztá keblemet már előleges meggyőződésből is: Esztergom nagyot haladt. E*zterüom-csavargözös állomáson sokan szálltak ki, s egy hehiérdekü nayyohh hajó várta az utasokat. Jegyem Esztergom-központi pályaudvarra szólt, ülve maradtam. A vonat tovasiklott Esztergom-Nána felé. De ime, n garami vashidat elhagyván csakhamar fütyül s megáll. >EsztercomPárkány 1« — kiáltja n konduktor. Ismét többen szállnak ki a két oldalt lépcsővo! ellátott karcsú pályaház clŐl^, meiy tekintve a vasúti töltés ma^ns voltát, csak n személyforgalmat van hivatva* közvetíteni.'Raktárhelyiségeket itt nem is láttam. Párkány szintén nieplohetns nncy város a gyáraival m.ir a töltésekig (erjed. A következő állomáson Esztergom-Nánáii» balról különféle tryártelepekrt látok füstölgő kéményeikül t bevezetett szárny. vasutakkal. Ugy látszik a forgalom elég nagy lobét. Esztergom-Nána pályaudvara háromszof akkora a mult századinál, de az egész inkálib nz áru- és teherforgalomnak látszik szánva, mert temérdek magazin • sorakozik eir.vmás mellé 8 nyolez-tiz sinpár van lerakva, rajtuk minduntalan közlekedő tehervonatokkal. Bilétem m'g odább szólott, de le lcelle szállnom átszállás végett. A vonat tovább törtetett Bécs falé. Negyedóráig sem időxteni itt, midőn északról megérkezett a gyoravonat, melyre felszálltunk. Elhagytak *x állom;íf,t. Tiz perez múlva vasutunk dübörögve siklott ál a kettős Esztergomot összeköti impozáns s óriási vnshidon. A drukk egy neme > ett rajtam erőt meglepetésemben. De nj bátorságot öntöttem magamba, mert hasonló újságok feltűnése n.ost már léptennyomon követni fog uUmban. A kilátást innen a Dunán elvette t híd mauas korlátja s a rácsos választófal, mely a kettő; hídon a balról levÖ g)alog- é« kacsijárót a vonat útjától elválasztja. Kíváncsiságomat azonban csakhamar kielégíthetem. Megérkeztünk a központi állomásra. Ez n kenderföldeket keresztül szelő töltés Dorog felé es6 oldala mellett áll. Hatalmas stílszerűen épült födött ^pályaudvrr egyseire Öt-hat vonat befogadására; Fekvése a primássziget fölött épült híd felé. A forgalom benne igen nany, mert a különféle személy- és tehervonatok közlekednek néirv-Ot irányból. Ki v«n már építve á füiítői vonalon kívül a pomáz-dorogesztergomi is, a Dana áthidalásával pedig közvetlenül össze van kötve észak felé Eéván keresztül a Garamvö Így gyei föl Garainsxt.-Keresztig, másríszról Ipolyság s Balassagyarmathon át az Ipoly völgyével Fülekig kelet felé. A központi pályaudvar tehát több vonal góczpontja. A perronon általános sürgés-forgás, az esztergomiak közül sokan künn sétálnak, Ulán vendéget is vápák vagy csupán szórakoznak. Pompás várótermek, restaurácziók az utasok kényelmére. A rendes poliozia több számozott közege az állomásnál a bér- s tásaskocsisok egász serege, kik olcsón kínálgatják járómüvüket. Sanda pillantásokat vetnek rám a különféle nemű hordárok, rem látván nálam temmíféle podgyászt. Tekintettel pénzviszonyaimra, a villamos közúti kecsib* filtrra fel i jegyet váltottam az első vonaltzakaszra: a Rotundáig. ) Kwtfergom errn is nagyszerűen kiépülre. A bérházak a dorogi ut mentén egész a töltésig húzódnak, a kenderföldeket rendes utczák tzelik át ragy gyártelepek, raktársorok foglalják el. Épp így a táthi-ut f«M ix. egészen le.* kísdiiDáig. De különélő üreg-, pa^ír-, keményítő-, gép- atb. grArakatr lát'*m kiítrU is a Strázsahegyig. Csinos hizüorok között ritt a riiíuráoí ko«| n forgalmas oton, midőn a Eotundat^rre írt. Erre is csaks templomról ismertem rá, mely azonban renoválva ran. Tőbbryire kétemeletes épiletek veszik körül c templom előtti része parkozva van, közepén* egy renaissance-stiíbei? vépült oagy#zprfi szt, í/árosusás szoborral. A íiotuu'ij-tér Eniergom legforgalmaaahb pontja 8 vásárokul is szolgáló tere. Körös-körül számcs különféle üzlot. A tér és széles kórház-ut azonban egyenletesen felhordva, az árok-sor kiépítve, az árok pedig végei-végig leboltozva le a Kisdnnáíg. A Buda-utcza felé tartó villanios-vasut itt már második megállóhelyét tartá. Leszálltam több utassal, kik a >Grand Hotel Esztergom* e téren levő kétemeletes szállója felé tartottak, én pédlg gyalogszerrel kezdtem a várost szemügyre venni. f A kórház-uton a köz- és magánépületek egész sora áll. Itt van pl. egy tartalmas kétemeletes épület: ax esr.tergom-főegjházmegvei népnevelők men-ésárvaháza. Odább a kór- és szegéTyskháza szintén emeletre vére. A régi kenderföldi kaszárnya esztergommegyei dologházzá átalakítva, melyben tíhh tzáznn nyernek különféle-alkalmazást stereltetnek vissza a helyes útra. Künn az egykori Rozália-kápolna íelé vinczellérképző intézet nagy mintn-szőloteleppel stb. Mindezeket csak futólagosan vettem szemügyre, mert érdeklődésem tárgyai a városban beljebb vannaV. Az újsorra, de különtsen a Simor János-utra egyíltaláhan nem lehet ráÍRmornl. Utóbbi pompás hácsoraivrl elragadja az embert. Hasonlít a multszá'.adbeli Andrássynthot. A széles nton külön aszfaltos járdája a gyalogosok, külön a kocsik s lovasok rrimára. A villílmos lámpaoszlopok zsinoregyenesen sorzkoznnk s szakítják meg az egy vonalban ültetett lombos fákat. Az épületek külxoiérö! ömlik az ízlés és gazdagság. Ugy látszik Esztergom előkelőbb, jei mujd mind ez uton laknak. A középületek között itt látom a stílszerű háromemeletes törvényszéki palotát kriminális czélokra, a kereskedelmi akadémiát, városi zenedét. A magánlakok között kitűnik a főispán palotája, Eggenboffer-, Frey-paloták s bankházak. Az elég forgalmas uton több helyen vízvezetéki Csapokat nyitnak meg (nyár lévén) 8 fecskendezik az átmelegedett talajt. A sarkokon rendőrök s hordárok ácsorognak, gyerkőczök meg napilapokat kínálgatnak. Alig tudtam betelni a gyönyörű Simor Jáncs-ut szépségével. Ezen uton találom a pavillon-renaszerben épült, nagyszerű kétemeletes kaszárnyát is. Hat csoportban három ntezára szolgál s a mult század végén Ráth Gusztáv budapesti műépítész tervei szerint építtették kizárólag esztergomiak. Építése óta csak most lett előszór újítva. A város forgalmán kívül mindenesetre ezépségét is előmozdítja. A Sisai utcza (időmben kőz) épületsors közt végig menve a Buda-utczára mentem Ennek kiépülésére el voltam készülve. Esztergom legforgalmasabb utja két- és háromemeletes bérházakkal. A hausherrek ' Btraasejn. Középülete a mnlt században épült gymna8iura, de van több színvonalon álló kávéháza az üzlethelyiségek sora közt. A ferenczesek pedig megvették a telkük mellett lévő házakat s fundusukon körűi emeletes bazárt építettek.' A bulévárdon még meg van a Magyar Király is, de a két szomszédtelekre kiépítve s egy emelettel feljebb véve.