Esztergom és Vidéke, 1991

1991-07-19 / 28-29. szám

—_. Esztergom zajos főutjáról & városház te­rére tartot'am. Ismét ujabb meglepetések. A városház háromemeletes pompás styl­szerűp alota. Az idumbeli öreg sikátoroknak az ócska Szentháromság szoborral együtt nyoma sincs. Utóbbi helyén gondozott sétány, közepén szent István király méltó­ságteljes erczszobrával. A városház nyugoti része most is neve­lési czélokra szolgál. A földszintet s első emelet egy részét & városi elemi fiúiskola, másik részét r többi két emelettel együtt a kor színvonalún álló főreáliskola foglalja el. A Bottyán-utcza felőli rész most is € lányoké. Elemi s polgári leányiskolán kivü 1 a tanitónöképezde is itt van. A megyeház & régi, de átalakítva. Egy­emeletével félelmesen pislog az egyesűit Esztergom sz. kir. város nagyszerű város­házára. Bottyán-utcz8, az örei»- s Duna-utczával és Tabánnal együtt kiépülve. Bajos ráismerni a Széchenyi-térre is. Többnyire két s háromemeletes modern épületek kőritik, gazdag kereskedők házai. Feltűnik a régi saskaszárnya helyén az Impozáns vigadó. A térre esö részében rsn­nak a kaszinó helyiségei, nagy táncz- s hangversenyterem, a földszinten kávéház étkezŐteremmel. A kisdnnafelöli része szín­ház, melyet kert körit. A Kisdunasor szépségével bámulatba ejt. Palota palota mellett. Rakpart fel a hídig, le » primási palotáig. A rakpart nagy ré­szén korzó is. A Dunán keresztül a szigetre négy vashid is vezet. Kettő a régiek he­lyén, egy fent az egykori E^genhoffer-féle fakereskedés, egy lejebb a Pfalz-ház körül. A vizén e városrészekkel s Esztergom-Csa­vargőzös állomássul közlekedő propellerek nyögdéoseluck, a szabályozott meder ineg lehetővé teszi nagyobb rakodóhnjók bejö­vetelét is. Több dunai uszodák 8 a csóna­kázó-klubb uszóházát látom. Felfelé sétáltam a korzón. Az öreg templom, a mennyire lehetséges volt, átalnkitva, belseje freskókkal, ablakai üvegfestményekkel ellátva. Kórusán már nem egy kántor kántál solóban, hanem négyeskaru zenés misék adatnak elő. A templom előtti tér parkozva. Kíváncsiságom felvezetett egész a primási szigetig, mely a dunaszubályozás alkalmá­val fel lett töltve egy méterrel s at egész hajógyár czéljaira átalakítva. A dunnágban javitás miatt veszteglő hajók, a szigetről pedig siketitő zaj és kopácsoláa. De ennyi kóborlás egyszorro egy kato­nának is elég. Felültem tehát egy pro­pellerre s jegyet váltottam: a vízivárosi hidfőig. Vidáman integet a matrózfiu a kék zász­lóval, jelezvén, hogy a többi hajók s jár­müvek'mely oldalon térjenek ki. Bajos, is min* *t T ha Kisduna régi szélességében marad. Most njolez-tiz méterrel szelesebb. A dunaszaháljozás alkalmával u. i. a szi­getnek városfelöli részéből vettek el a szükséghez képest nyolez-tiz méternyit s a nyert földdel a sziget borpadisnit betöl­tötték, az egészet vizszintessá tették Igy a művelet kettős haszonnal járt: a kisdúna is hajózhatóvá lett téve, a sziget pedig ármentesitve. A propeller élénken zakatolt, majd meg­állt az öreg templom előtt. Többen száll­tak be, kik nagyrészt Párkányba igyekez­tek. Egy elegánsan öltözött fiatalember is bejön, kit mát egyszer a Buda-utcza járó­kelői között is láttam volt. Nagyon érdek­lődhetett irányomban, mert erőnek erejé­vel ismeretséget akart kötni velem. Kitérő feleleteket adtam, igy minden törékvése dugába dőlt. Valami riporter lehet. Gyönyörködtem a kisdunspart pompás palotasomiban, arcdont impozáns épületén, midőn ujabb meglepetés ér. Az idömbeli otromba vágóhid helyén s odább is le, az egykori vízivárosi községházáig nagyszerű fürdőtelep szállókkal, kurszalonokkal, ther­mákkal, parkozott terekkél s sétányokkal. Egy életet és élvezetat nyújtó oáz e házak tömkelege között. Esztergom hírneves für­dőhelye, melyet évenkint sok százan ke­resnek fel. Vidám élet folyhat itt. A zene­kar hymnusznit. hallom, a különböző nem­zetiségűek sűrűn sétálóit látom. Duzzadt keblű dadák dúdolva hordozzák .rábízott csecsemőiket vagy tóinak gyermekkocsikat andalítón dalolgatva. Mint emlitém, itt it hid vezet.át a városligetbe a a propeíler is állomást tart. A part-tovább is kiépítve nagyúri laVolc­kal s a kisduna medre itt nyert legsiém­melláthítébb szabályozást, a szigetet szük­Esztergom ssiz ér nulra. séghez képest itt nyirbálták meg leg­jobban. Az alsó hídfőnél kiszálltam s átmentem az 17.10303 hídon a sziget™. Kiztergoru-Mar­gitszigete, melyot a lakosság nem engedő® át semmi kincsért. Az egykori zöldséges kerteknek s otromba palánkoknak nyoma sincs. Pompás fasorok és sétányok, gyö­nyörű lakok mindenfelé. Feltörő szökő­kutak, kioszkok, gxitarárus pariilonkák va^y emlékoszlopok egy-egy oázis közepén. Fedett orchestrnmok & zenekarok számára, a sétálók egész tómé?", az árusok huda, lik hangosan kínálgatják csemegéiket s a különféle hüiíitó italaikat. Való?d^o$ lis földi paradicsom. Itt litjnk a herozegprimás, papnerelő­intéi't sz^p nyilvános kertjét, nz egyetem­botanikus kertjét, mindunyit stílszerű vas­rácsul körülvéve. Parkorott terek közepén villák, az a^entiának boritett épülete, künn az egykori kutyaszorító felé pedig népliget mulatóhelyekkel. Van mé& ezeken kirül nyári arénája % artézi fürdője. Megelégedetten távoztam Esztergom fél­tékenyen őrxótt gyöngyéről, a lakosok és Jdegtnek üdülőhelyéről, melylrel csak a fő­város Margitszigete versenyeibet. Ismét propellerTö ültem, hogy azon ménre S*entgyőrgyme75re, szabadon ad­hassam it ma^im az élvezetnek, melyet a felségt-s Dnnán nyüzsgő élet t a part pmpás épületeinek szemlélése nyújtanak. A primiá palotája az idórabtlinél kétszer akkora kétsxer szebb. Szomszédságában le­U\i sxmUn inpoxáni s hosszú épület a primási mni«nm, m^ly gazdagságira Mülmalji ö-íizei prnfincziális társait i t ,Kjraor-inaxenra benne tfwk egy külön osz­tályát for,í»lj« e'. X vasgyár helyin p*pi fürdőt Utók, hová * Táró* több eaerr« menő tanulóifjúsága lé i'oi jt'hit. 4 rír oMila beültetve, befásitva * szerpentin-utak kí­gyóznak fel a tetejére, meg-megszakitva egy pihenést nyújtó paddal. Élénk sürgés-forgás a Dunáti, sok hajó száguldozik ide-oda vagy czipel súlyos ter­heket, helyihajók a propellerek közleked­nek a testvérvárosok között vagy a vasúthoz. Nemsoká™ partra szálltara. SzentgyórgymezŐ hetyén egy nagy vá­ros 50 — 60 ezer lakossal s többnyire bér­házakkal, ipartelepekkel, üzletekkel. Ke­reskedelmi forgalma talán nagyobb bár­mely városrészénél. Tüzetesebb leírását mellőzöm, mert, egy külön tárczaczikket igényelne. A szeminárium ujabb k !ével mé? mindig pompás képet nyuji s az alatta épült házsorok nem sokat vettek el » kilátásból. A kanonoki épületek a régiek, de átalnkitvák. Egy lépcsőn az alagút mellett felmegyek a dom parkozott terére: ismét ujabb tne^­lepetér A begy alatt a bázilika portáljá­val szemben egy óriási kiterjedésű impo­záns, stílszerű épület: a katholikus egye­tem háromemeletes palotája. Az egyetem epyesiti az összes fakultásokat az orvosin kívül. A theologusolí U itt hallgatják elő­adásaikat Tlieologiai fakoltása enrópahirü. Az egyeUtni hallgatók tekintélyes része Szentgyórgymtiön t.iVcik s randalíroz. A. villamos rasnt arról jön, de az alagút mellett egy másik h'pcsőn lemenvén, gya­log vettem az utamat az érseki Vízivárosba A parkozott sétányokon lefelé haladra feltűnt, hogy Szenttamás egykori dísztelen s izlésrontó agyaqfalai az oldalán hosszá­ba épült házsoroktól nem látszanak, te­tején meg egy góthstilben épült nagyszerű templom : az esztertromi notrdám. Az esztergomi hililiothekH egy emelettel feljebb véve most nagy könyvkiadó-intézet s az »Esztergomi Lapok* katholikus napi­lap szerkesztő- s kiadóhivatala. K lap, mint a magyar Rómában s közel a tűzhöz meg­jelenő katholikus orgánum, egész Magyar­országon ijjen elterjedt. Értesüléseit Bécs felől hamarább nyeri, mint fővárosi társai. Díszes paloták között visz utam egész a fürdőig, mely Esztergom legnagyobb 8 leg­elegánsabb szállója. De talán elég is lesz a fárasztó barangolásból, a hotel fényes kávéházába tértem be. Szellemi lény lévén beértem egy pohár fiissitó itallal 8 szivar­ral és esztergomi lapokat kértem. A pinczér idehozta valamennyit. Az > Esztergomi Lapok«-on kívül itt lá­tom az ^Esztergomi Hírlap*-ot, mely az • Ksztergom és Vidéké«-nek ujabb czime. Jól szerkesztett napilappá nőtte ki magát esti lapot is ád ki s már a száztixenhar­madik évfolyama járja. Saját palotájában több mint 30 ezer példányban jelenik meg naponként. — Egy más napilap az Esz­tergomi Ellenőrt, az esitergoraí ellenzékiek újsága. Az >Eszteríromi Hírlap* aznapi száma críscn vrzérczikUzett a mlsodik dunai hid kiépítése ügyében, mely Sze n Így örgy mezőt köti össze Párkány nyal. Tárczáju pedis »Egyetemi tanár* aláírással azon nagynevű prímásokat sorolja elő, kik Esztergom fej­lődésére b haladására legtöbbet tettek és áldoztak. Több helyben megjelenő szépirodalmi s nport-lapon kivül vicczlapokat i? látok. Egyik neve >Eszter< a állandó czimképe egy csinos, piros-pozsgás paraszt menyecske, a mint a járókelőknek »gombát« kínálgat. Elmésen vau szerkesztve. Míg ülök, egy könyvárus ember hozzám jön s kínálgatja az »Esztergomi Kalauz«-t Kapva kaptam rajta. Hisz ez kell nekem l De mi a patvar? Ez embernek épp oly hangja vun, mint a propelleren együtt utazott riporteré. Ily hasonlóság hangban s beszédben gyakori, igy nem törödtera többé vele. Hozzá fogtam az illusztrált kalauz átla­pozásához. Az ismeretes adatokon kivül értesültem, hogy az egyesitett Esztergom százötvenezer lakossal bir s a Duna mind­két partján összesen kilenczkerületből ill: Belváros, Tabán, Gyárvároí, Érseki Vízi­város, Szenttamás, Szentgyőrgymező-Ó- és Újváros, Nagy- és Kis-Párkány. Ezekhex csatlakoznak még a kültelkek mindkét ol­dalon. Kulturális tekintetben : van itt >Balassa« szépirodalmi társaság, a természettudományi történelmi, földrajzi, etlmographiai, földtani lá rsulatoknak fjó»j;;i, tanárok egyesülete, filharmonikusok köre, nz országos turista­ejíyesülchipk Pilis-osztálva közel ezer tag­gal, nthlétikai és csónakázó Mubb stb. — Megjelenik itt számos tudományos, szép­irodalmi s vallásos folyóirat, a primási könyvkiadó intézet pedig folyton nagybeceft müveket ád ki Btb. A szinbázben aznapra hirdetve vin »K«7.­etergom ébrtdése*, történelmi látványosság előadása tiz képben. Másnapra egy érdekes tziumfi bárom felvonásban »A becsületes varga fiac ragy »Az utolsó ebztergomi primiss . . . A látványosság czime, mint már időm­ben is, rosszul, szenzáczió-keltésből volt választva. Képeket hozott Esztergom múlt­jából, bemutatva annak fejlődési stádiumait •zent Istvántól II. Ferencz Józsefig. Eaitergom siópei mép most sem hngy­Dik e tekintetben elsőséget egy provincziá­)is városnak aem. Gyöuyórü s kedves ala­kokat láttam egj W páholyokban ? az er­kélyeken. Bgyenrobimmal itt is feltűnést keltet­tem a egyik színházlátogatóban vizsla sze­meim felfedezték az ismeretes riportert s kávéházi könyvárust. Bizonyosra vettem, hogy deteotivvel vau dolgom, ki más és más alakban folyton kísérget. No megállj! megtréfállak 3 megboszantlak. Színielőadás után egy rövid sétát tevén, felültem a villamos vasútra 8 siettem ki & központiba. A legközelebbi Bndapest felé induló vonat csak egy félóra múlva érke­zik be. Kis idő elteltével mentem a többi utazóval együtt a pénztárhoz s jegyet vál­tok Pomázra. Egy plédes ánglius detto. Ismerlek szép masr.k. Felülök egy másod­osztályú kupéba, ö detto, de a kocsi egy szomszédos osztályába. No jól vun! Mig c elhelyezkedik, én szépen visszamászom s sötétben s fontos okokat hozván fel, el­svenkoltnm. Az ángliust rapadta magá»al a vonat! Másnap reggel fönti az általános rappor­ton alázattal jelentéin megérkezésemet a berukkolásomat az urlauhról. Egy hétig sem győztem az ostromló landxmanoknak leirni az uj Esztergomot s Józsi bácsi is, a híres szemorvos, annyira fellelkesedett előadásomon, hogy a mit még soha senkivel sem lett meg — megkínált tubákkal. — Videant consules, ne sedes Arcbi­Episcopi ab urbe eripereturl S. F.

Next

/
Thumbnails
Contents