Esztergom és Vidéke, 1991

1991-07-19 / 28-29. szám

222: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE IDŐLAPOZÓ flfl lllll fi A kőhídgyarmati viselet hasonló a szomszédos benyihez. A rövid szoknyásnak nevezett női viselet volt a különösen jellegzetes. Nyáron, hétköznap általában kékfestőben jártak a lányok, asszonyok. Alsószoknyát meleg időben egyet hordtak. A felső szoknyán felköteny díszlett. " Ami elődeinknek vászoningük volt - mondja az egyik idős aszszony -, nekünk már gyolcs." Később pargetból ( barhet ) varrtak inget, rakott ujjal, és " németes ing "-nek nevezték. Al ingre pruszlikot vettek. A pruszlik aljára varrták rá a pofándlit vagy pufándlit, amit ruhaféléből csavartak kolbásznyi vastagra, rátekertek a pruszlikra, és ez tartotta a szoknyát. Nem ment ritkaságszámba, ha hét-nyolc szoknyát is egymásra vettek: volt zöld aljú, barhentból varrták és zölddel szegtek be. Ebből hármat-hatot is fölvettek. A közvetlenül a felső szoknya alatt lévő alsószoknya különbözött a többitől: ez volt a fehér aljú, csipkés. Fekete vagy barna cérnaharisnyátviseltek, lábbelinek pedig fűzős cipőt vagy szép bényi csizmát. csizmadiának tizenegy pár jegycsizmát is el kellett készítenie egy esztendő alatt. A piros csizmát csak a jómódúak engedhették meg maguknak, mivel az többe került, mint a fekete tiklis csizma. Mindkétfajta csizNŐI VISELETEK KŐHÍDGYARMATON ( Alsó-Garam mentén ) A piros vagy fekete tiklis (csergős) csizmát a lányok jegyajándékként kapták jövendőbelijüktől, mely ajándék szépségével és drágaságával méltó volt a sorsfordító eseményhez, az esküvőhöz. A csizmákat Bcnybcn csináltatták a kőhídgyarmati lányok, ahol három csizmadia is dolgozott, de időben meg kellett rendelni a lábbelit, mert volt rá eset, hogy egy mára olyan patkót vert a kovács, melynek a vege be volt görbítve, és erre lyukas húszfillércseket fűztek, hogy szépen cseregjenek járás közben, ez a magyarázata a csergős csizma elnevezésnek. Haj- és kendővisclet A lányok hátrafésülve és három ágba fonva viseltek a hajukat. A haj csak félhosszig volt befonva, ahol masnit kötöttek bele. A menyasszony már kontyba fogta a haját, hogy a koszorút meg a fátyolt bele lehessen tűzni. Huszonöt-harminc hajtűt is felhasználtak a kontykészítéshez. Az asszonyok a kontyra hátrakötő kendőt tettek. Már a menyasszonytáncot is kendőben kellett eljárni, ami rózsaszínű selyemből készült. A " hajnal tüzére a hajnali menyecsketáncra megint más kendőt, " piros bécsit " kötöttek fel a menyecskék. Aztán később is ezt hordták az új asszonyok, a fiatalasszonyok jódarabig. A piros bécsinek nevezett kendő piros, fehér pettyes volt, koszorú mintával a végén. Az idősebb asszonyok más színű kendőt, sötétebbet, szürkét, barnát hordtak. Tisovszki Zsuzsanna -Az Obermayer házzal már beleptünk a volt Duna majd Halászok-utcájába, amely 1903-tól Deák Ferenc nevét viseli. Ma az egész utca, szép fáival és kockaköves járdáival,műemlékileg védett, mert híven őrizte meg XlX.századi jellcgct.Műcmléki házai közül kiemelkedik a 7. szám alatti , amely Esztergom egyik legkorábbi és legjelentősebb romantikus családi háza. 1860-ban Etter Lőrinc, az esztergomi "Sergyár" tulajdonosa építette Prokopp János budai építésszel, aki ugyanebben az évben kezdte el a Takarékpénztár nagy bérházának építését, Hild Józseffel együtt. Etter Lőrinc (1823-91) édesapja, Etter János (1787-1848), a németországi Thalhauscnből 1837ben jött Esztergomba. Etter Lőrinc 1847-ben kapott polgárjogot a városban mint serfőző. 13 év múlva már megengedhette magának az apjától örökölt Serház vagyonával, hogy megbízza Prokopp János neves pest-budai építészt, hogy nyolcgyermekcs családja részére házát megtervezze. Levelezésük Prokopp János hagyatékában fennmaradt. Etter Lőrinc mélynyomásos levélpapúján fejezte ki örömét, hogy igényességének megfelelően tervezte házát,és szobrászaü díszítésére Marschalkó Jánost (1812-77) is megnyerte. Az ő műve: a Lánchíd négy oroszlán szobra, a fóti templom teljes szobordíszítésc, a Vigadó párkányzatán a magyar történelem nagyjait ábrázoló ideálportresor, a Magyar Tudományos Akadémia és a Rudas fürdő dekoratív szobordíszítése, amelyekkel az ország legszebb romantikus epületeit gazdagította. A Deák Ferenc u. 7. szám alatti épület kétszínű - sötétebb és világosabb színre égetett - téglahomlokzala ma egyedülálló Esztergom belvárosában! A ház két szélén két, ugyancsak téglából falazott fél-pillcr a toronyszerű, edikulás záródással a kaput, illetve a két ablakot fogja közre. A szegmentíugyancsak szegmenü'vcs, keresztosztású ablakok összekötő övpárkányon ülnek, amelyek alatt, az ablakkötényeket egy-egy csúcsra állított négyzet díszíti. Az ablakok felett jelennek meg a pesti Vigadóról cs Feszi Frigyes Nádor utcai szálloda-épületéről ismert romantikus, történelmi arcképcsarnok portréi. Itt Esztergomban a meghatározását nehezíti, hogy a nevek felirata nem szerepel, de a Vigadón látható Marschalkó szobrok alapján valószínűsíthető, hogy a Szólaljatok meg, régi esztergomi házak! (16) -Deák Ferenc u.7. ves, pálcataggal profilozott kapunyílás felett, a középpontban négyzetes kőlapba vésve EL monogram olvasható. Fölötte szőlőleveles kerámia-fríz húzódik, éppúgy mint az épület jobb szélén, a kapuval szimmetrikusan elhelyezett két ablak felett. A párkányzatot sötétebb színű téglából, plasztikusan felrakott vak-árkádsor díszíti, hangsúlyozva a romantika középkori motívumkincsét. Maga a fa kapu is eredeti. Reméljük, a mielőbbi restauráláskor, szakszerűen fogják pótolni a középső osztósudár gótikus fejezetét. A ház legdíszesebb rcsze a homlokzat negyablakos főrésze. Az baloldali a kortárs Garibaldi egyik hazai, esetleg esztergomi harcosát ábrázolja. Mellette, a szabadságharcos Bercsényi, továbbá Széchenyi István, majd egy kuruc föveges szabadságharcos portréja jelzi Etter Lőrinc bátor magyarságát éppen a rettegett Bach halála utáni évben, és még messze a kiegyezés előtt! A fejek felett, a keskeny párkány alatt, élére állított fűrészfogas motívum fokozza a romantikusjátékosságot. Felette, a két-két kis ablak, amelyek a padlásteret világítják meg, a nagy ablakok felett a függőleges tagolást hangsúlyozza a homlokzaton. A falat lezáró sakktábla-díszítés a tégla adta geometrikus dekoráció lehetőségeit aknázza ki. Mi lett a szép ház sorsa Etter Lőrinc után, aki éppen száz évvel ezelőtt, 1891-ben halt meg? 1872-ben, miután gyermekei önállósultak és elköltöztek Esztergomból - akik nevüket később Esztergomira magyarosították Etter Lőrinc bérbe adta házának nagyrészét az akkor alakult Járásbíróságnak. ő maga feleségével az ősi esztergomi Muzsik családból származó Franciskával - az udvari részbe költözött. Halála után a házat dr. Niederman Pál ügyvéd vette meg, a bíróság bérletével együtt. 1898-ban ugyanígy vette meg Horn Mór. 1910-ben, a bíróság elköltözése után, a házat elárverezték, és Viebermann Imre vette meg. 1920-óta a Borz családé. Ekkor vette meg Újvári József Anna leánya és veje, Borz Kálmán halászmester részére. Majd ezek fiai, László és Tibor örökölték. Etter Lőrinc féltestvére, a 16 évvel fiatalabb Nándor /1839-93/ nem tartott igényt e házra, mert feleségül véve Meszéna Etelkát, mint társtulajdonos, a Meszénaház emeletére költözött. Ödön fia, a Takarékpénztár későbbi vezérigazgatója öt gyermekével is a Meszéna- házban lakott, amíg a Takarék-házban szolgálati lakást nem kaptak. Leszármazottai a ma is Esztergomban élő Euerek. Prokoppné dr. Stengl Marianna