Esztergom és Vidéke, 1991
1991-01-31 / 4. szám
ALAPÍTTATOTT 1879-BEN ESZTERGOM ÉS VIDEKE TÁRSADALOM * POLITIKA * MŰVELŐDÉS * HELYISMERET * IDEGENFORGALOM 1991. JANUÁR 31. * 4. SZÁM ARA: 19,50 Ft RENDŐRSÉGI KÖZLEMÉNY » Virágjáról ismerni meg 1991. január 24-én, a késő esti órákban az esztergomi Prímás-szigeten (a Mária Valéria híd térségében) az Esztergom Városi Rendőrkapitányság veszélyes bűnöző csoportot tett ártalmatlanná. A lakosság megnyugtatása érdekében közöljük, hogy az akció során elfogott személyek huzamos ideig tartó fogvatartásáról intézkedtünk, így további aggodalomra ok nincs. A fogva tartott személyek között esztergomi illetőségű lakos nem található. Az ügyben a sajtó útján a közvéleményt folyamatosan tájékoztatjuk. A rendőrkapitányság kéri a lakosság támogatását, hogy a város közbiztonsága érdekében a szükséges további intézkedéseket megtehesse. Esztergom Városi Rendőrkapitányság Pintér László alezredes, kapitányságvezető 1991. január 28. hétfő, 17 óra. A nyirkos koraesti ködben mintegy negyvenen gyűltünk össze a Vármúzeumban. Visszafogott hangulat, történelmi atmoszféra, a „sokmindent tudók" enyhe izgalma a lelkekben. Néhány percen belül ünnepélyes keretek között megalakul majd az „Esztergom-Cambrai Baráti Társaság". Pártok, egyesületek és társaságok korát éljük. Mindmind a jószándék, az emberi kapcsolatok jobbátétele igényével születik és működik jól-rosszul, ki tudja min múlik? És mindnek vannak gyökerei és van előtörténetük. Ennek is. Majd egy esztendővel ezelőtt Cambrai - a belga határ közelében fekvő kisváros - hivatalos delegációja itt járt Esztergomban. Joggal mondhattuk akkor: „ezer éve nem láttunk Benneteket!" Ezer éve ugyanis láttuk őket, pontosabban ők látták a magyarokat, amint rettegett nyilaikkal felgyújtották és porig rombolták a várost. Ázután a „szent királyok nemzetségének" egyike, Árpád-házi Szent Erzsébet néhány száz esztendő múltán elzarándokolt Cambraiba egy láda arannyal, újjáépíteni a lerombolt katedrálist. Emlékét üvegfestmény őrzi és egy régi utca, mely rövidesen visszakapja „Elizabeth de Hongroi" nevét. Cambrai küldöttsége hazautazván Esztergomból, haladéktalanul megalapította ott a Baráti Társaságot. Elnöke és legfőbb szószólója M. Jean Descarpentries úr. O fogadta decemberben az esztergomi delegációt; a küldöttség munkaértekezleteinek vezetője Mm Lancelle alpolgármester asszony volt. De napjaikat együtt töltötték a küldöttséggel Cambrai magyarjai is: Dinynyésék, Süléék és M. Kiss-Márton Róbert, a helyi Kerékpár Klub tagja. Az Ő kérésére teszem közzé a következő felhívást: Aki alapító tagja kíván lenni az esztergomi Kerékpár Klubnak, jelentkezzék a polgármesteri Hivatal Művelődési Osztályán. Telefon: 13-451 Cambrai rövidesen Esztergomba küldi a város főmérnökét és az ottani VGV vezetőjét, hogy segítségünkre legyen olyan épületek hasznosításában, amelyben nekik már gyakorlatuk van. De kínáltak városunk művészeinek kiállítást, és felajánlották egy ottani kollekció esztergomi bemutatásának lehetőségét. Zene- és énekkarok találkozóját remélik, és várják a franciául tanuló esztergomi diákokat. A kapcsolat tehát kulturális-, idegenforgalmi és gazdasági lehetőségeket egyaránt magában rejt. De legfőképpen emberek és családok barátsága előtt tár kapukat. Hogy miként fog működni? Reméljük: jól! Ez rajtunk múlik és mindazokon, akik csatlakozni szeretnének hozzánk. Legközelebbi találkozásunk, melynek során megválasztjuk a tisztségviselőket és meghatározzuk a közeljövő legfontosabb teendőit, február 11-én 17 órakor lesz a Vármúzeumban. Egy várost szeretni annyit tesz, mint megszerettetni azt másokkal. Cambrainak fontos Esztergom. Remélem, Esztergomnak is fontos lesz Cambrai. Úgy legyen! Varga Péter E sorok írója - más párti lévén ellátogatott az SZDSZ által szervezett liberális klub legutóbbi rendezvényére, melyet a városi könyvtárban tartottak. Némi szorongással ment, de örömmel fedezte fel, hogy piros-zöld madárkák egyáltalán nem röpködtek a levegőben, sőt más hiten lévők is megjelentek, például a szocialista párt minapi képviselőjelöltje. A házigazda, Nagy falusi Tibor bevezetője után először dr. Arató Géza válaszolt a hallgatóság kérdéseire. Elmondta, hogy a parlament mármár abnormális módon dolgozik, mert a rövid határidők rendkívül feszített tempót diktálnak. S ilyen körülmények között kérdéses, lehet-e felelősséggel dönteni. Külön kiemelte, hogy kevesebb plenáris ülésre és hatékonyabb bizottsági munkára volna szükség. Ha ez nem így lesz, akkor működésképtelenné válik az országgyűlés. Egyébként képviselőnk naponta buszozik Pestre és vissza. Hétvégi olvasnivalóról a rendszerint péntek este megérkező futár gondoskodik, aki kétszáz oldalas tervezeteket ad át, melyekről hétfő reggelre már véleményt is kell formálni. Itt arra kérte a jelenlévőket, hogy a kormánynak szánt kritikákat ne az S hogy az esztergomi dolgok is jobban menjenek, kapott egy irodát a városházán, ahol Tóthné dr. Menczel Zsuzsanna lesz segítségére. A lehetőség annyira új, hogy még ügyfélfogadási idő sincs. Arató Géza úgy vélte, hogy a megyei jogú városi cím elérése érdekéA liberális klubban jártam ő fejéhez vagdossák, hiszen ő az ellenzék soraiban ül. A nagyfokú lekötöttség miatt szinte lehetetlen a kapcsolattartás a választókkal, ezért képviselőnk önként lemondott az egészségügyi bizottságban viselt alelnöki tisztéről. Helyére az előző rendszerben sokat zaklatott szociológus, Solt Ottília került - az MDF nem kis szomorúságára. ben tett lépések kicsit előkészítetlenek voltak, bár az önkormányzat kérése nagyon is méltánylandó. A kérés, sajnos, az önkormányzati törvény szerencsétlen paragrafusával összeférhetetlen. A szociálpolitikát illetően még egy fontos gondolat képviselőnktől: többekkel ellentétben nem tartaná szerencsésnek, ha a segélyezettek névsorát kitennék a városházán. Az est második részének vendége Mécs Imre, Arató Géza képviselőtársa volt, akit az 1956-os forradalom után halálra^ ítéltek, de kegyelmet kapott. Ő az ellenzéki mozgalmak születéséről, fejlődéséről, a különböző irányzatok kialakulásáról beszélt, az események sűrűjében mozgó résztvevő hitelességével. Egy kép a múltból: a rendőri felügyelet alatt álló volt ötvenhatosok rendszerint csak esküvőkön találkozhattak, fényképészeknek álcázott titkosrendőröktől körülvéve. A városi könyvtár munkatársai kellemes hangulatot teremtettek, gőzölgő teával és süteménnyel kínálták a résztvevőket, akik a késő estébe nyúló beszélgetés végén is türelemmel hallgatták a házigazda néha hosszúra sikeredett kérdéseit. (s.j.)