Esztergom és Vidéke, 1991
1991-06-07 / 22. szám
7: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Nyomolvasás 4. Megkövetés Komonista vótál, és szadista vagy - mondta a nyugdíjas postás, mikor látta, hogy a nem kívánt macskaáldást kertem végében elföldeltem. Harminc éve vagyunk szomszédok, s ez elegendő idő egymás viselt dolgainak megismeréséhez. Kezdjek mentegetzőni? Vagdaljam fejéhez, amit a múltjáról bizonyosan tudok? Legyintettem, és ásóval, lapáttal vállamon leballagtam a dombra kapaszkodó kertből. Bezártam a szerszámoskamrát, ittam a konyhában egy pohár hideg vizet, de a kérdés nem hagyott nyugodni. Az öregnek ugyanis, noha mit sem tud a formállogikáról, féligmeddig igaza van. Huszonkét esztendő után, 1988. március negyedikén törölték nevem az MSZMP tagjainak sorából. Párton belüli, majd kormánypárti (fából vaskarika) ellenzékiként tartottak számon jó ideig a közvélemény ilyen-olyan megbízott formálói. Ami játékterem volt, azt a lehető legteljesebb mértékben kihasználtam. Sőt, ha a játékteret szemléletesen kör alakúnak tekintjük, tágítottam rajta. Amikor azonban a magam tágította kör kordonját is átszakítottam, fegyelmivel, börtönnel, állásomból való kiakolbólitással, és közlési tilalommal „jutalmaztak" azok, akikkel állítólag egy követ fújtam. Szabályerősítő kivétel lennék? - Nem hiszem. Ha példám egyedi volna, nem tartanánk ott, ahol tartunk. A mártírság sem fogható reám, bár több ízben „súroltam a lécet", az akadályokat mégis leküzdöttem. A legnehezebb években attól a Soros Alapítványtól kaptam teljestíményt számonkérő ösztöndíjat, mely tiszteletre méltó testület tagjai a legkevésbé sem cimkézhetők „kommunista szimpatizánsokénak. Miért vagyok mégis némelyek szemében szálka? Miért próbálnak bűntudatot ébreszteni bennem? Ha már az is bűnnek számít, hogy „szerencsésen" megúsztam a múltat, s a politikában lefelé nem lettem „sáros", bocsánatot kérek a makulátlanoktól... 9 A ii ctt ^-J Csak vándorok, csak bújdosók vagyunk" Jeles esemény tanúja és szereplője lehetett az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium leánykórusa 1991. május 19-én Ipolyszántón. A jeles esemény nemcsak e kis Ipoly-menti falucska legújabbkori történetébe, de - bátran állíthatjuk - a szlovákiai magyarság históriájába is bevonul. Itt és ekkor leplezte le Ipolypásztó közössége „az 1947-1948-ban szülőföldjükről kitelepített 178 magyar testvérünk emléktábláját". Az emléktábla jelentősége abban áll, hogy első ízben került sor olyen eseményre a szlovákiai magyarság körében. A megemlékezésre az ipolypásztói református templomban került sor, ahová nemcsak a falu nagyszámú közössége, de a környék képviselői is eljöttek: Lévától Párkányig, valamint az egykor kitelepítettek és azok hozzátartozói mintegy félszázán: Vámosmikolától Baranyáig, akiknek nevében Pereszlényi Gyula emlékezett, s mondta el szívbemarkoló hitvallását a szülőföldről. Kovács Géza református lelkész csodálatosan megkomponált, megemlékezéssé lényegült prédikációja tévedhetetlenül fogalmazta meg az ünnepség hangulatát Zakariás próféta szavaival: „Isten kegyelmét ne tegyétek hiábavalóvá magatokban!" s tovább... a lényeg: hogy körülményeink uralkodnak-e felettünk, vagy képesek vagyunk f elül emelkedni a körülményeken? Az ünnepség és a pillanat nagyszerűségét Gyurcsó István - aki szintén e vidék szülötte - szülőföldet idéző versei, a megemlékezések, Bodonyi András (Ipolyság) megzenésített versei és a Dobós lányok csodálatos éneklése emelte, s oldotta emlékezéssé e gyötrelmes sorstragédiát, melynek megidézését lehetővé tette az idő. S végül nem feledkezhetünk meg a gondolat elindítójáról, Zalabai Zsigmondról, e falu szülöttéről és krónikásáról, a szlovákaiai magyar köz- és irodalmi élet jeles egyéniségéről, aki csupán csendes résztvevője kívánt lenni e nagyszerű eseménynek. Ő az, aki kétkötetes falúszociográfiájában (Hazahív a harangszó, Mindenekről számot adok) feldolgozta e kis község történetét, népéletét s volt e megemlékezésnek is szellemi szülőatyja. Reméljük, az ötlet, a példa nem marad követők nélkül! -hgyPALYAZAT A Komárom-Esztergom Megyei Testnevelési és Sporttörténeti Bizottság pályázatot hirdet olyan pályamunkákra, amelyek Komárom-Esztergom megye olimpikonjainak életrajzával foglalkoznak. Javasolt témák 1. Valamely megyei város, település olimpikonjainak életrajza 2. Valamely sportág megyei olimpikonjainak életrajza A dolgozatok terjedelme: maximum 4 iv lehet, normál gépeléssel. A benyújtás határideje: 1992. március 1. A pályázatokat 2 példányban kell elküldeni a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Sportigazgatóságára (2803 Tatabánya I.. Tóth-Bucsoki u. 3.) A pályamunka jeligés. A nevet és cimet lezárt borítékban kell mellékelni. A pálya munkákat a Magyar Történelmi Társaság sporttörténeti szakosztálya által felkért szakemberekkel kívánjuk értékeltetni. Az arra érdemes dolgozatok pályadíjban részesülnek: I. díj: 7000 Ft: II. díj: 5000 Ft; III. dij: 3000 Ft Egyéni és csoportos pályamunkák is be nyújthatók. A meghirdetett dijak számát és értékét a bírálóbizottság a beérkező pályamunkák számától és színvonalától függően megváltoztathatja. A pályamunkákat vagy kivonatokat publikálni kívánjuk. Esztergom. 1991. május 27. Esztergomi cserkésztiszt Az új magyar Cserkészkönyv szerkesztője 1926. december 22-én a sötétedő órákban - a szentjánoskúti Mattyasovszky-ház kertjének hóval borított fenyőfái között - mintegy 30 alsós bencés gimnazista diák tette le a cserkész fogadalmat. „Hiven teljesítem kötelességemet, melyekkel Istennek - hazámnak - és embertársaimnak tartozom". 65 év távlatából visszaemlékezve: egyikünk sem gondolta, hogy közülünk, az esztergomi 14-es Holló cserkészek közül kerül ki az az ember, akj a II. világháború után, 40 évi elnemzetlenített magyar ifjúsági mozgalom egyik megindítójává, szervezőjévé válik. Csongrádi (Michels) Jenő esztergomi csekésztisztet még 1987. decemberében felkereste két ezredes a HM-ből a csekészet újjászervezése érdekében, mivel az ifjúság korábbi nevelése csődbe jutott. A két ezredes - mint térképészeti tiszt Csongrádi munkatársai voltak. Innen és ekkor indult el sok küzdelem és nehézség árán. lelkes magyar fiatal vezetők bevonásával. 1989. február havában a Magyar Cserkész Szövetség megalakulása, amelynek elnöke idős dr. Surján László orvos porfesszorlett. 40 év után újból kellett elindulni. Nem volt egy egységes irányító cserkész szabályzat - cserkész könyv. Csongrádi Jenő két évi kemény munkával hatalmas anyag összegyjútésével. élettapasztalatának bölcsességével, hitével, a magyar ifjúság iránti ragaszkodásával, szeretetével megírta az eddig megjelent legnagyobb, legjobban szerkesztett, mindenre kiterjedő cserkészkönyvéi. A cserkészkönyv magában foglalja a múlt minden hasznos régi cserkész anyagát. de már magában foglalja mindazt az új élet-elemet, az új tapasztalatokat, az új fejlődést, amelyre az elkövetkezendő időkben a magyar ifjúságnak is szüksége van. A cserkészkönyvből kisugárzik az esztergomi Holló-cserkészek iránti történelmi ragaszkodás és az az őszinte szeretet. amely az alapító esztergomi cserkész parancsnokok felé kisugárzik. Csongrádi Jenő Muraszentesen született 1913-ban. tanító fiaként. Trianon miatt 191 9-ben visszaköltöztek Esztergomba. mivel édesanyja esztergomi származásúvolt. Az édesapa itt tanított a rövidesen bekövetkezett haláláig. Csongrádi Jenő a helyi gimnáziumban kitűnt közülünk kiváló képzőművészeti: rajzoló, szobrász és főleg a térképészet iránti tehetségével. Eme kiváló tehetségének köszönhette, hogy mint fiatal mérnök, kőbányát bérelt, kőfaragó üzemet tartott és munkáját számos szobor és emlékmű, építmény dicséri, főleg Budapesten és Dunántúlon. 15 évig a Honvéd térképészeti intézetben dolgozott, majd a Nehézipari Minisztérium Kutató Irodájának vezetőjeként ment nyugdíjba. Négy felnőtt diplomás gyermeke van. Idős korában a cserkészet újbóli megindítása lebegett szeme előtt. A történeti idők ezt lehetővé tették számára és ma már mintegy 280 cserkészcsapat működik, kb. 10.000 taggal. Ezeknek a fiúknak, lányoknak írta meg igen értékes cserkészkönyvét, amelynek serkentője saját bevallása szerint - a Holló-szív volt, kenyérül szánta a mai, kezdeti nehézségekkel küzdő cserkész-fiatalságnak. A terv megvalósult, a nemes szándék magja szárbaszökkent. A könyv megjelenésével kapcsolatban városunk szeretettel köszönti a szerzőt és megköszöni azt a megemlékezést, amely könyvéből kisugárzik városunk és az esztergomi 14-es Holló cserkészek felé! A két kötet együttes ára 300,- Ft. Városunkban a 14-es Hollók cserkész otthonában - Dobozy M. u. 10. - a délutáni órákban, és a Gran Tours Utazási Irodában vásárolható meg. dr. Bády István