Esztergom és Vidéke, 1991

1991-06-07 / 22. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 7 BODROGAI JUDIT ORSZÁGOS IFI BAJNOK! Pannonhalmán rendezték meg a duat­lon sportág (4000 méter futás, 30 km ke­rékpár, 6 km futás, futó órával mérve, egy­mást követően) országos bajnokságát. Négy év óta Magyarországon is gyökeret vert ez a sportág, mely elsősorban ta­vasszal és ősszel a triatlont hivatott helyet­tesíteni. Triatlonban úszás, kerékpár, futás a sorrend - a Szerk.) Most a bajnokság egyben válogató is volt a júniusi Birminghami Európa-baj­nokságra. Ezért is értékes Bodrogai Judit aranyérme az ifjúsági lányok között. Ser­dülő kora létére ez külön is örvendetes, a női mezőnyben összesen 3 felnőtt hölgy tudta megelőzni. Szép eredmény! Leány ifjúsági korcsoportban, 1. Bod­rogai Judit 1 óra 36 perc 36 mp. Fiú ifjúsá­ginál 4. Nagy László 1 óra 38 perc 27 mp, rajta kívül célba ért még Esztergomi Edzésközpont versenyzők Székely Gábor 1 óra 55 perc 16 mp, Laczkó Zoltán 1 óra 56 perc 01 mp, Cserép Ferenc 1 óra 56 perc 16 mp, Nedőczy János 1 óra 56 perc 34 mp, Kóbor Miklós 2 óra 0 0 perc 42 mp, Szerencsés Tamás 2 óra 06 perc 33 mp. Fiú junioroknál 107 Pálos Zoltán 1 óra 36 perc 52 mp. Felnőtt férfiak mezőnyében 32J lett László Zoltán 1 óra 32 perc 43 mp. A kiváló eredményekben részes Heer Lajos vezető edző és Szilágyi Péter futó­edző. TRIATLON MEGYEI DIÁK-OLIMPIA Esztergomban az uszodában és a Prí­más szigeten rendezték meg a triatlon sportág megyei diák bajnokságát. Alsó korcsoportban 300 m úszás, 6 km kerékpár, 2000 méter futás volt sorrend­ben a táv. Eredmények, lányoknál 1. Petkó Krisztina (Esztergomi Edzésközpont) 27 perc 40 mp, fiúknál 1. Turcsányi Zsolt (Edzésközpont) 27 perc 07 mp. 11-12 éves fiúknál 1. Laczkó Zoltán (Edzésközpont) 25 perc 29 mp, 2. Heer Ádám 27 perc 57 mp, 3. Rózsa Roland 30 perc 4 mp. Középiskolásoknál 500 méter úszás, 9 km kerékpár, 4000 m futás megtétele után a végeredmény 1. Cserép Ferenc (Edzés­központ) 39 perc 15 mp,... 3. Szerencsés Tamás (Ferences g.) 42 perc 37 mp. A triatlon verseny rendezésében a für­dő dolgozói, a Ferences diákok és a Duna ­kanyar Tsz, az Egomker KFT, a Séd Copm KFT segédkeztek. Munkájukért köszönet illeti őket. SPORT(-centrum) HELYETT: ENYÉSZET A Prímás-sziget fekvése, adottsága kí­nálja. hogy ott a sport, a kikapcsolódás, az idegenforgalom nyerjen teret. A 80-as évek elején minden fórumot megjárt, és támogatást is kapott egy „sportcentrum" létrehozása - pályákkal, sportcsarnokkal, klubházzal, sportszálló­val - a Táncsics út és a Kis-Duna között. El is kezdődött az építkezés a játszótér, szánkózó-domb építésével, majd a tenisz fellendülésével a Tenta gmk pályákat, bü­fét, öltözőt, zuhanyozót épített. Tették mindezt a városi Tanács 4468/1985 szá­mú építési engedélyével. 1986 júniusában bérleti szerződést kö­tött a Sportcsarnok (mint bérbeadó) a Tenta gmk-val és Nagy Tamás cukrásszal (azOázis büfé, cukrászda tulajdonosával). Következő lépésként a Tanács 4257/1987 számú határozattal megadta a használatba vételi engedélyt is. Fellendült a tenisz sport, volt játszótér az óvodásoknak és napközben oda vitték játszani gyermekeiket a kismamák. A cuk­rászda előtt sorok álltak a fagylaltért, üdí­tőért, esztergomiak és kirándulók egya­ránt. Felvirágzott a környék is, rendben volt a környezet, és a sportcsarnok tisztes bérleti díjat kapott éveken keresztül, 1989-ben több mint ötvenezret, és 1991­re ez már több lenne 60 ezernél. De, 1990.február23-ánasportcsarnok igazgatója - valószínűleg felettesi utasí­tásra, - felmondta a szerződést, az alábbi fogalmazással: „...felmondom, tekintettel arra, hogy az Önök által há^znált területen az építkezés haladéktalanul megkezdő­dik." Azóta 16 hónap telt el. Építkezésnek nyoma sincs! A játszóteret „lepusztították" a rossz emberek, a teniszpályákat felverte a gaz, elszomorító látványt mutat. A kompra já­róknak, a három csillagos kempingbe uta­zóknak. az Esztergom Szálló lakóinak, az arra sétálóknak. Méltatlan kép ez a város­hoz! Tessék nekem megmondani, hogy ki­nek jó ez? -Az önkormányzatnak, akinek jószeri­vel csal; fillérei vannak a sportra, és innen pedig ötvenezernél több folyna be évente. Ezt nem akarom elhinni. - A sportolni akaróknak, akik áldoznak erre egyénenként, vagy a játszótérre vá­gyóknak. Ezt sem hiszem. Kiabálok az írásommal, hátha meghall­ják azok is, akik - az építkezés megindulá­sáig - visszaálltítatják az eredeti állapotot! Kérem, hogy aki hallja, az adja át! Pálos Imre A katonaviselt polgárok min­den bizonnyal emlékeznek arra, hogy a katonai rádió adó-vevő ké­szülékekre rá volt irva egy figyel­meztető mondat: „Vigyázz, az el­lenség lehallgat!" Ez a veszély minden rádióadásnál fennáll, tit­kos tervek, utasítások derülhet­nek ki, ha nem rejtjelezik az adást. Az emberi gondolatokat nem nagyon tudjuk rejtjelezni. Míg az ember évezredeken ke­resztül megtanulta azt, hogy a vi­selkedésével, kimondott szavai­val, írott betűivel elfedje igazi szándékát, addig a gondolatai rej­tettségének biztos tudatában nem fordított figyelmet arra, hogy el­kerülhesse a gondolataiban „ol­vasni tudók" előtt a lelepleződést. Gondolataink általában őszinték, és minden óvintézkedés nélkül sugározzuk szét ezeket a környe­zetünkbe. A szétsugárzott gondo­latok titkos tervek, elkövetett bűncselekmények leleplezjőévé is válhatnak, mindössze egy alkal­masan „ráhangolt" vevő szüksé­ges hozzá. Nézzünk meg ezzel kapcsolatban néhány példát! 1974 februárjában egy londoni múzeumból több értekes fest­ményt loptak el. A Scotland Yard legjobb detektívjei tíz héten át hi­ába nyomoztak a tolvajok után, mig egy napon valaki jelentkezett telefonon, aki olyan megdöbben­tő részletességgel számolt be a bűncselekményről, hogy még a bűnrészesség gyanúja is felme­rült. Figyeltették a telefonját, kö­vették az utcán és végül meggy őz­dőtek a jóhiszemsűégéről. Mint kiderült, az informátor telepati­kus úton jutott a bűncselekmény részleteinek birtokába. Nella Jo­nes alig iskolázott, takarításból, napszámos munkából élt. Látnoki és gyógyító képessége már fiatal­korában jelentkezett. Ezzel az üggyel kapcsolatban a következő­ket mondta el: „Éppen a tévé-hí­radót néztem, amelyben hirt ad­tak a képlopásról, amikor transz­szerű állapotba kerültem és egy másik kép fedte el a képernyőt. Ugy tünt, hogy a Kenwood muze­um fölött vagyok, ahonnan min­den, közelben elrejtett tárgyat képes vagyok felfedezni. Papírla­pot vettem elő és megjelöltem azt azt levél renc Ferdinánd főherceg címeré­vel. A levélben egy helyszínrajz volt, amelyet nézve, megelevene­dett előtte a táj, és pontosan látta az utcán a kíváncsi embereket, majd egy közelgő autót, és benne felismerte a főherceget és felesé­gét. Az utcakeresztezdőésnél va­lakik kiugrottak a tömegből és ketten rálőttek a kocsira. A trón­örökös pár halálos sebet kapott. A levélben írott szöveg is volt: „Ke­gyelmes Uram, kedves Doktor Lányi! Értesítem Önt, hogy fele­Az élet különös jelenségei (8) A Yard és a jósnő a helyet, ahol a tárgyakat láttam. Egy barátom biztatására hívtam fel a Scotland Yardot és közöltem velük, hogy az épület mögött, a bokrok között észrevettem az el­tünk kép egyik sarkát. A detekti­veket elkísértem arra a helyre, amelyet transzban láttam, el­mondtam nekik, hogy a másik ké­pet olyan helyen láttam, ahol sok a kereszt. Meg is találták egy lon­doni temetőben. A bravúros köz­reműködést még továbbiak is kö­vették. A következő esetet annak ide­jén sok helyen leírták, a hír bejár­ta az egész vüágot. Lányi József nagyváradi püspök, aki Ferenc Ferdinánd lelkésze, és gyermeke­inek nevelője volt, a következőket mondta el: 1914. június 28-án hajnali négy órakor, félálmában ségemmel együtt Sarajevoban po­litikai merénylet áldozatai let­tünk. Emlékezzen meg rólunk imájában. Sarajevo, 1914. június 28. reggel 4 óra." Erre a püspök felébredt, leirta az álmát, ponto­san utánozva a látott részleteket. Ezután a nap folyamán megérke­zett a merénylet híre, pontosan úgy, ahogyan a főpap azt megál­modta. Az alábbi esetet a düsseldorfi törvényszék irattárából gyűjtöt­ték ki: Az esküdtszék jogerősen halálraítélt egy Scramm nevezetű munkást szándékos ember­ölésért. Az ítélet szerint a vádlott az egyik-munkatársát előre meg­fontolt szándékkal megölte, majd követ kötött a nyakába és a Raj­nába dobta. Amikor a hullát meg­találták, már erősen oszló állapot­ban volt, ezért a személy­azonosságát már nem lehetett megállapítani kellő biztonsággal, de megbízható adatokból, terhelő tanúvallomásokból azonosítot­ták az eltűnt munkással, aki való­banharagos viszonyban volt azel­itélttel. A vádlott körmeszakad­táig tiltakozott a vád ellen, ártat­lanságát hangoztatta. Az éj f olyamán az őrök arra let­tek figyelmesek, hogy az elítélt ál­mában kiabál és kétségbeesetten hajtogatja, hogy a meggyilkolt neve Hans Krabber és Kari Bü­cher gyilkolta meg. Az őrök ezt je­lentették az ügyésznek és a bíró­ság elnökének. A törvényszék ve­zetője, szabálytalanul, saját sza­kállára elrendelte a kivégzés elha­lasztását. A megindított gyors nyomozás és vizsgálat megállapí­totta, hogy mindaz, amit az elitélt álmában elmondott, megfelel a valóságnak, és azt is megállapí­tották, hogy Schramm soha nem ismerte a gyilkost és a meggyü­koltat, még csak nem is hallhatott felőlük, mert azon a vidéken telje­sen ismeretlenek voltak. Az a munkatárs, akit a hullában előző­en felismerni véltek, pár hét múl­va makkegészségesen hosszabb útjáról hazatért. így mentette meg az ártatlanul elitélt Scramm életét az a különös adottsága, hogy álmában képes volt „lehallgatni" az igazi gyilkos gondolatait, akit nyilván nem in­dokolatlanul sokat foglalkoztat­hatott ez az ügy. - Bányai ­Következik: Üzenet a halál után

Next

/
Thumbnails
Contents